A fáraók átka

Géppuskákkal tüzeltek a kivezényelt katonák az észak-kairói Rabaa Adavíja-mecset mellett összegyűlt tömegre a múlt hét egyik legnagyobb tüntetésén – látta a helyszínen a HVG tudósítója is. A halottak számáról ellentmondóak a hírek: a Muszlim Testvériség szóvivője, Gihád el-Hádád lapunk megkeresésére több ezerre tette, az egészségügyi minisztérium 638 meggyilkolt emberről számolt be. Ennél is beszédesebb, hogy a minisztérium közölte: többé nem ad ki adatokat. Az egyik egyiptomi alapítvány az összes elhunyt nevét és személyiigazolvány-számát megadta, így a kairói média nagy része által megbízhatónak tartott intézet szerint lapzártánkig közel másfél ezren vesztették életüket az utóbbi héten elszabadult erőszakhullámban. A hadsereg szükségállapotot és éjszakai kijárási tilalmat rendelt el.

A Mohamed Murszi iszlamista elnök július 3-ai elmozdítása óta elfajult konfliktusban több ezren vesztek oda, a gyilkolás üteme jóval gyorsabb, mint az 1990-es évek iszlamista erőszakhullámában. Kétségtelen, hogy a 2011 januárjában kezdődött forradalomnak vége, a 85 millió lakosával az arab világ legnépesebb országa ismeretlen és egyre veszélyesebb útra lépett.

A Nílus mentén a hadsereg és az iszlamisták évtizedes hatalmi küzdelmében új, a korábbinál jóval véresebb korszak kezdődhet. A visszarendeződést mutatja, hogy keddi jelentések szerint őrizetbe vették Mohamed Badit, a Muszlim Testvériség 70 éves vezetőjét, valamint két helyettesét, és gyilkosságra felbujtással vádolják őket. Az sem kizárt, hogy napokon belül óvadék ellenében szabadlábra helyezik Hoszni Mubarak volt elnököt, mert a vele szembeni egyik eljárásban ejtették a korrupció vádját.

A baljós, reménytelen jövőt vetíti előre, hogy Mohamed el-Baradej, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt igazgatója, nemzetközi hírű diplomata a tüntetések fegyveres felszámolásának hírére lemondott ideiglenes alelnöki tisztéről. Az ellenzék egyik kulcsfigurájának pártja a HVG kérdésére nem kommentálta vezetője távozását, de a lemondólevélből kiderül, hogy Baradej szerint a Muszlim Testvériséggel és híveivel szembeni rendkívül brutális fellépés csak az erőszak híveit szolgálja. Ellenezte a Murszi melletti tüntetések rajtaütésszerű felszámolását, és azt javasolta, szigeteljék el az utcákat és tereket elfoglaló táborokat, amelyek majd maguktól felbomlanak, ahogyan a Testvériség napról napra több támogatót veszít.

A veterán politikus visszatért Bécsbe, ahol a forradalom kitöréséig élt. A lapunknak nyilatkozó források szerint Baradej távozásával megbomlott a szekuláris ellenzéket 2012 óta egységbe tömörítő Nemzeti Megváltás Frontja. Mindez tovább csökkenti annak az esélyét, hogy egy esetleges választáson életképes alternatívát mutasson fel az ellenzék az iszlamistákkal szemben. Ráadásul a rendfenntartó erők fegyveres akciói meglepetésként érték az átmeneti kormányt, amely csak órákkal később adott ki nyilatkozatot a hadsereg és a rendőrség lépését éltetve. Egyiptom a nyílt katonai diktatúra felé halad – vélik sokan Kairóban.

Az iszlamistákkal az új kiegyezés lehetőségét az is szűkíti, hogy a hadsereg és az ellenzék egyre többször terroristáknak bélyegzi őket. Sehab Vagih, a liberális Szabad Egyiptomiak Pártjának szóvivője, a Murszi megbuktatásáért a nyár derekán óriási tüntetéseket szervező Tamarod (Lázadj!) mozgalom egyik aktivistája is úgy nyilatkozott a HVG-nek, hogy kitartanak az átmeneti kormány mellett, és támogatják a „terroristák” elleni harcot. Az állami tévécsatornák azt sulykolják, hogy a Murszi melletti tüntetők fegyveresek, és a kormányzati retorika is mint „terroristákra” hivatkozik a Testvériség kétharmados többséggel parlamentbe került Szabadság és Igazság pártjára. Adli Manszúr ideiglenes elnök pedig felvetette a forradalomig illegális Muszlim Testvériség újbóli betiltását.

A Testvériség Ramszesz téri múlt csütörtöki megmozdulásán azonban nem látszottak fegyveresek, a tüntetők többsége kövekkel, Molotov-koktélokkal dobálta a rendfenntartó erőket. Nyilvánvalóan fegyveres dzsihádisták is feltűnnek ezeken a tüntetéseken, ám a rendőrök válogatás nélkül mindenkire lőnek. A Testvériség és a többi iszlamista szervezet hivatalosan tartózkodik az erőszaktól, de a leszakadt radikálisok egyre kevésbé követik mozgalmuk utasításait. A Testvériség szerint a tüntetéseiken fizetett provokátorok is vannak, és a szervezet nem vállalta a felelősséget azért, hogy a múlt szerdai mészárlás óta többtucatnyi kopt keresztény templomot gyújtottak fel, és számtalan rendőrőrsöt, kormányzósági épületet ért támadást.

Az erőszak elhúzódását vetíti előre, hogy beduin források szerint a Sínai-félszigeten egyre intenzívebb háború folyik a hadsereg és a sínai kalifátus kikiáltását követelő Takfír val-Hidzsra (Kiközösítés és kivonulás) nevű szélsőséges szervezet között. Abdelhalim al-Anzi palesztin újságíró lapunkkal telefonon közölte, hogy az Egyiptom és a Gázai övezet közötti rafahi határátkelőt lezárták. Az övezetben szárnyra kapott a hír, miszerint több száz dzsihádista lépte át a határt, hogy csatlakozzon az egyiptomi iszlamistákat támogató szélsőségesekhez. A határzár, valamint az, hogy a csempészalagutakat szinte teljesen lezárta az egyiptomi hadsereg, heteken belül humanitárius válságot okozhat a Gázai övezetben.

A kormányzati média máris megkezdte az „idegenek” elleni kampányt. A beszámolók szerint nemcsak palesztinok, de szíriai, libanoni és más országokból érkezett radikálisok is megjelentek, akiket kapcsolatba hoztak a Testvériséggel. Az utcákon civil ellenőrző pontokat is felállítottak, ahol az önkéntesek a kijárási tilalom esti beállta után tüzeket gyújtanak. Botokkal, késekkel a kezükben ellenőrzik a gépkocsikat és az áthaladni szándékozók papírjait – a HVG tudósítóját is órákon át feltartóztatták Dokki külvárosba tartva –, a gyanúsnak talált egyéneket pedig átadják a rendőrségnek.

JÁSZBERÉNYI SÁNDOR / KAIRÓ