Az egészségügyi intézményekben az orvosokat, illetve a személyzet más tagjait nem szabad meghurcolni, illetve gúny tárgyává tenni, ha nem hajlandóak végrehajtani olyan beavatkozást – mint például abortuszt –, ami ellenkezik vallási meggyőződésükkel – mondta Kalmár.

A KDNP-s képviselő hasonló jellegű problémát vetett fel az oktatással kapcsolatban, elfogadhatatlannak nevezte, hogy tanárokat saját vallási meggyőződésükkel ellentétes felfogású oktatói tevékenységre kényszerítsenek, például a különböző szexuális irányultságok megítélésével kapcsolatban.

Kalmár kitért arra is, hogy Romániában még most sem oldódott meg teljes mértékben a kommunista időszakban kisajátított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának az ügye.

Szabó Vilmos a vallási közösségek elleni erőszak témájában – az olasz néppárti Luca Volonte által készített – jelentéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország pozitív és negatív példát is szolgáltatott az elmúlt időszakban. 

A jó példa, hogy a magyar kormány az Európai Unió soros elnökeként 2011. június 1. és 4. között sikeres konferenciát szervezett Gödöllőn a keresztény–zsidó–iszlám párbeszéd témájában.

Több probléma is van viszont a magyar parlament által a vallásszabadságról és az egyházak jogállásáról elfogadott törvénnyel – mondta az MSZP-s képviselő. Szerinte a törvényt sok hazai és nemzetközi bírálat érte, és a magyar alkotmánybíróság is megsemmisítette. A magyar kormány azonban a törvényt a kritikák figyelembevétele nélkül, változatlan formában az alaptörvény részévé tette, ami – mondta – "nyilvánvalóan elfogadhatatlan".