A magyarok félreteszik nézetkülönbségeiket, és együtt futnak versenyt az idővel, hogy megvédjék Budapestet és az ország más területeit az árvíztől - idézte az AFP magyarországi riportját a France 24 francia hírtévé internetes változata.

A riport - amelyet a Drudge Report vezető amerikai konzervatív hírportál is átvett - kiemelte: a mentésben több ezer önkéntes csatlakozott a katasztrófamentőkhöz és a katonákhoz, a különböző társadalmi rétegekhez tartozók gumicsizmába bújva és ingujjukat felgyűrve olyan szövetségeket alkotnak, amelyek egyébként nehezen elképzelhetők a mai Magyarországon. A szocialisták és a jobboldaliak átmenetileg tűzszünetet kötöttek, bejelentették, az árvíz idején nem támadják egymást a politikai életben. "A magyarok összetartanak a bajban" - mondta a hírtévének nyilatkozva egy hálás budapesti lakos, miközben nézte, hogy a mentésben résztvevők teherautóra raknak homokzsákokat.

A budapesti Római-parton romák és a nyíltan antiszemita Jobbikhoz köthető, betiltott Magyar Gárda utódszervezetének, a Magyar Nemzeti Gárdának a tagjai együtt töltötték a homokzsákokat. "Ha a víz fenyegeti az ember házát, akkor nem érdekli, hogy aki segít, annak barna vagy fehér a bőre" - jelentette ki a 25 éves Veres Gábor, akin a gárda mellénye volt. Hozzátette, hogy a gárda egy fő célja segíteni az ehhez hasonló katasztrófáknál. "Az csak egy médiamítosz, hogy mi az összes roma ellen vagyunk, gondot csak a bűnözők okoznak közülük" - mondta.

A Le Monde című francia lapnak az árvízi védekezésről közölt dunabogdányi riportja szerint miközben "férfiak, nők, az iskolából hazatérő gyerekek, kirendelt gimnazisták, a vizsgahalasztásra engedélyt kapott diákok, mindenki részt vesz" a homokzsákok pakolásában, a média csatornái egymással vetélkedve ismételgetik, hogy még soha annyi önkéntes nem vett részt a védekezésben, mint most, hiszen mindenki láthatja a televízióban, hogy az árvíz milyen katasztrófát okozott Németországban, Ausztriában és Csehországban. Magyarországnak - mint a lap felhívta a figyelmet - volt ideje megszervezni a védekezést: több ezer katonát, a polgári védelem szakértőit és ivóvizet is mobilizáltak, Orbán Viktor miniszterelnök pedig rendszeresen tart tájékoztatót a helyzetről a tömegtájékoztatási eszközökben, miután a helyszíneken látogatást tett, gratulált mindenkinek és jelezte az áldozatoknak, hogy az Európai Unió készen áll számukra segélyt folyósítani. A lap szerint egyesek szerint "ezzel a fokozott jelenléttel szeretné feledtetni a hatalmas felfordulást, amikor is két éjszakán át a gépkocsijukban hagyták az autósokat a téli erős havazás idején, amikor még a szomszédos Ausztria segítségét is kérni kellett". A lap beszámolt az első és egyetlen mobilgátról is Szentendrénél, amelynek 1,3 milliárd forintos teljes összköltségét az Európai Unió finanszírozta.

A The Huffington Post portálon jelent meg John Feffernek, a Nyitott Társadalom Intézet munkatársának írása Magyarország: rák Európa közepén? címmel. A blogbejegyzésben úgy fogalmazott, Magyarországot abban tér el Európa más tekintélyuralmi, nacionalista és korrupt tendenciákat mutató országaitól, hogy itt az összes ilyen elem egyesült az antiliberalizmus "tökéletes viharában". A szerző szerint Magyarország kilendülése jobbra nem pusztán néhány karizmatikus személyiségnek köszönhető, hanem annak, hogy a liberalizmus az országban, "mint Európában általában, lényegében megásta a saját sírját", mert gazdasági modellje csak kevesek számára hozta el a jólétet, politikai modellje kialakította a "rotáló kleptokráciát", szociális modellje pedig az idealizmust bátorította és minden szinten felemésztette a szolidaritást. A szerző szerint nem meglepő, hogy a liberális kifejezés szitokszóvá vált és "a Fideszhez hasonló mozgalmak" kitöltötték a régiónak egykor sokat ígérő ideológia gazdasági és politikai összeomlása miatt keletkezett vákuumot. "Az európai vezetőknek komolyan kell aggódniuk amiatt, hogy ez a rák szétterjed Budapestről. Azt hihetik, hogy a régóta fennálló liberális intézményeik elég erős immunrendszerként szolgálnak majd. De a folytatódó gazdasági válság és a demokráciába vetett hit hanyatlása megteremti a kedvező körülményeket mindenféle rosszindulatú daganat növekedéséhez" - írta Feffer.

A Süddeutsche Zeitung című német liberális lap az új magyar nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatban közölt beszámolót Big Brother Budapesten címmel. A brüsszeli keltezésű cikk szerzője, Martin Winter kiemelte: újabb vita alakulhat ki a magyar kormány és az Európai Bizottság között, ezúttal a köztisztviselők megfigyeléséről szóló törvény miatt. Hozzátette: az alkotmánymódosításokról szóló vitában Orbán Viktor "legalábbis részben engedett" a brüsszeli bizottságnak a testület elnökének, José Manuel Barrosónak pénteken küldött levele szerint. Ugyanakkor már körvonalazódik egy "újabb konfliktus" a nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatban, mert "Brüsszelben egyesek attól tartanak, hogy a jogszabály révén a jogállamisággal ellentétes módon lehet megfigyelni, és ezzel nyomás alá helyezni mindenekelőtt bírókat és ügyészeket".