Kényszer-koalíció

Lelkesedés és bizalmatlanság, tettrekészség és vonakodás egyszerre lengi be az Iszlám Állam (IS) ellen formálódó nemzetközi koalíciót. A Barack Obama amerikai elnök által a múlt héten meghirdetett szövetségről abban egyetérteni látszanak a lehetséges résztvevők – nyugati és arab országok –, hogy meg kell állítani a Közel-Kelet szívében az országhatárokat felrúgva kalifátust kikiáltó szervezetet, de hogy miként, abban igen nagy a tanácstalanság. Márpedig a Szíriában és Irakban jelentős területeket elfoglaló és saját államszervezetet építő IS embertelen propagandagépezete ismét működésbe lépett. Mintha már szokássá válna, hogy kéthetente videóra véve lefejeznek egy túszt, két amerikai újságíró után szombaton a 44 éves David Haines kétgyermekes skót segélyszervezeti munkással bántak el így.

Már az IS elleni fellépést szervező Washingtonban is vita folyik a tervekről. Obama a kongresszus támogatását kéri, de a képviselőházban többségben lévő republikánusok azzal vádolják a demokrata elnököt, hogy eddig sem tett eleget, és a mostani stratégiája is kevés. Obama az általa a 2011-es iraki kivonulás óta először elrendelt légi csapások folytatását javasolta, és nemcsak Irakban, de Szíriában is, valamint 500 millió dollárt kért a mérsékelt szíriai lázadók felfegyverzésére és kiképzésére. Bagdad hivatalosan kérte az amerikai segítséget, de Damaszkusz nem, és az utóbbi nem is Washington szövetségese.

London általában fenntartások nélkül követi Washington külpolitikáját, ezúttal azonban habozik. David Cameron brit kormányfő egyrészt hangoztatja, hogy szárazföldi csapatok küldésén kívül minden lehetséges, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a térségbeli hatalmakkal együtt kell fellépni. A legkésőbb jövő év májusában választások elé néző kormányfő nyilván emlékszik, hogy a szigetország közvéleménye mennyire ellenezte a részvételt az USA által 2003-ban Irak ellen indított háborúban. Párizs jelezte, részt vehet az iraki légicsapásokban, de a lehetséges szíriai akciókkal kapcsolatban szintén óvatos. A többi európai ország humanitárius és logisztikai feladatokat vállalna, Berlin és Prága a kurdok felfegyverzését ígérte.

Bár az Arab Liga is kész az együttműködésre, sőt amerikai kormánytisztviselők szerint több arab ország is csatlakozna a légicsapásokhoz, de hogy melyek, az nem derült ki. Az USA-nak vigyáznia kell, nehogy megint „keresztes háborúnak” tűnjön az újabb közel-keleti katonai fellépése, de egyelőre a fontos szereplők – így Egyiptom, Szaúd-Arábia, Jordánia és Törökország – sem siettek a katonai elköteleződéssel. A térségbeli szunnita államoknak ugyanis az ellen a szintén szunnita Iszlám Állam ellen kellene fellépniük, amely a síita Irán által támogatott alavita Basar Asszad szír elnök ellensége. Nagy kérdés, hogy a hétfői párizsi konferencián és az ENSZ Biztonsági Tanácsában mennyire lesz együttműködő a Damaszkusz mögött álló Oroszország, amely bármilyen szíriai légicsapáshoz Asszad engedélyét várja el, vagy nemzetközi felhatalmazást követel.