A hírszerzők mellett a vádlottak padjára került a macedón parlament egy tisztviselője, egykori rendőrtisztek és védelmi hivatalnokok, egy újságíró, valamint a pénzmosás elleni állami ügynökség volt vezetője is.

Gordana Jankuloszka macedón belügyminiszter az ügy kapcsán kedden tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a csoport együttműködött több külföldi hírszerző ügynökséggel, de alapvetően "az egyik szomszédos állammal" álltak kapcsolatban. A miniszter az országot nem nevezte meg. 

A vádlottak egyebek között információkat adtak át az állami biztonsági szervekről, a belpolitikai helyzetről, a választásokról, vallási kisebbségekről, valamint neveket és adatokat szolgáltattak ki. Emellett titkos információkat arra használtak fel, hogy üzletembereket zsaroljanak meg. 

A rendőrség tájékoztatása szerint két éve követik nyomon a csoportot és tevékenységét, amely azonban nyolc évre nyúlik vissza. A vádlottak közül tizenhetet hétfőn vettek őrizetbe. A fővárosban több tucat helyiséget kutattak át, s a rajtaütések során számítógépeket, mobiltelefonokat, lehallgató berendezéseket, dokumentumokat, fegyvereket és lőszert foglaltak le. Három vádlott még szabadlábon van, a többieket már kedden bíróság elé állították. 

Macedónia öt országgal - Görögországgal, Szerbiával, Bulgáriával, Albániával és Koszovóval - határos. A térség államait továbbra is etnikai ellentétek, területi követelések és történelmi viták állítják szembe egymással.

Görögországgal különösen feszültek Macedónia kapcsolatai egy névvita miatt. A konfliktus lényege, hogy Athén nem hajlandó elfogadni az országot Macedónia néven, ugyanis Görögországnak is van egy Macedónia nevű tartománya. A viszály miatt Görögország következetesen blokkolja északi szomszédja EU- és NATO-csatlakozási próbálkozásait.