Abbász Aragcsi külügyminiszter-helyettes - akit az iráni állami televízió idézett -  kijelentette: a felek közti csütörtöki genfi tárgyalás folyamán a Hatok - az Egyesült Államok, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Németország - "egyértelműen közölték, hogy elfogadják az Irán által előterjesztett kerettervet". 

Aragcsi szerint bár a tárgyalások "nehezek",  pénteken megállapodás születhet a részletekről. A Hatok képviselői nem kommentálták Aragcsi nyilatkozatát. Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter korábban arról számolt be, hogy a tárgyalások jól haladnak, de helyettesénél jóval visszafogottabban értékelte a helyzetet. 

A nagyhatalmak küldöttségét vezető Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője közölte: "a rendkívül összetett egyeztetések komolyabb szakaszba értek", és azon reményének adott hangot, hogy "a következő napokban konkrét előrelépést sikerül majd elérni".

A péntekig tartó tárgyaláson a Hatok biztosítékokat akarnak kapni arra vonatkozóan, hogy Irán atomprogramja békés célokat szolgál, és Teherán nem akar nukleáris fegyvereket kifejleszteni. Teherán hajlandónak mutatkozik arra, hogy átláthatóbbá tegye atomprogramját, de ezért cserébe azt akarja, hogy engedélyezzék számára az atomenergia polgári felhasználását, és oldják fel az atomprogram miatt kivetett gazdasági szankciókat.

Az Egyesült Államok egy olyan kezdeti megállapodásban reménykedett, amely révén le lehetne állítani az iráni atomprogramot. Amerikai kormányzati források szerint egy ilyen lépés esetén Washington hajlandó lenne a szankciók "rendkívül korlátozott, időleges és bármikor visszavonható enyhítésére". A felek az iráni atomprogrammal kapcsolatos kételyek eloszlatására irányuló konkrét lépésekről, egyebek mellett az iráni urándúsítás korlátozásáról egyeztetnek Genfben. 

Irán nyugati források szerint a közelmúltban jelentős előrelépéseket ért el az urándúsítás terén. A dúsított urán atomerőművek üzemanyagaként és a gyógyászatban is felhasználható, de egy bizonyos dúsítottsági szint felett nukleáris fegyvereket is gyárthatnak belőle. Nyugati vádak szerint Teherán ez utóbbira készül, és már vészesen közel került ahhoz, hogy fegyverminőségű uránt állítson elő.

Teherán tagadja ezen vádakat, és azt állítja: atomprogramja békés célokat szolgál. Erről mostanában egyre erőteljesebben próbálja meggyőzni a nemzetközi közvéleményt, elsősorban azért, mert az iráni gazdaságnak súlyos gondokat okoznak az atomprogram miatt Iránra kivetett nemzetközi gazdasági szankciók. Az iráni politikai elit keményvonalasabb tagjai ugyanakkor elzárkóznak az atomprogram korlátozásától, és elítélik a kormány visszafogott retorikáját.