A szíriai hadsereg szerda este közleményben jelentette be, hogy egy izraeli harci repülőgép hajnalban megsértette a szíriai légteret, és bombázott egy katonai kutatóközpontot a fővárostól északnyugatra, Dzsamraja térségében. A támadásban két ember meghalt, öten megsebesültek, és a központ épületeiben is jelentős károk keletkeztek.

Noha az izraeli kormány hivatalosan nem kommentálta az eseményeket, a New York Times meg nem nevezett tisztviselőkre hivatkozva közölte: valóban légitámadás történt szerdán hajnalban, de nem egy szíriai katonai kutatóközpont, hanem egy légvédelmi rakétákat szállító konvoj ellen.

Izrael még a múlt vasárnap figyelmeztette Szíriát, hogy ne játssza át vegyi fegyvereit Tel-Aviv ellenségeinek, főként a libanoni Hezbollahnak. A zsidó állam vezetői egyébként régóta aggódnak már amiatt, hogy az egyre inkább sarokba szorított szíriai kormányzat elveszítheti az ellenőrzést tömegpusztító fegyverei fölött.

Erre hívta fel a figyelmet csütörtök hajnalban a Fehér Ház közleménye is, noha az Egyesült Államok helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója nem árult el újabb információkat a légicsapást illetően. Ben Rhodes ugyanakkor kiemelte: “Szíria nem folytatja tovább a régió destabilizálását azzal, hogy fegyvereket játszik át a Hezbollahnak”.

A szíriai konfliktus 22 hónapja alatt egyszer sem fordult még elő hasonló eset. Sőt, ez volt Izrael első Szíria elleni légicsapása 2007 óta, amikor izraeli gépek egy feltételezett atomlétesítményt bombáztak az országban. Damaszkusz végül arra a légicsapásra nem adott katonai választ. A két ország között azonban hivatalosan ma is hadiállapot van.

A sebesült oroszlán veszélyes

Az izraeli lapok a szokásosnál is megosztottabbak voltak a szíriai légicsapás kérdésében csütörtökön. Alex Fishman, a Jediót Ahronót című napilap munkatársa például úgy látja, hogy „Izrael ma közelebb van egy katonai konfliktushoz az északi határnál, mint a második libanoni háború óta valaha”.

Izraeli vadászgép. Izrael eddig távol tartotta magát a szíriai konfliktustól.

AFP / Jack Guez

Amir Rapaport, a Maarív újságírója szerint „az utóbbi napokban több olyan árulkodó jel is volt, amely arra utalt, hogy északon háború készülődik... Egy ilyen légitámadás azonban, amelyről azt sem tudjuk, hogy valóban megtörtént-e, nem fogja egyik napról a másikra beindítani a harcokat”.

„Amennyiben Izrael tényleg légitámadást hajtott végre, ahogy azt a külföldi sajtó állítja, akkor a labda jelenleg Aszad térfelén van. A probléma ezzel mindössze az, hogy a mostani helyzetben se térfele nincsen Szíriának, se pedig vesztenivalója. A sebesült oroszlán pedig különösen veszélyes” – hangsúlyozta Boaz Bismuth, a Jiszráel Hájom munkatársa.

Zvi Barel, a baloldali Háárec újságírója a légicsapás másnapján megjelent írásában azt fejtegette, hogy a szerda hajnali támadás „akár célzás is lehetett az olyan országok felé, mint például Törökország vagy az Egyesült Államok, hogy egy jövőbeni katonai beavatkozás reális megoldás lehet a szíriai rezsim megdöntésére”.

Zavarba hoznák a felkelőket

Jim Muir Közel-Kelet-szakértő ugyanakkor rámutatott, Izrael tisztában van azzal, hogy a katonai beavatkozás Szíria komplex belső konfliktusába hatalmas politikai kockázatot rejt magában. Damaszkusz és szövetségesei ugyanis már most elkezdték a találgatást, miszerint Izrael, a Nyugat és a szíriai ellenzék összefogott ellenük.

„Nyilvánvaló, hogy egy ilyen lépés zavarba hozná a felkelőket, és végső soron csak az Aszad elnök által vezetett kormányerőket erősítené” – állítja a szakember. Muir ugyanakkor megjegyezte, a szerdai akcióval Izrael világossá tette azt is, hogy nem fogja engedni a tömegpusztító fegyverek átszállítását Szíriából a libanoni Hezbollahnak.

A legtöbb nyugati ország ráadásul inkább azt a verziót támogatja, miszerint szerdán hajnalban az izraeli légitámadás egy ilyen különösen veszélyes fegyvereket szállító konvojt bombázott le – hangsúlyozta az elemző.

Meglepetésszerű válasz jöhet

A szíriai külügyminisztérium csütörtökön az ENSZ-nél tiltakozott a Damaszkusz melletti katonai kutatóközpontja elleni izraeli légicsapás miatt. A minisztériumba kérették a két ország határán, a Golán-fennsíkon megfigyelő feladatokat ellátó ENSZ-misszió parancsnokát, és hivatalos panaszt nyújtottak át neki a légicsapás miatt. Egyúttal jelezték: Szíria fenntartja magának a jogot egy megfelelő válaszlépésre.

Harcok Szíriában.

AFP

Szíria libanoni nagykövete ráadásul a légicsapás másnapján figyelmeztetett, hogy Damaszkusz "meglepetésszerű döntést hozhat” az izraeli harci gépek által elkövetett agressziójának megválaszolásáról. "Szíria eltökélt, hogy megvédi a szuverenitását és a földjét" – fogalmazott a nagykövet a Hezbollah libanoni síita szervezet egyik internetes oldalának.

Moáz el-Hatíb, a szíriai ellenzéket összefogó Nemzeti Koalíció vezetője az al-Dzsazíra hírtelevíziónak adott nyilatkozatában bírálta a damaszkuszi rezsim izraeli légicsapással szemben tanúsított passzivitását. "Bassár el-Aszad rezsimje szégyellheti magát" – mondta. Hozzátette: „jönnek az izraeli gépek, és a te gépeid csak a mecsetek lerombolására, és a civilek gyilkolására jók".

A cionisták nem akarnak stabilitást

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár aggodalmának adott hangot az izraeli támadás miatt. Csütörtöki nyilatkozatában óva intette a szembenállókat a helyzet kiélezésétől, és felszólított a nemzetközi jog, valamint az államok szuverenitásának tiszteletben tartására. Ugyanakkor megemlítette, hogy egyelőre nincsenek részletes információik a történtekről.

Nabíl al-Arabi, az Arab Liga főtitkára pedig szintén közleményben ítélte el az izraeli légicsapást, amelyet egy arab állam területe és szuverenitása nyilvánvaló megsértésének nevezett. A főtitkár felszólította a nemzetközi közösséget, "tegyen eleget a feladatainak, és vessen véget Izrael arab államok elleni sorozatos agressziójának".

Ali Akbar Szálehi iráni külügyminiszter az IRIB állami televízió jelentése szerint azt mondta: a légicsapás Szíria területi integritásának egyértelmű megsértése, és ismételten rávilágít arra, hogy sem a "cionisták", sem pedig a Nyugat nem akar stabilitást és biztonságot a polgárháború sújtotta közel-keleti országban.

Moszkva is közbeszólt

Oroszországot szintén aggasztják azok a hírek, melyek szerint az izraeli légierő légicsapást mért egy szíriai kutatóközpontra. "Ha ez az információ igaznak bizonyul, akkor egy szuverén állam területén lévő célpontok elleni nem provokált támadásokkal van dolgunk, ami az ENSZ-alapokmány durva megsértését jelenti, és elfogadhatatlan" - közölte az orosz külügyminisztérium az Interfax szerint.

Az orosz külügyminisztérium az erőszak beszüntetésére szólított fel Szíriában, és megengedhetetlennek nevezett bármilyen külső beavatkozást a közel-keleti országban. A tárca honlapján megjelent közleményben a Kreml a 2012. június 30-án elfogadott genfi megállapodással összhangban össz-szíriai párbeszédre hívta fel a konfliktusban érintett feleket.

Oroszország Szíria egyik legfontosabb szövetségese, Damaszkuszt folyamatosan fegyverrel látja el, valamint fenntart a földközi-tengeri Tartúszban egy haditengerészeti ellátó-kiszolgáló bázist. Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsában 2012-ben három alkalommal vétózta meg Pekinggel együtt, hogy a világszervezet Szíriát elítélő és büntetőintézkedéseket foganatosító határozatot fogadjon el az Aszad-rezsimmel szemben.