szerző:
Mihály László
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ugyan a tömegről készült fotók nem azt támasztják alá, a szervezők szerint 25 ezren vettek részt ma Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása és három személy bebörtönzése ellen tartott tüntetésen. Az igazságtalannak tartott bírósági ítélet miatt viszont nemcsak az erdélyi magyarság zárta sorait, hanem a román hatóságok is: a rendőrök a tüntetésre tartó autósokat ellenőrizték, néhány fiatalt bekísértek, és Victor Ponta román kormányfő is reményét fejezte ki, hogy az igazságszolgáltatás eljárást kezdeményez a tüntetők ellen.

Kis notesszal a kezében állítja le egy pillanatra Sepsiszentgyörgy határában a városba érkező autókat egy közlekedési rendőr. Rövid kérdés minden autóshoz, aztán legtöbb esetben, miután elhalad a jármű, jegyzetel. A segítőkész információval – miszerint le van zárva a forgalom a városközpontban – megtoldott kérdés csak ennyi: a tüntetésre érkeznek?

A háromszéki megyeszékhelyre szeptember 1-jére meghirdetett tiltakozó akció miatt megsokasodott a rendvédelmiek száma az utak mentén. A román készültség nem véletlen: az előzetes becslések szerint húszezer erdélyi magyar érkezik a helyi Székely Mikó Kollégium előtti térre, hogy tiltakozzon egy igazságtalannak tartott bírósági döntés ellen.

Az első fokú ítéletben három év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek három köztisztviselőt, akik jóváhagyták a kommunizmus idején államosított ingatlan visszaszolgáltatását a református egyháznak. Az ítélet miatt valamennyi erdélyi magyar párt, számos civil szervezet tiltakozását fejezte ki, de értetlenségének adott hangot a magyar kormány is, az RMDSZ és az Erdélyi Református Egyházkerület pedig szeptember 1-jére, "Az Igazság Napjára" tüntetést szervezett a háromszéki városba.

Mihály László

Igazságot!

Fél tizenkettőkor megkondultak a sepsiszentgyörgyi templomok harangjai, ahonnan többezres embertömeg indult a városközpont irányába magyar és székely zászlókkal, "Igazságot Markónak, Marosánnak, a Mikónak" feliratú táblákkal vagy egyéb transzparensekkel. Az iskola épületére óriásplakátokat feszítettek ki: az egyiken az Európa Tanács egy 1993-ban kiadott felhívása szerepel angol nyelven, amelyben – az ország tagfelvételekor – az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására és az anyanyelvű, felekezeti oktatás újraindítására szólítja fel Romániát. Két másik román nyelvű óriásplakát az egyháznak a Székely Mikó Kollégium épülete feletti tulajdonjogát igazolja: egy 1928-ban kiadott miniszteri bizonylat és az 1948-as államosítási jegyzőkönyv révén.

Az épület mellett felállított színpadon fekete díszlet, írógéppel írt szövegre emlékeztető felirat, utalva a rettegett emlékű megfigyelési dossziékra. Az emelvény előtt több száz lelkész, a színpadon egykori mikós diákok, tanárok, majd megérkeztek a történelmi egyházak püspökei, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, és Tőkés László európai parlamenti képviselő.

Parancsra hallgattatják el a Mikó-ügyet?

Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere felszólalásában többek közt azt mondta, a román sajtó szándékosan, parancsra hallgatja el a Mikó-ügyet. Szerinte ha "két bohóc" kiáll a Cotroceni palota (a román elnöki hivatal – a szerk.) elé, azonnal élőben közvetítik a román televíziók, de arról hallgatnak, hogy már több mint ötven napja ugyanannyian tüntetnek a Székely Mikó Kollégium előtt, mint például a fővárosi Egyetem téren, ahonnan naponta többször is hírt adnak.

Mihály László

Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettesével közösen tartott köszöntő beszédében rámutattak, az erdélyi magyarok inkább lennének lojális, mint rebellis tagjai a román társadalomnak, de elvárják, hogy identitásukat és tulajdonjogukat tiszteletben tartsák. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint ugyanakkor a Mikó-ügy politikai megrendelésre, titkosszolgálatok közreműködésével született az erdélyi magyarság megfélemlítése érdekében.

Bár korábban Sánta Imre bikfalvi református lelkész – aki közel két hónapja naponta tüntet a Mikó épülete előtt – azt kérte, ne engedjenek egyetlen politikust sem a szónoki emelvényhez, a szervezők ezt nem vették figyelembe. Tőkés László egykori református püspök, jelenleg európai parlamenti képviselő és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felszólalásában azt mondta, édesapja iskolája elé jött tüntetni, de a demonstráció minden résztvevője ősei jogán szólal fel az egyházi, közösségi vagyon védelmében. Mint fogalmazott, Romániának teljesítenie kell az európai csatlakozáskor vállalt kötelezettségeit, és vissza kell szolgáltatnia az egyházak elkobzott vagyonát.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hangoztatta, "mi ma egy dolgot kérünk: igazságot a Mikónak, Markó Attilának és Marosán Tamásnak. Mi azt kérjük, hogy minden elkobzott vagyont szolgáltassanak vissza a jogos tulajdonosának! Mi igazságot kérünk a történelmi egyházaknak, a magyar közösségünknek és minden egyes embernek!" Mint hozzátette, "azt ígérjük, hogy igazunkért ki fogunk állni, szólni fogunk és cselekedni!"

Mihály László

Fegyver-e a zászlórúd?

A tömeg azonban, ismerve Sánta Imre felhívását, addig skandálta a lelkész nevét, amíg az végül mikrofon elé lépett. Mint mondta, néhány tüntetésre igyekvő fiatalt a csendőrök bekísértek, mert a zászlórudat fegyvernek minősítették. "Akkor kísérjenek be itt mindannyiunkat" – tette hozzá a lelkész, kinek beszédét nagy taps övezte.

A helyzet pikantériája, hogy időközben Victor Ponta román miniszterelnök is állást foglalt: a kormányülés kezdetén nem felejtette el cinikusan megjegyezni, hogy "reméli, a Legfelsőbb Bírói Tanács ugyanolyan éber lesz a bírósági ítélet ellen tüntetőkkel szemben is, mint volt velük (amikor az vizsgálatot indított az igazságszolgáltatást kritizáló politikus ellen), és eljárást kezdeményez ügyükben."

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!