Legalább három narratíva kering a lengyel közvéleményben, hogy kik állhatnak a Lengyelországot megrázó lehallgatási botrány hátterében. Az első az orosz titkosszolgálatot keveri gyanúba. A második egy szimpla zsarolási ügynek állítja be a titkos felvételek készítését, mondván egyszerűen valaki tudta, hogy melyik étteremben ebédelnek a prominens kormánypolitikusok, és tudta, hogy kiket lehet majd zsarolni az ott készített felvételekkel. A harmadik verzió szerint ellenzéki politikai merényletkísérletről lehet szó.

„Az ügyészség a második verzió mentén kutakodik jelenleg.” – mondta a hvg.hu-nak Rafał Was, a konzervatív Dziennik Gazeta Polska politikai-gazdasági újságírója, aki maga is kevéssé tartja valószínűnek, hogy Oroszország próbálkozna belpolitikai viszálykeltéssel vagy, hogy a Jarosław Kaczyński vezette ultrakonzervatív Jog és Igazságosság Pártja (PiS) idézte volna elő a botrányt, még ha kétségtelenül tematizálja is azt.

Szivárogtatások

Múlt héten kezdte el a jobbközép Wprost nevű hetilap a lengyel politikusok, valamint üzletemberek ismeretlen forrásból származó éttermi beszélgetéseinek a leiratait publikálni. Az első nyilvánosságra hozott felvételen a lengyel nemzeti bank elnöke, Marek Belka és a belügyminiszter Bartłomiej Sienkiewicz tavaly júliusban beszélgettek arról, hogy a jegybank segíthetne a 2015-ös választások megnyerésében, és a választások előtti esetleges költségvetési lazítás elleplezésében, amennyiben menesztik a pénzügyminisztérium vezetőjét és módosítják a jegybanktörvényt. A Varsó egyik luxuséttermében elhangzottak azóta beigazolódtak: Rostowski lemondott, és a jegybanknak lehetővé tették, hogy vásárlóként léphessen fel a másodlagos államkötvénypiacon.

Marek Belka

Túry Gergely

Vasárnapig kellett várni a szappanopera folytatására: az újabb felvételen Radosław Sikorski külügyminiszter beszélgetett a már említett Jacek Rostowski volt pénzügyminiszterrel. Sikorski, akit (ezidáig) esélyesnek tartottak az EU külügyi főtárgyalói posztjára is, ebben a lengyel diplomáciáról úgy fogalmazott kollégájának, hogy biztonságpolitikai téren „benyaltunk Amerikának”, és hogy ez „hamis biztonságérzetet ad” Oroszországgal szemben, miközben konfliktust szül velük, valamint a békülékenyebb Németországgal. Mindennek az adott különösen pikáns ízt, hogy a beszélgetés nyilvánosságra hozatala két héttel volt Barack Obama varsói látogatása után, ahol az amerikai elnök bejelentette, hogy egy milliárd dollárt tervez az USA lengyelországi katonai jelenlétének növelésére költeni, ha Putyin tovább keménykedne a régióban. Sikorski mentségére legfeljebb azt lehet felhozni, hogy a beszélgetés még bőven a krími válság kitörése előtt történt, ami után megváltozott az amerikaiak hozzáállása is. Az ominózus Sikorski-Rostowski beszélgetés leirata kedden újabb fragmentummal egészült ki: ebben a külügyminiszter David Cameron, brit kormányfő Európa-politikáját kritizálja és nevezi inkompetensnek, illetve felelőtlennek. Már a fiskális paktum kapcsán is „elkúrta.” – mondta Cameronról Sikorski.

Tusk, Rostowski és Sikorski

AFP / John Thys

Míg a Cameron-kritika a brit közvéleményt izgatta fel, a magyarnak is jutott egy gumicsont: egy másik, hét elején nyilvánosságra hozott beszélgetésben Wlodzimierz Karpiński jelenlegi pénzügyminiszter és Jacek Krawiec, a lengyel állami olajtársaság, az Orlen elnöke szerepeltek. Krawiec megrökönyödve mesélte, hogy Orbán a paksi atomerőmű megépítése ügyében  miképp feküdt le az orosz elnöknek (ez volt az „Orbán leszopta Putyint”- mondat), és hogy Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója hogyan tervezi megúszni az ellene indult korrupciós eljárást. A lengyelek számára sokkal fontosabb az a rész, amelyben arról esik szó, hogy Donald Tusk államfő stábja a 2005-ös elnökválasztási kampány idején adósságátvállalással érte el, hogy egy másik párt Tusk jelöltségét támogassa. Krawiec egy másik beszélgetése is napvilágra került aznap: ebben Tusk kormányszóvivője, Pawel Graś-sal beszélt, akinek beszámolt arról, hogy miképp mondta neki Tusk 2011-ben a választások megnyerése után, hogy "a benzin árának 7 zloty alatt kell maradnia", miután az ellenzéki PiS a választási kampány idején "folyton a magas üzemanyagárakra panaszkodott".

„A Központi Bankunk nem független”

Rafal Was szerint a szivárogtatások közül nem a diplomáciai botrányt keltőek a legsúlyosabbak, hanem az, amelyikből kiderül, hogy egy független intézmény mennyire nem az „Ha csak politikusok egyeztetnének politikai stratégiákról, azzal semmi problémám nem lenne, viszont ebből tisztán az látszik, hogy a központi bankunk nem független és belemegy nem tiszta alkukba” – tette hozzá. Ez még akkor is igaz, ha az a törvény, amelyről a beszélgetésben szót ejtettek, még nem készült el, és kívülről annyit lehetett látni, hogy Rostowski saját maga hagyta ott a posztját, nem pedig eltávolították.

Was szerint a kiszivárogtatott felvételek nem csak a benne érintett politikusok, hanem a vezető kormánypárt, a Polgári Platform (PO) politikai diszkreditálódását is jelenti, ami a közelgő országgyűlési választások előtt különösen rosszul jöhet Tusk pártjának.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy lesznek-e előre hozott választások a botrány miatt. Ennek lehetőségét maga a lengyel miniszterelnök vetette fel még a múlt héten, mint lehetséges megoldást a kialakult válsághelyzetre – igaz, azóta erről nem beszélt, és az előrehozott választásokhoz  a szejm kétharmados támogatottsága is kell. (Nem biztos, hogy a PO tényleg belemenne a vezetője által félig-meddig belengetett javaslatba.)

Was szerint Tusk megfontolhatja a botrányban érintett politikusok visszahívását, szerinte „Tusk nem olyan kormányfő hírében áll, akinek különösebb gondot jelentene bármelyik kormánypolitikusnak „elvágni a torkát”, ha úgy tartja szükségesnek”.

A népszerűségi adatokon még nem látszik

Mint ismeretes, Lengyelországban a baloldal gyakorlatilag romokban hever, és a két nagy jobboldali párt, a Donald Tusk nevével fémjelzett jelenleg kormányzó Polgári Platform és a Jarosław Kaczyński irányította ultrakonzervatív Jog és Igazságosság Párt (PiS) uralja a politikai erőteret.

Jarosław Kaczyński

AFP / Wojtek Radwanski

A friss, kedden publikált közvélemény-kutatói adatok szerint a vezető kormánypárt ugyan pár százalékponttal rosszabbul áll támogatottságban Kaczyński pártjánál, viszont ez az elmúlt másfél évben mértekhez képest nem jelent nagy változást, miután a Polgári Platform mostanában rendre alulmaradt a PiS-szel szemben az ukrán válság kezelését kivéve – amiben viszont nagy szerepe volt Sikorski nemzetközi szerepvállalásának.

A Lengyel Nemzeti Bank elnökét öt évre nevezték ki, Belka gyakorlatilag támadhatatlan, ha csak saját maga le nem mond, 2015 tavaszáig biztos marad. A botrány kitörése óta már az ő lemondását is követelték a lengyel sajtóban, de Rafał Was szerint mind a társadalom, mind a média túlságosan megosztott ahhoz, hogy távozásra kényszerítse a botrány szereplőit.

A közvélemény egyik fele, akik a Polgári Platformmal szemben kevésbé kritikusak, azt emelik ki, hogy a leleplező felvételek illegálisan készültek, és a lehallgatást a lengyel törvények büntetik. A másik oldal viszont kitartóan az érintettek lemondását követeli. Rafał Was szerint mindkét hang egyenlő súllyal van jelen a lengyel közvéleményben, az egyik tábort sem lehet erősebbnek ítélni a másiknál.

Fontos szála a történetnek a lehallgatási jegyzőkönyveket közreadó Wprost-ra nehezedő nyomás. Amikor az ügyészség emberei megpróbálták a felvételeket megszerezni, a lap főszerkesztője és munkatársai megtagadták a dokumentumok átadását, és csak a teljes adathalmaz feldolgozása után működtek együtt  a hatósággal. A sajtó nagy része reagált a belbiztonságiak megjelenésére a szerkesztőségben, és több orgánum szolidaritást vállalt a Wprost-tal.