A vasárnapi parlamenti választáson 44,3 millióan vettek részt, ami a 61,8 millió választásra jogosult állampolgár 71,5 százalékát jelenti. Ez javulás ugyan a 2009-ben 70,8 százalékon elért mélységi rekordhoz képest, de így is csaknem 120 éve a második legalacsonyabb választási részvételi arány.

A választókorú népesség egészét tekintve még alacsonyabb részvételi arány látható, mert a bevándorlók jelentős része - több millió felnőtt, adófizető németországi lakos - nem rendelkezik választójoggal. A teljes, 68,7 milliós választókorú népességet alapul véve a részvételi arány már csak 64,3 százalékos – írták a Bertelsmann Alapítvány szakértői.

Tovább csökkenti az úgynevezett reprezentációs arányt, hogy rendkívül magas, 15,8 százalékos volt az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöbön elbukott pártokra adott szavazatok aránya. Ennek alapján a Bundestag a választásra jogosultak 59,5 százalékát, és a teljes választókorú népesség 53,6 százalékát képviseli.

A tanulmány szerint gyengítheti a demokratikus rendszerek úgynevezett belső legitimációját, hogy a részvételi arány visszaesése miatt csökken a reprezentációs arány. Akár egy "ördögi kör" is kialakulhat, mert az alacsony reprezentációs arány gyengítheti azt az érzetet, hogy a választott testületek rendelkeznek megfelelő felhatalmazással a közösség egészét érintő döntések meghozatalára, ennek hatására pedig még tovább csökkenhet a részvételi arány a választásokon.

Németország "már régen belesodródott ebbe az ördögi körbe" – vélik a Bertlesmann Alapítvány szakértői.

A felvázolt jelenség a német választók egy része szerint is kikezdi a demokráciát. Az alapítvány megbízásából készített felmérés alapján a választásra jogosult állampolgárok 30,8 százaléka úgy véli, hogy az alacsony választási részvételi arány megkérdőjelezi a választási eredmény demokratikus jellegét.

Ugyanakkor 57,3 százalék szerint a demokratikus legitimáció nem függ össze a választási részvételi aránnyal, és a túlnyomó többség ellenezné, ha kötelezővé tennék a szavazást. A felmérés szerint 79 százalék úgy véli: az a helyes, ha továbbra is mindenki szabadon eldöntheti, hogy elmegy-e szavazni, és csupán 15 százalék tartja jó ötletnek, hogy tegyék kötelezővé a választási részvételt.