Brüsszel uniós ügyészséget akar

Az Európai Bizottság azt szeretné, ha Európai Ügyészség jönne létre, amelynek feladata lenne az uniós költségvetést érintő bűncselekmények esetében a nyomozás, a vádemelés és adott esetben az elkövetők bíróság elé állítása a tagállamokban - közölte az uniós végrehajtó testület szerdai közleményében.

  • MTI MTI
Brüsszel uniós ügyészséget akar

A bizottságnál kifejtették: az Európai Ügyészség demokratikus felügyelet alatt álló, független intézmény lesz. Az uniós tagállamoktól származó pénzekből finanszírozott, közös szabályok alapján kidolgozott uniós költségvetéshez megfelelő eszközökre is szükség van az egész unióra kiterjedő, hatékony védelem érdekében - mutattak rá. Hozzáfűzték: a tagállamoktól kapott bejelentések szerint évente mintegy 500 millió euró uniós bevételnek és kiadásnak vész nyoma feltételezhetően csalás következtében.

Kiemelték: az uniós csalásokkal szembeni védelem jelenleg nagyon eltérő az EU-ban. Az uniós költségvetést érintő bűncselekményeknek csak 42,3 százalékában ítélik el az elkövetőket, sok ügyben egyáltalán nem indul büntetőeljárás, aminek következtében a csalók büntetlenül kihasználhatják a joghézagokat és eltulajdoníthatják a polgárok pénzét - magyarázták.

A bizottság elképzelése szerint az Európai Ügyészség gondoskodik majd arról, hogy ha az uniós költségvetést károsító csalás gyanúja merül fel, minden esetben eljárást indítsanak és azt le is zárják. Ez jelentős elrettentő hatással jár majd - tették hozzá.

A közleményben megjegyezték: az uniós szerződések alapján Dánia nem vesz részt az Európai Ügyészség megalakításában, Nagy-Britannia és Írország pedig eldöntheti, csatlakozik-e. A bizottság az Európai Ügyészség létrehozásával párhuzamosan javaslatot tesz a büntető igazságügyi együttműködés európai uniós ügynökségének (Eurojust) reformjára és közleményt ad ki az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) irányításáról.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?