„Megjöttek a nácik bevásárolni” – ezzel a beszólással kezdődött az a verekedés, amely egy szélsőjobboldali csoport aktivistái és antifasiszta fiatalok között tört ki a párizsi Saint Lazare pályaudvar közelében, és amely végül a 18 éves Clément Méric halálát okozta. A fiú és társai véletlenül találkoztak a bőrfejűekkel egy angol márkás ruhákból rendezett vásáron.

A  párizsi főügyésznégy személy előzetes letartóztatását rendelte el, de azt egyelőre nem tudta megállapítani, hogy melyik csoport kezdte a verekedést, ám az agyonvert antifasiszta diák halála miatt szándékos emberölés gyanújával indul eljárás.

Bár az újnáci Fiatal Nacionalista Forradalmi Csoport (JNR) vezetője, Serge Ayoub azt állítja, hogy a szervezet tagjai nem vettek részt semmilyen támadásban, Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök azonnal kezdeményezte a JNR feloszlatását. Első lépésként pedig már a héten betiltottak egy Toulouseba tervezett szélsőjobbos felvonulást. Mint a miniszterelnök a szenátusban jelezte: arra kérte az igazságügyi és a belügyminisztert, hogy „demokratikus módon, jogi alapokon szedjék darabokra a fasiszta és neonáci ihletésű mozgalmakat, amelyek szégyent hoznak a köztársaságra”.

A Le Figaro napilap szerint a Fiatal Nacionalista Forradalmi Csoport  1987-ben alakult, és nagyjából harminc aktív tagot számlál. A francia újnácik félkatonai csoportját a Troiseme Voie (Harmadik út) nevű szélsőjobboldali politikai szervezet „rendfenntartó” erejeként tartják számon.

Elég volt a fasizmusból

A feloszlatással a kormány lényegében azt üzeni: „nincs jogotok utcai tüntetéseket szervezni, nincs jogotok újságot kiadni, és nincs jogotok semmilyen politikai rendezvényen részt venni” – magyarázta Jean-Yves Camus, a párizsi Nemzetközi és Stratégiai Kapcsolatok Intézetének (IRIS) szélsőjobboldal-szakértője a France24 című lapnak. Mint mondta, Európának elég tapasztalata van a fasizmusról és a nemzetiszocializmusról a harmincas évekből. A szakértő úgy vélte, Franciaországnak éppen emiatt van szüksége külön jogi eszközökre. „Az első feloszlatást engedélyező törvényt 1936-ban szavazták meg, és azóta több alkalommal módosították. Ez lehetővé teszi a kormány számára az olyan mozgalmak betiltását, melyek a hatalom megdöntésére törekszenek” – idézte a jogszabályt Camus.

AFP / Jean-Philippe Ksiazek

Franciaország – több más európai ország mellett– nem először korlátozza bizonyos politikai csoportok tevékenységét: ilyen volt például a nyolcvanas években a szélsőbaloldali Action Directe feloszlatása.

Földalatti mozgalom alakulhat

Noha a betiltás korlátozni fogja a radikálisok nyilvános tevékenységét, semmi sem gátolhatja őket abban, hogy zárt körben találkozzanak. „Ha föld alatti mozgalomként akarják folytatni, annak semmi akadálya” – mondja Camus. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy „amennyiben újabb mozgalmat akarnának indítani - mindegy milyen néven - akkor mehetnek is a börtönbe”.

Az elemző szerint egy ilyen kis csoport esetén a betiltás gyakorlatilag „a mozgalom végét jelenti majd”. Ugyanakkor szerint 15-20, a Fiatal Nacionalista Forradalmi Csoporthoz hasonló szervezet az országban, amely legalább annyira erőszakos, radikális, rasszista és antiszemita.

„A francia kormányzat ezeket nem tilthatja be, hiszen ez egy demokratikus ország, amelynek szüksége van szilárd jogi indoklásra” – magyarázta a társadalomtudós, majd kifejtette: „a csoportnak ehhez el kell követnie egy kisebbség vagy egy vallási közösség elleni uszítás bűncselekményét, esetleg puccsot megkísérelni. Preventíven ugyanis nem lehet feloszlatni szervezetet úgy, mint Németországban”.

Együtt ebédel a szélsőjobb

A Le Figaro szerint a Fiatal Nacionalista Forradalmi Csoportnak hivatalosan nincs kötődése a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Fronthoz (FN). Jóllehet, a neonáci csoport vezetői korábban minden szimpatizánsukat arra kérték, hogy a parlamenti és a helyhatósági választásokon is az FN-re voksoljanak.

A Nemzeti Front politikusai ennek ellenére igyekeztek elhatárolódni a Méric-gyilkosságtól. Marine Le Pen pedig jelezte, pártjának "semmi köze, sem közelről, sem távolról ehhez a rettenetes és elfogadhatatlan támadáshoz. Ha bebizonyosodik, hogy ezek a csoportosulások erőszakra szólítják fel tagjaikat, akkor a feloszlatásuk elképzelhető".

A téma szakértői mindenesetre figyelmeztetnek, nem zárható ki teljesen, hogy korábban sem volt kapcsolat Marine Le Pen és a JNR vezetője, Serge Ayoub között. A Le Monde című francia napilap két újságírója által nemrég publikált könyv szerint ugyanis Le Pen és Ayoub 2010 nyarán még együtt is ebédeltek.