115 bíborosból így marad csak 114
Hagyomány, nagy H-val – az egyik megközelítésben ezt kellett szem előtt tartaniuk a pápaválasztást bíborosoknak, akik kedd délután megkezdték a pápaválasztó konklávét. A botrányokon kiakadó hívek fogyatkozása, és a romló megítélés azonban éppen az ellenkezőjét sürgeti. 115 nyolcvan évnél fiatalabb bíboros vonult be a Sixtus-kápolnába, de csak 114 jön ki onnan. A főpapok kedden egyszer szavaztak, szerdán este eldőlt az új pápa személye.
Oswald Gracias, Mumbai érseke azzal a tudattal vonulhatott be kedd délután a vatikáni Sixtus-kápolnába leadni első szavazatát a római katolikus egyház következő földi vezetőjére, hogy neki komoly magyar kötődése van – konkrétan: örökbe fogadták –, tehát különösebb aggály nélkül voksolhat akár Erdő Péterre is. A 69 éves indiai főpap lobbizására azonban ezért aligha számíthat Esztergom-Budapest prímása, annál az egyszerű oknál fogva, hogy maga Gracias bíboros sem tud erről az egészről: nevét véletlenszerűen dobta a gép, amikor a hvg.hu szerkesztősége tesztelte az adoptacardinal.org oldalt.
Jön a netpápa?
Amikor XVI. Benedek február 11-én bejelentette, hogy a hónap végén lemond a pápai trónról, a meglepetéstől magához térő internetes világ nyomban reagált a fejleményre, egyszerre nyújtva segítséget az egyháznak, és állítva azt olyan feladatok elé, amilyenekkel még nyolc éve, II. János Pál halála után sem kellett megküzdenie. Míg ugyanis az említett Fogadj örökbe egy bíborost, vagy a (csak az Egyesült Államokban és Kanadában elérhető) Fantasy Conclave jellegű oldalak a kevésbé elkötelezettekben is valamiféle személyes kötődést alakítottak ki a pápaválasztással, egyben felvetődött: nincsenek-e veszélyben az eljáráshoz kapcsolódó hagyományok. Nem sérül-e a totális titoktartás parancsa, nem mutat-e meg magából túl sokat az az egyház, amelynek a rejtelmesség, a hallgatás (és kritikusai szerint az elhallgatás) nemcsak bírálatokat, de alighanem a fennmaradást is garantálja.
Nemcsak Benedek pápa twittelt, megteszi ezt a 115 konklávé-tagból legalább nyolc, és nemcsak elvétve és egyházfői méltósággal, hanem rendszeresen. Megosztanak intelmeket, figyelmeztetnek akár a meggondolatlan szexuális élettel járó veszélyekre, mesélnek élményekről. A pápaválasztás rendíthetetlen hagyományőrzői pedig éppen ettől tartottak. Nem véletlen, hogy a dél-afrikai Durban bíborosa, Wilfrid Napier kedd hajnalban átmenetileg elköszönt, mondván: ez az utolsó bejegyzése a konklávé kezdete előtt. Miként aligha véletlen az is, hogy Angela Scola, Milánó érseke Twitter-oldalát egyenesen megszüntették a minap. Az egyik legfőbb esélyesnek kikiáltott pápajelölttől alighanem ez illik.
Vissza a múltba
Mindez azonban távolról sem elégítette ki a ceremónia őreit. A kedd délután a bíborosok bevonulásával megkezdődött pápaválasztási eljárás előtt hétfőn műszaki egységek szállták meg a Sixtus-kápolnát, átnéztek minden lehetséges helyet, ahol netán lehallgató készüléket vagy bármilyen más megfigyelő eszközt elhelyezhettek, majd ők szereltek be zavaró szerkezeteket, amelyek használhatatlanná tették az épületben és szomszédságában a mobil telefonokat, illetve meggátolnak mindenféle internetelérést. (A konklávéról lásd keretes írásunkat)
A Vatikán ezzel technikai értelemben kizárta a XXI. századot a Sixtus-kápolnából, és legalábbis e tekintetben visszatért minden az évszázadok alatt kialakult hagyományhoz. Ennél sokkal nagyobb kérdés azonban, hogy sikerül-e a katolikus egyháznak magának alkalmazkodnia ehhez a századhoz.
A Vatikán Bankjának zűrös eljárásai, a titkos dokumentumok kiszivárogtatásért elítélt, majd rendkívüli gyorsasággal megbocsátást nyert pápai komornyik ügye, a pedofilbotrányok, a megújulást követelő mozgalmak elterjedése és erősödése mind azt sugallják, hogy az új pápának lépnie és nyitnia kell, ha meggátolná a hívek folyamatos eltávolodását. A kiindulópontot pedig tulajdonképpen a 2005-ös pápaválasztáskor szintén esélyesnek tartott, tavaly elhunyt Martini olasz bíboros fogalmazta meg, aki éppen a halála másnapján megjelent interjúban mondta: a katolikus egyház kétszáz évvel le van maradva a mai kortól.
Amit a konklávéról tudni kell |
1. Bezárva. A konklávé kifejezés a latin „cum-clave” kifejezésből ered, ami lényegében bekulcsoltat jelent. A bíborosokat bezárják a Sixtus-kápolnába minden nap, amíg az új pápát meg nem választják. A hagyomány 1268-ra nyúlik vissza, amikor a főpapoknak csaknem három évig nem sikerült megválasztaniuk az új pápát. Három sikertelen választási nap után 24 órára felfüggesztik az eljárást. Most az első ilyen nap szombat lehet.
2. Titok. A bíborosok és mindenki, aki a választás idején kapcsolatba kerülhet velük (az eljárásban résztvevő vatikáni vezetők, vagy akár az ellátásukról gondoskodó apácák) titoktartási esküt tesznek. Ha bármi kiszivárog, a forrást kiközösíti az egyház. A bíborosok nem férhetnek hozzá újságokhoz, hírekhez, telefonokhoz, internethez.
3. Kényelmetlenül. Egészen 2005-ig spártai körülmények közé kényszerítették a bíborosokat. Mint arra a BBC emlékeztet, addig egyszerű szobákban kellett aludniuk a választások között, kemény ágyakon, ágytálakat használtak. II. János Pál változtatott ezen, így a bíborosok most egy ötemeletes vendégházban laknak a pápaválasztás idején. Kényelmetlenség így is marad, mégpedig a kápolnában, ahol a Vatikáni Múzem igazgatója szerint mobil WC-ket kell használniuk.
4. Hogy kommunikálnak? Mivel a pápaválasztás titkos, elvileg semmi sem derülhet ki. Az sem, milyen nyelven beszélnek egymással a bíborosok. Szakértők mégis azt feltételezik, hogy olaszul kommunikálnak, mert mindannyian eltöltöttek több-kevesebb időt a Vatikánban. A második legelterjedtebb nyelv az egyházban a spanyol, majd az angol.
5. Az eljárás. A bíborosok első nap egyszer, utána minden délelőtt és délután kétszer szavaznak. Mindegyikük kap egy papírlapot, arra felírja jelöltje nevét. Utána kettéhajtja és bedobja egy urnába. A számlálással megbízottak megszámlálják a voksokat, ellenőrzik, ugyanannyi cetli van-e, mint ahány bíboros. Ha igen, akkor megszámolják a leadott szavazatokat. Minden kör után elégetik a papírokat.
6. A füst. A Sixtus-kápolnára a választás idejére felszerelik a kéményt, amelyen kijön az elégedett szavazólapok füstje. Az eredménytől függően különböző vegyi anyagokat öntenek a papírokra, így sikertelen voksolásnál a füst fekete, sikeresnél fehér. Más kérdés, hogy a fehér is inkább szürke, így a félreértések elkerüléséért ilyenkor megszólalnak a harangok is.
7. S, M, L. Mivel megválasztás után a pápának hamarosan meg kell jelennie hívei előtt az ezzel megbízott szabók három méretű reverendát varrnak a választás kezdetére. Az új pápa a rá leginkább illőt veszi fel, amit azonnal ráigazítanak.
+1. Férfi? A legenda szerint a XIV. században egy nőt, Johannát választottak pápának. A történészek azonban úgy vélik, ez tényleg csak legenda. A hiedelemmel ellentétben megválasztása után nem ellenőrzik, hogy valóban férfi-e a pápa. |
A megújulás dilemmája
A szkeptikusok azonban állítják: önmagában a konklávé összetétele is akadálya a megújulásnak. Frank Bruni, a The New York Times publicistája például úgy fogalmaz: a 115 bíboros sokkal inkább hasonlít egymásra, mint amennyire különbözik. Az átlagéletkor 72 év, és mindegyiküket az utóbbi két egyházfő emelte mostani tisztségébe. Márpedig II. János Pál és XVI. Benedek is olyanokat tett meg bíborossá, akik alapvetően az ő egyházképüket képviselték és képviselik. „Ez a folyamatosság és nem a fordulat receptje” – jegyezte meg.
A sokak által Afrikából, illetve Latin-Amerikából várt áttörés lehetősége is csekély. Elég végignézni ehhez, honnan érkeztek a bíborosok. Miközben például a világ katolikusainak mindössze öt százaléka olasz, a bíborosok csaknem negyedét ők adják. De ugyanez érvényes Európára: a pápaválasztók több mint fele jön innen, pedig a földrészen csak a hívek 24 százaléka él.
Hagyomány, nagy H-val
És ha még ez sem lenne elég bizonyíték, állítják a megújulás lehetőségét elvetők, érdemes felidézni a szintén esélyesnek mondott Timothy Dolan New York-i érsek Rómában elmondott beszédét, amely szerint a pápaság fő feladata: hűen átadni azt, amint Isten mondott Jézusról, amit Jézus mondott apostolainak, és amit az apostolok adtak át nekünk: hagyomány, nagy H-val!
Mindezek dacára, illetve talán pont azért, mert például Európán kívülről azért megfogalmazódik a botrányok tisztázásának igénye, a mostani pápaválasztás kimenetele sokkal bizonytalanabb, mint volt nyolc éve. Akkor is forogtak ugyan nevek, de – mint a titoktartás ellenére azért csak kiderült – jóformán végig kétesélyes volt, és az sem sokáig.
Az első szavazási kör 2005-ben sem mutatott meg semmit, ilyenkor sok az udvariassági, illetve gesztusjellegű voks, amikor olyanok nevét is felírják az arany urnába bedobott cetlikre, akiknek nincs semmi esélyük. A másodikban azonban Ratzinger bíboros már 47 jelölést kapott, míg az argentin Jorge Bergoglio tízet. Ezután lényegében már csak ők voltak benne a pakliban. Másnap a német 65, a latin-amerikai 35 szavazatot kapott, ez az arány pedig még aznap délelőtt 72-40-re módosult. A délutáni első szavazásnál Ratzingert már 84-en támogatták, estére pedig Bergoglio mellett már csak 26-an maradtak, a római katolikus egyháznak pedig új, német pápája volt – idézi a Huffington Post az olasz Limes újságot.
Többesélyes játszma
A vatikáni megfigyelők most ennél több esélyesről beszélnek, és nagyobb vitára számítanak. Akkor is, ha kampányolás már nincs, a konklávéban nem hangzik el kortesbeszéd, ott csak szavazás van. Legalábbis a Sixtus-kápolnában. Mert például a közös étkezéseken bármi szóba kerülhet. És sok minden változhat is az eredeti álláshoz képest. Nem véletlen, hogy Rómában úgy tartják: aki pápaesélyesként megy be a Sixtus-kápolnába, onnan bíborosként jön ki.
A mostani törésvonal tehát főként a Vatikánban működő, így a változásokat inkább ellenző bíborosok, és a „Rómán kívüliek” között húzódik. Bár e tekintetben akár meglepetésnek is mondható, hogy míg a vatikániak leginkább a Brazíliában élő, ám német származású Odilo Pedro Scherert emelnék pajzsra, addig a reformerek éppenséggel a már említett olaszt, Angela Scolát választanák. Scherrer személyében ráadásul a katolikusok negyven százalékát adó Latin-Amerika első pápája kerülne az egyház élére. Scola viszont olaszként pontosan ismeri a vatikáni bürokráciát – mondják az ő támogatói –, ám nem tagja annak, így képes lenne fellépni ellene.
Egy ilyen megosztottságnál jöhetnek azonban a kompromisszumos megoldások. Az elemzők szerint lehet kanadai (Marc Ouellet), amerikai (Timothy Dolan vagy a bostoni Sean O’Malley), vagy akár magyar, az első számú kompromisszumos jelöltként emlegetett Erdő Péter.
És akkor Oswald Graciasról Mumbaiból még nem is beszéltünk.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Esélyes a pápaságra: Erdő Péterért rajong a Die Welt
A pápaválasztás esélyeseiről közölt sorozatában mutatta be csütörtökön Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket a Die Welt.
Üres a trón: hatályos XVI. Benedek lemondása
Hatályba lépett csütörtök este nyolc órakor XVI. Benedek pápa lemondása. A lemondás automatikusan lépett életbe, ezt az időpontot a katolikus egyházfő már akkor jelezte, amikor távozási szándékát február 11-én bejelentette.
Húsvétra ígérik az új pápát
A világ távoli részeiből érkező bíborosok csak jövő héten érkeznek meg a Vatikánba, a Sixtus-kápolnát sem zárták még le a pápaválasztó konklávé előkészítésére, s hétfőn még nem várható a konklávé időpontjának bejelentése - közölte szombaton Federico Lombardi szentszéki szóvivő.
Már miséznek az új pápa megválasztásáért
A 10 órakor kezdődött mise a konklávé nyitánya. A bíborosok püspöksüvegben és bíborszínű miseruhában vonultak be a székesegyházba, miközben a kórus gregorián éneket énekelt.
Onnan jön a pápa, ahonnan a legtöbb katolikus?
Egyes vélekedések szerint itt volt az ideje, hogy nem európai pápa vegye kézbe a katolikus egyház irányítását. Bár kicsinek tűnt az esélye, hogy valóban latin-amerikai vagy afrikai egyházfő legyen, ott volt a tény: míg Európában csökkent, addig a világ más területein nőtt a katolikusok száma. A legtöbben Dél-Amerikában élnek, bár a katolikusok az újkeresztény egyházakban itt is kihívóra találtak.
Kedden kezdődik a pápaválasztás
Március 12-én kezdődik a pápaválasztó konklávé – ezt pénteken jelentette be Frederico Lombardi, a Vatikán szóvivője.
