Rakétát lőttek kurd lázadók egy török katonai konvojra

Vállról indítható rakétával lőttek a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt lázadószervezet harcosai egy török katonai konvojra Törökország délkeleti részén, kedden. Összesen hét katona meghalt, ötvenhat pedig megsebesült.

  • MTI MTI
Rakétát lőttek kurd lázadók egy török katonai konvojra

A konvojra a Bingöl és Mus tartomány közötti egyik úton haladt, amikor megtámadták. A támadás elkövetőinek felkutatására a hadsereg nagy erőket vetett be, így a légierőt is.

A PKK nyár óta megsokszorozta támadásait a török hadsereg és a biztonsági erők ellen, a fegyveres erők ennek hatására fokozták hadműveleteiket a kurd lázadok ellen. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy a hadsereg egy hónap alatt körülbelül ötszáz kurd felkelőt ölt meg a többségében kurdok által lakott délkeleti országrészben.

A PKK 1984 óta harcol egy önálló kurd állam létrehozásáért. A fegyveres konfliktus eddig már több mint 40 ezer ember halálát okozta. Egyes török tisztségviselők úgy vélik, hogy a Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió által terrorista szervezetként számon tartott PKK közvetlen támogatást kap Bassár el-Aszad szíriai elnöktől és a Szíriában élő kurd csoportoktól.

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.

2025 30. lapszám