Pristina főterén több százan gyűltek össze és hatalmas kivetítőn élőben követték a bíróság ítéletének kihirdetését. "Igazságot szolgáltattak, Koszovó győzött" - mondta sírva Jahja Lluka, Haradinaj munkatársa, aki 2004-2005 között miniszterelnök is volt. 

"Koszovó ilyen döntést várt. Koszovónak szüksége van rá" - mondta egy másik nyilatkozó, Maria Haradinaj, aki azt bizonygatta, hogy nem rokona a "koszovói hősnek". Hozzátette, tanúsíthatja, hogy Haradinaj nem követett el bűncselekményt, és tiszteletben tartotta a háborúra megvívásával kapcsolatos egyezményeket. 

AFP / Ermal Meta

A délszláv háborúk idején elkövetett súlyos bűncselekmények ügyében eljáró ENSZ-törvényszék ügyészsége háborús, valamint emberiesség elleni bűnökkel vádolta Haradinajt, és legalább húsz év szabadságvesztés kiszabását kérte. A bíróság azonban nem találta bizonyító erejűnek a tanúvallomásokat.

A férfi az 1998-1999-es koszovói harcok idején az albán többségű Koszovó Szerbiától történő elszakadásáért küzdő Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) nevű gerillahadsereg regionális parancsnoka volt. A belgrádi hatóságok szerint parancsnoksága alatt több mint háromszáz szerbet és számos, az UCK-hoz nem lojális albánt gyilkoltak meg, továbbá több mint négyszáz embert raboltak el.

Vladimir Vukcevic, a háborús bűnök kivizsgálásával megbízott különleges szerbiai ügyész az Informer című lap szerdai számában közölt interjúban azzal vádolta meg a hágai nemzetközi törvényszéket, hogy jórészt ez az intézmény a felelős a Haradinaj ügy 19 tanújának haláláért. Vukcevic úgy értékelte, a tanúk tragikus sorsa a munkájukat hanyagul végző hágai tisztviselők tehetetlenségének a következménye. 

Milivoje Mihajlovic, a szerb kormány szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy Haradinaj felmentésével a hágai Nemzetközi Törvényszék legalizálta a maffia törvényét Koszovóban. Legalizálták a hallgatás maffián belüli törvényét, az omertát, amely még mindig érvényben van, és amely erősebb mint minden más bűncselekmény együttvéve - fejtette ki utalva a Haradinaj ellen tanúskodók sorozatos visszalépésére az ügy folyamán. Az hangoztatta: ha a nemzetközi közösség nem tudta megvédeni a tanúkat, akkor miképpen fogja megvédeni a Koszovóban élő mintegy 150 ezer szerbet.

Tomislav Nikolic szerb elnök a döntéssel összefüggésben azt hangoztatta, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszéket a szerb nép elítélésére hozták létre. Senkit sem fognak elítélni azokért az iszonyatos bűnökért, amelyeket a szerbek ellen követtek el Koszovóban. A politikus hangsúlyozta, hogy egy ilyen döntés megnehezíti a megbékélést a régióban és fokozza az euroszkepticizmust a szerb nép körében.

Ivica Dacic szerb miniszterelnök ugyanakkor - még az ítélet kihirdetése előtt nem sokkal - úgy nyilatkozott, hogy a várható végső ítélet ellenére Szerbiának az EU-tagsághoz vezető út érdekében folytatnia kell a párbeszédet Koszovóval. Arra a kérdésre, hogy tárgyalna-e Haradinajjal, ha újra kormányfő lenne, azt válaszolta: nem választhatja meg tárgyalópartnerét, és Szerbiának az uniós integráció miatt érdeke folytatni a megbeszéléseket.