Németországból és Spanyolországból két külön járattal vitték a hozzátartozókat Franciaországba.
Mindkét helyen emlékhelyet és egy kápolnát alakítottak ki a francia hatóságok, ahol a családok leróhatták kegyeletüket.
A hozzátartozókat a mentőalakulatok tagjai fogadták, kezükben a katasztrófában érintett 18 nemzet zászlóival.
Az újságírókat és a kamerákat a hatóságok nem engedték a családok közelébe, akik majdnem egy órán át imádkozhattak, beszélgethettek, emlékezhettek a helyszínen. Mindegyik családot a Lufthansa légitársaság egy-egy képviselője kísérte, a helyszínen pszichológusok, ápolók, tolmácsok segítenek nekik.
Az I-télé hírtelevízió szerint külön csoportban emlékeztek meg az utasok és a repülőgép legénységének hozzátartozói. Az első értesülésekkel ellentétben az Airbust vélhetően szándékosan a hegynek irányító másodpilóta családja Németországban maradt.
A katasztrófa helyszínén, az 1500 méteres magasságban található szakadékos, meredek hegyvidéken, továbbra is 300 csendőr, 280 rendőr, 100 mentős, 70 alpesi vadász és tucatnyi orvosszakértő folytatja a helyszínelést, illetve a holttestek maradványainak kiemelését.
A családtagoktól DNS-mintát kértek a francia hatóságok azért, hogy a maradványok alapján azonosítani tudják az áldozatokat. A nyomozást végző marseille-i ügyészség szerint ez napokig, sőt hetekig is eltarthat. Az azonosításban az Interpol nemzetközi rendőri szervezet is segítséget nyújt a helyszínre küldött szakértőivel.
A helyiek rendkívül együttérzőek az áldozatok hozzátartozóival: szobákat adtak a hozzátartozóknak, mások a környék sítelepeinek közelében található hétvégi házukat ajánlották fel a hatóságoknak a családok elszállásolására, s volt, aki önkéntes tolmácsnak jelentkezett a német és spanyol családok mellé.
