A bizottságnál kifejtették: az Európai Ügyészség demokratikus felügyelet alatt álló, független intézmény lesz. Az uniós tagállamoktól származó pénzekből finanszírozott, közös szabályok alapján kidolgozott uniós költségvetéshez megfelelő eszközökre is szükség van az egész unióra kiterjedő, hatékony védelem érdekében - mutattak rá. Hozzáfűzték: a tagállamoktól kapott bejelentések szerint évente mintegy 500 millió euró uniós bevételnek és kiadásnak vész nyoma feltételezhetően csalás következtében.
Kiemelték: az uniós csalásokkal szembeni védelem jelenleg nagyon eltérő az EU-ban. Az uniós költségvetést érintő bűncselekményeknek csak 42,3 százalékában ítélik el az elkövetőket, sok ügyben egyáltalán nem indul büntetőeljárás, aminek következtében a csalók büntetlenül kihasználhatják a joghézagokat és eltulajdoníthatják a polgárok pénzét - magyarázták.
A bizottság elképzelése szerint az Európai Ügyészség gondoskodik majd arról, hogy ha az uniós költségvetést károsító csalás gyanúja merül fel, minden esetben eljárást indítsanak és azt le is zárják. Ez jelentős elrettentő hatással jár majd - tették hozzá.
A közleményben megjegyezték: az uniós szerződések alapján Dánia nem vesz részt az Európai Ügyészség megalakításában, Nagy-Britannia és Írország pedig eldöntheti, csatlakozik-e. A bizottság az Európai Ügyészség létrehozásával párhuzamosan javaslatot tesz a büntető igazságügyi együttműködés európai uniós ügynökségének (Eurojust) reformjára és közleményt ad ki az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) irányításáról.
