Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Nyílt levélben ítélte el a húsz évvel ezelőtti srebrenicai „szörnyű bűncselekményeket” Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök, aki szombaton részt vesz a srebrenicai mészárlás huszadik évfordulója alkalmából szervezendő megemlékezésen.
AFP / Dimitar Dilkoff
A szerb kormányfő azt írta: nincsenek szavak, amelyekkel le lehetne írni az áldozatok iránti bánatot és részvétet, de arra a haragra és keserűségre sincsenek szavak, amely az irtózatos bűncselekmények elkövetői iránt érezhető. „Szerbia egyértelműen elítéli ezt a szörnyű bűncselekményt, megveti azokat, akik részt vettek benne, és továbbra is az igazságszolgáltatás elé vezeti őket” - fogalmazott Vucic. Kiemelte, hogy srebrenicai látogatása sokkal több „politikánál vagy bármilyen politikai játéknál”. „Az a kötelességem, hogy fejet hajtsak az áldozatok előtt, ezzel a tettel a jövő felé fordulhatunk. Ezt a közös jövőt pedig nem lehet feláldozni senkinek a személyes vagy a nemzeti önzősége miatt. Ilyet nem lehet tenni ennyi sír mellett” - írta nyílt levelében Aleksandar Vucic hozzátéve, hogy már csak egy kérdés maradt: „mit tegyünk, hogy ez ne ismétlődjön meg”.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék és a Nemzetközi Bíróság is népirtásnak minősítette, a történteket a II. világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják.
A szerb miniszterelnök srebreniai látogatása hozzájárulhat a szerb-bosnyák megbékéléshez, húsz évvel ezelőtt ugyanis Vucic - még Vojislav Seselj Szerb Radikális Pártjának tagjaként - kemény hangvételű beszédekben védte a boszniai szerbek lépéseit. 1995 nyarán, néhány nappal a srebrenicai mészárlás után például azt mondta: "ha meggyilkoltok egy szerbet, mi 100 muszlimot gyilkolunk meg". Kijelentéséért azóta bocsánatot kért, 2010-ben például a srebrenicai mészárlást már "szégyenletesnek" nevezte. Mostani megfogalmazása - miszerint „szörnyű bűncselekmények” történtek - még határozottabban ítéli el a húsz évvel ezelőtti eseményeket, azonban a szerb hivatalos álláspontnak megfelelően továbbra sem nevezi népirtásnak a srebrenicai mészárlást.
