szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Oroszország most már a NATO hivatalos véleménye szerint is megtámadta Ukrajnát. Walesben csütörtökön megkezdődött az utóbbi idők legfontosabb NATO-csúcstalálkozója, ahol a legforóbb téma az ukrán válság. Rasmussen NATO-főtitkár felszólította az orosz elnököt, hogy vonja ki katonáit és fejezze be a szakadár erők támogatását, Kijev azonban nem kap közös NATO-támogatást, a tagállamok egyénileg dönthetnek a katoni segítségnyújtásról. A szervezet politikai megoldást szeretne, de gyorsreagálású alakulatot telepítenek Lengyelországba. Petro Porosenko ukrán elnök pénteken Minszkben tűzszünetről állapodott meg a szakadárokkal.

Most érkezett

Tartós tűzszünet esetén feloldhatók az oroszellenes szankciók

A Nyugat fenntartja ugyan Oroszországgal szembeni szankciós politikáját Moszkva ukrajnai beavatkozása miatt, de ezek a korlátozó intézkedések feloldhatók lennének, ha az Ukrajnában javasolt tűzszünet tartósnak bizonyulna – mondta Philip Hammond brit külügyminiszter pénteken Newportban, a walesi NATO-csúcstalálkozó helyszínén.

Percről percre
Sorrend megfordítása

1 2 3 4 5 6 7

Merkel elutasítja Ukrajna NATO-csatlakozását

Nincs szó Ukrajna csatlakozásáról – közölte Angela Merkel. A német kormányfő a NATO szolidaritásáról biztosította Kijevet a kelet-ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, és jelezte, hogy a maga részéről kész további büntetőintézkedésekre Oroszországgal szemben.

Közös nyilatkozatot fogadott el a NATO

Oroszország semmisítse meg a Krím önhatalmú elcsatolását, hagyjon fel a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásával, az Ukrajna területén végrehajtott mindenfajta egyoldalú katonai akció vagy felforgató cselekmény a nemzetközi jog kirívó megsértésének tekintendő - áll a NATO-Ukrajna Bizottság csütörtökön Newportban elfogadott közös nyilatkozatában.

Ódon várkastélyba mentek vacsorázni a NATO-vezetők

Petro Porosenko és Anders Fogh Rasmussen sajtótájékoztatója volt az utolsó hivatalos programpont a csütörtöki NATO-csúcson, a politikusok ezután a cardiffi várba mentek, ahol díszvacsorán vesznek részt.

NATO-csomag készül Ukrajnának

Rasmussen NATO-főtitkár a Twitter-oldalán azt is közzétette, hogy egy intézkedéscsomagot állítanak össze, amely segítené Ukrajnát a saját biztonsága garantálásában. A bejegyzés szerint a tagállamok beleegyeztek abba, hogy egyenként legfeljebb 15 millió euróval támogatják ezt a NATO-kezdeményezést.

Egy másik bejegyzésben Rasmussen azt tette közzé, hogy egy független, szuverén és stabil, a demokrácia és a jogállamiság iránt elkötelezett Ukrajna kulcsfontosságú az euroatlanti biztonsághoz, ezért ez a NATO célja.

Merkel további szankciókról beszélt

Angela Merkel német kancellár az ukrán válsággal kapcsolatos NATO-értekezlet után azt mondta, készek nyomatékot adni a politikai követeléseiknek további szankciókkal is.

Rasmussen azért odamondott Putyinnak

Rasmussen azt mondta, örülne, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök békét akarna tető alá hozni Ukrajnában, de a korábbi "orosz ködösítések" alapján óvatos a béketárgyalásokal kapcsolatban.

NATO-főtitkár: "Oroszország Ukrajnával harcol Ukrajnában"

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár Petro Porosenko ukrán államfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján a BBC szerint azt mondta, "Oroszország Ukrajnával harcol Ukrajnában. Orosz csapatok és orosz tankok támadják az ukrán erőket. Ahelyett, hogy enyhítette volna a válságot, Oroszország csak elmélyítette azt". Rasmussen azt mondta, a II. világháború óta nem volt ilyen, hogy egy európai ország megpróbálta volna erővel elvenni egy másik területét.

Rasmussen hozzátette, Európa a jogálamiságot nem helyettesítheti az erősebb uralmával, és míg Ukrajna korábban a NATO mellett állt, most, ezekben a nehéz időkben a NATO áll Ukrajna mellé.

"Az ukrán embereknek kell eldöntenie, hogyan alakítsák a jövőben a Ukrajna és a NATO kapcsolatát" – tette hozzá, de mint mondta, nem gondolja, hogy bárki is fegyveresen akarná megoldani a konfliktust, a nemzetközi közösségnek további szankciókkal kell válaszolnia, ha Oroszország a továbbiakban is beavatkozik Ukrajnában.

Porosenko azt mondta, még soha nem érzett ilyen támogatást a NATO vezetői részéről. Mint mondta, optimista a pénteki minszki találkozóval kapcsolatban, ahol orosz küldöttekkel és oroszbarát lázadókkal fog tárgyalni a tűzszünetről.

A szakadárok csak feltételekkel mennének bele a tűzszünetbe

A tűzszünet betartatására vonatkozó "megfelelő garanciákhoz", illetve nemzetközi felügyelet alatt álló "biztonsági övezet" kialakításához kötik a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok, hogy beleegyezzenek a remények szerint pénteken délután kezdődő fegyvernyugvásba.

A felkelők által önhatalmúlag kikiáltott két entitás, a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság vezetői csütörtökön saját – de Vlagyimir Putyin orosz elnökével szinte megegyező – béketervet közöltek, nem sokkal azután, hogy Petro Porosenko ukrán államfő abbéli reményének adott hangot, hogy a következő napon tűzszünetet köthetnek a hónapok óta harcoló felek.

A tervben egyebek mellett az áll, hogy öt szektorra osztott "biztonsági övezetet" hozzanak létre a két kelet-ukrajnai megyében, és a szektorok mindegyikét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 40-40 megfigyelője felügyelje. A felkelők egyébként az EBESZ-t korábban többször a Nyugat ügynökének nevezték, és a szervezet számos tisztségviselőjét fogságba ejtették.

A szakadárok vezetői – Olekszandr Zaharcsenko donyecki és Igor Plotnickij luhanszki "miniszterelnök" – emellett azt közölték, hogy "a helyzet stabilizálása és a vérontás berekesztése végett" hozzájárulnának egy "humanitárius korridor" létrehozásához, amelyen keresztül menekültek hagyhatnák el a harcok sújtotta területet, illetve segélyek érkezhetnének oda.

Ugyanakkor Oleg Carjov, egy másik magas rangú szakadárvezető a Reuters brit hírügynökségnek azt mondta, hogy "nem lesz fegyvernyugvás garanciák nélkül, mivel a múltban már kötöttünk néhány tűzszünetet, amelyeket Porosenko nem tartott be". "Megfelelő garanciákra van szükségünk, mivel az ukrán oldalon nem minden katona követi Kijev utasításait. Vannak oligarchák által irányított csapatok is, és nem akarjuk, hogy ezek a tűzszünetet újabb emberek toborzására és katonai eszközök beszerzésére használják fel" – mondta.

NATO-főtitkár: a tagállamok dönthetnek katonai segítség küldéséről

A NATO-főtitkár Anders Fogh Rasmussen szintén az orosz csapatok visszavonulását szorgalmazta, valamint a Krím-félsziget annektálásának befejezését.

Rasmussen még a csúcs kezdetén a beszédében azt mondta, a NATO Ukrajna mellett áll, de a katonai segítség küldése Kijevnek az egyes tagállamok döntésétől függ, a szervezet közösen nem lép fel – írja a BBC.

Rasmussen hangsúlyozta, hogy a NATO közvetlenül nem rendelkezik hadfelszereléssel, következésképpen senkinek nem tud ilyet szállítani. Az esetleges döntést az ilyenfajta segítségnyújtásról nemzeti szinten hozhatják meg – szögezte le.

Rasmussen a csütörtöki tanácskozássorozat kezdetén Ukrajna megtámadásával vádolta Oroszországot, és követelte az orosz katonák kivonását mind Kelet-Ukrajnából, mind Moszkva által idén tavasszal bekebelezett Krím-félszigetről. 

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter viszont délután, miután híre ment annak, hogy mind Porosenko, mind a kelet-ukrajnai oroszpárti szeparatisták hajlanak a tűzszünetre, óvatosan derűlátónak mondta magát a feszültség enyhítésének esélyeit illetően.

1 2 3 4 5 6 7
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!