Ukrajna és Oroszország konfliktusának eltérő kezelése megmutatta, hogy a négy visegrádi ország között komoly véleménykülönbségek és bizalmatlanság van – állítja Martin Ehl, a Visegrád a bizalmatlanság csapdájában című összeállításában, amelyet a Hospodárské Noviny című cseh politikai és gazdasági napilap közölt kedden.

"Visegrád pragmatikus projektként született, több fejlődési szakaszon ment keresztül, de most mintha visszatérne a kezdeti szakaszhoz, amelyben mindenki csak azt vette el magának, ami megfelelt az ő érdekeinek, függetlenül a többiek érdekétől" – írja a tekintélyes prágai lap külpolitikai rovatvezetője.

AFP / Kisbenedek Attila

Az utóbbi hetekben úgy tűnik, hogy "Visegrád valamiféle egzisztenciális válságot él át", amely leginkább "a lengyel és a magyar kormányfő nyílt vitájában mutatkozott meg a közelmúltban Pozsonyban lezajlott Globsec konferencián. Az ukrán válság ugyanis kimutatta, hogy a négy tagállamnak mennyire eltérő a véleménye az Oroszországhoz való viszony kérdésében" – jegyzi meg a szerző.

"Oroszország megmutatta, milyen törékeny az együttműködés Kelet-Európában"

Emlékeztet: márciusban a V4 védelmi miniszterei közös nyilatkozatban rögzítették az együttműködésüket az ukrán válsággal kapcsolatban, de "amikor Varsó konkrét lépéseket javasolt, arra már választ nem kapott".

Oroszország ukrajnai lépéseinek értékelése "megmutatta, milyen törékeny ez az együttműködés Kelet-Európában. Egyfajta válság alakult ki a kölcsönös bizalom terén, amelyet oly nehezen sikerült az elmúlt húsz évben felépíteni" – írja Ehl.

Ehl szerint Visegrád, akárcsak az Európai Unió, egy ilyen válságra mint az ukrán válság, nem volt felkészülve. A lengyelek azon képességét, hogy kérdéseket tegyenek fel, és a még a legkényesebb problémákat is nyíltan megvitassák, "Prágában, Pozsonyban és Budapesten hisztériának tekintik".

"Az ukrán válság olyan próba, amilyet a posztkommunista Közép-Európa és Visegrád 1989 óta nem éltek meg" – zárja a témáról írt összeállítását Martin Ehl.