Öt donyecki választókerületet szavazóhelyiségeit a kelet-ukrajnai iparváros repülőterén rendeztek be -  a cél az, hogy a vasárnapi elnökválasztáson voksolók viszonylagos békességben szavazhassanak, a választás végeztével pedig a dokumentumokat biztonságban Kijevbe szállíthassák. Az ukrán hatóságoknak jó okuk volt a szokatlan lépés megtételére: a 4,4 millió lakosú megyében 22 választási körzetet hoztak létre, s ebből 14-ben aligha lesz választás: több településen, egyebek mellett Mariupolban, Santarszkban, Horlivkában és Donyeck több körzetében a szakadárok megszállták a választási bizottságok irodáit, és magukkal vittek minden iratot. A HVG értesülései szerint több körzetben az Ukrajnához hű választási bizottsági tagok állandó fenyegetettség közepette, gyakorlatilag titokban igyekeztek előkészíteni a voksolást.

A szomszédos, kétmilliós Luhanszk megyében még rosszabb a helyzet, itt a közelmúltban kikiáltott Luhanszki Népköztársaság" vezetői teljes ellenőrzésük alatt tartják a városokat. Ezt az ukrán belügyminisztérium is elismerte, s hagnsúlyozta, Donyeck és Luhanszk megyében nem tudják szavatolni a választani akarók biztonságát. Ez pedig azt jelenti, hogy a hivatalosan 45 millió lakosú országban kilenc millió ember - a márciusban Oroszországhoz csatolt, több mint kétmilliós Krím-félszigettel együtt - nem vehet részt a választáson.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a választások közeledtével aktivizálódtak a szakadárok, s csütörtökön, majd pénteken több támadást is elkövettek az ukrán hadsereg, illetve a vele együttműködő miliciák ellen. A Donbasz-zászlóalj katonáit egy falu közelében csalta tőrbe mintegy 150 szakadár, s a tűzharcban 17 ukrán halt meg. Meg nem erősített jelentések szerint az elfogott ukrán fegyvereseket az összecsapás után kivétel nélkül agyonlőtték.

AFP / Yuriy Dyachyshyn

Míg keleten káosz uralkodik, kijevi közlések szerint az ország többi térségében, így 150 ezres magyar közösségnek is otthont adó Kárpátalján rendben mennek a dolgok. A választás fő esélyese a mérsékelt politikai nézeteket valló üzletember Petro Porosenko, aki győzelme esetére a keleti területen kezdődött lázadás leverését, majd az ott élőkkel való párbeszéd megkezdését ígérte.

Az előrejelzések szerint csak az kérdéses, hogy a Tibi csokoládér gyár révén Magyarországon is érdekelt Porosenko az első körben győz-e vagy szükség lesz a három héttel későbbi második forduló megrendezésére is. Ha az utóbbi forgatókönyv valósul meg, az még inkább elnyújtja a március közepe óta tartó válságot. "A demokrácia érdekében az lenne a jobb, ha lenne második forduló, viszont most az országnak inkább arra lenne szükség, hogy első körös győzelem legyen, akárki is végezzen az első helyen" - mondta a HVG-nek Katerina Ivanova, a kijevi Regionális Sajtófejlesztési Intézet programvezetője.

A több mint húsz jelölt közül még az egykori kormányfőnek, Julija Timosenko számíthat jelentős támogatásra. A februárban elmenekült államfő, Viktor Janukovics idején börtönbe zárt, s csak Jankukovics megdöntése után szabad lábra került politikus támogatottsága ugyanakkor megkopott, sokan úgy gondolják, Timosenko hajlandó lenne kiegyezni a Krímet elcsatoló Oroszországgal.

Moszkva változatlanul nem foglal egyértelműen állást azzal kapcsolatban, elfogadja-e az elnökválasztás eredményét. Vlagyimir Putyin elnök, egyrészt hangsúlyozta, hogy a Kreml továbbra is az elűzött államfőt, Janukovicsot tartja a szomszédos ország legitim elnökének, ám két nappal a voksolás előtt mégis közölte: kész együttműködni az ukránok által megválasztott új vezetővel. "Az államfőválasztás után a tervek szerint módosítani fogják az alkotmányt, ez pedig azt jelentheti, hogy az új államfő csak egy átmeneti figura lesz. Az is előfordulhat, hogy az új elnök igyekszik minden hatalmat a kezében összpontosítani. Mindkét esetben előfordulhat, hogy további problémák keletkeznek Ukrajnában" - magyarázta Putyin, nyitvahagyva azt a lehetőséget, hogy Moszkva a jövőben is beleavatkozik Ukrajna ügyeibe. Dmitrij Medvegyen orosz államfő pedig tovább erősítette a beavatkozással kapcsolatos félelmeket. Szombaton ugyanis közölte: Moszkva álláspontja szerint az 1994-es budapesti memorandum aláírói - az USA, NAgy-Britannia, illetve Oroszország - nem vállaltak garanciát Ukrajna területi egységét azért cserébe, hogy a volt szovjet tagköztársaság lemondott atomarzenáljáról. "Mi nem tudjuk, és nem is akarjuk szavatolni Ukrajna területi egységét" - magyarázta a politikus.

Az esetleges beavatkozásra az is indokot adhat, hogy a Krím elcsatolása, illetve a kelet-ukrajnai bojkott miatt a lakosság nyolcadát kitevő orosz kisebbségnek esélye sincs arra, hogy az általa támogatott jelölt dialdamaskodjon. Még a leginkább elfogadható esélyes jelölt, Porosenko is a Janukovics menekülése után hatalomra került - Oroszország által puccsistának nevezett - vezetés szövetségese, s a tavaly novemberben kezdődött kijevi tüntetések idején végig az EU-hoz való közeledést követelő erők mellett állt.

Miközben Putyin arról beszélt, hogy kész elismerni a választás eredményét, nagyon lassan mozdul a határ térségéből a márciusban odavezényelt mintegy negyvenezres orosz hadsereg. Annak ellenére sincs látványos visszavonulás, hogy Putyin már több alkalommal bejelentette, az Ukrajnával határos területekre küldött alakulatok visszatérnek kaszárnyáikba. Sőt, szombat délután két orosz harci helikopter a Krím felől behatolt az Ukrajnához tartozó Herszon megye légterébe, s csak akkor fordult vissza, amikor azukrán légvédelem figyelmeztető lövéseket adott le.

A választást több ezer megfigyelő kíséri figyelmmel, ám az EBESZ képviselői nem merészkedtek el a kelet-ukrajnai területekre. Ez egyébként az első alkalom, hogy az európai biztonsági szervezet megfigyelői között nem lesznek ott Oroszország képviselői.