Szabadságharcos lendülettel

Plakátragasztó aktivisták Zsilvásárhelyen

AFP

Kétharmados parlamenti többség, majd ezzel élve alkotmánymódosítás, az Alkotmánybíróság megregulázása, az állami intézményrendszer, az igazságszolgáltatás teljes átrendezése – ezt várja a december 9-ei választástól népszerűsége hullámhegyén a Victor Ponta miniszterelnök vezette Szociálliberális Unió (USL). A Brüsszelben máris megütközést keltő célkitűzéseket Crin Antonescu, a koalíciós tag Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke bő egy héttel a választások előtt még megfejelte a legjelentősebb romániai titkosszolgálat (SRI) korrupcióellenes eszközeinek megnyirbálásával, a közalkalmazottak, a tisztségviselők összeférhetetlenségét vizsgáló szervezet (ANI) megszüntetésével és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) kormánybábbá puhításával. Hasonló szabadságharcos-jelmezt öltött magára a kampányban az USL-ben meghatározó posztkommunista Szociáldemokrata Párt (PSD) irányítója, Ponta, aki a saját lábán megálló, Brüsszeltől és az IMF-től független, a maga útját járó Romániáról beszélt. Legalábbis Bukarestben, mert az EU költségvetési tárgyalásain már simulékonyabbnak mutatkozott. Borítékolható, hogy a szociáldemokratákból, liberálisokból, valamint a Konzervatív Pártból (PC) összetákolt USL megnyeri a választást, kérdés viszont, mennyivel. A HVG tudósítójának magyar és román jelöltek pártállástól függetlenül azt mondták, a végső számok szinte megjósolhatatlanok. A legfrissebb felmérések alapján mindenesetre az USL 50-60 százalék közötti győzelemre számíthat, a kétharmad megszerzése már túlzott vágyálomnak látszik. A korábbi narancssárga kormánypárt, a demokrata-liberálisok (PDL), valamint a parasztpárt (PNTCD) és a Civil Erő (FC) alkotta fő rivális Igaz Romániáért Szövetség (ARD) a voksok 20-25 százalékáig juthat. Az OTV botránytévé vezére, Dan Diaconescu (HVG, 2012. július 28.) alapította populista PP–DD pártnak 14, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) 6 százalékot becsülnek az előrejelzések.

A háttérből Traian Basescu államfő által kézi vezérelt PDL-nek nem kellett volna az áprilisi kormánybukás után kétszer is átfestenie a cégérét – vélik elemzők. A júniusi helyhatósági választásokon Keresztény-Liberális Unió néven indultak, most pedig ARD név alatt, ám a cél ugyanaz: megpróbálni elfeledtetni a választókkal a kormányzásukhoz kötődő, a válság kikényszerítette bér- és nyugdíjcsökkentéseket. „Az USL kampánya üres, úgy viselkedik, mintha már győzött volna, az ARD-t pedig a frusztráció jellemzi, hiányoznak belőle a hihető üzenetek” – sommázta a HVG-nek a választási hadjáratot Mircea Kivu szociológus.

A mostani parlamenti választás egyik különlegessége, hogy az RMDSZ először kap magyar versenytársat: a Fidesz támogatta Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP). A helyhatósági választásokon az RMDSZ simán verte riválisát, és várhatóan vasárnap is eléri az 5 százalékos bejutási küszöböt, de szinte biztosra vehető, hogy a szavazatok megoszlása magyar mandátumvesztést okoz. Elsősorban pont a Partiumban, amelynek fokozottan szüksége lenne parlamenti jelenlétre, mert a közpénzek leosztása az erős politikai lobbikon múlik. Furcsa módon a Kövér László budapesti házelnök kedvenceként emlegetett Magyar Polgári Párt (MPP) a nyáron nem borult össze az EMNP-vel, így aztán a kizárólag a Székelyföld autonómiáját zászlajára tűző, Tőkés László fémjelezte EMNP – más üzenetek hiányában – nem igazán számíthat képviselői mandátumra.

Romániában és a határokon kívül 452 választókerületben 2455 szenátor- és képviselőjelölt feszül egymásnak 137 felsőházi és 315 alsóházi mandátumért. A két nagy román pártszövetség mellett az RMDSZ is az összes választókerületben indít jelöltet, mert a bonyolult rendszer miatt minden töredékszavazat számít a végső elszámolásnál. Székelyföldön, Bihar, Szatmár, Kolozs vagy Maros megyében lesznek olyan választókerületek, ahol az RMDSZ-es jelölt 50 százalék plusz egy vokssal viheti a mandátumot, a többi parlamenti hely csak a közös kosárból, a többfordulós újraosztást követően juthat.

Az igazi belpolitikai cirkusz a szavazatok összeszámlálása után rajtol Bukarestben, amikor megkezdődik a kormányalakítási sakkjáték. Rossz nyelvek szerint Basescunak máris több forgatókönyve van arra, miként próbálja szétverni a tulajdonképpen csak a vele szembeni gyűlölet által összetartott USL-t. Ponta újra kormányfő akar lenni, Antonescu a koalíciós szereposztás szerint szinte azonnal államfő, a konzervatív vezér és médiaguru Dan Voiculescu szeme előtt pedig csak Basescu kigolyózása lebeg, pedig az elnök leváltását célzó júliusi népszavazás csődje intő jel lehetne számukra.

Kevés jóval kecsegtet a lakosságnak, hogy a nyilatkozatok szerint a kormányzó USL inkább hatalmának beágyazására törekszik, mint a recessziós szakadék szélén egyensúlyozó gazdaság megmentésére. Ponta bejelentette, hogy a 2013-as költségvetést majd az új parlament tárgyalja, vagyis az önkormányzatoknak majd március–április táján lehet saját büdzséjük, ami addig jegeli a kezdeményezéseket, beruházásokat. Az előrejelzések alapján az ipari termelés 2012-ben legfeljebb 0,7 százalékkal növekedhet, a GDP-gyarapodást 0,2 százalékra becsülik, az infláció 3,7 százalékos, és a szinte egyetlen beruházási forrást jelentő uniós pénzek lehívásában Románia az utolsó helyen áll. Ha pedig a választás után megismétlődik a 2008-as forgatókönyv, és a kormánypártok végeláthatatlan hatalmi osztozkodásba kezdenek, az ország visszacsúszhat a recesszióba.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD