szerző:
Lenti Attila (Kolumbia)
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Több mint 60 év szenvedései után hivatalosan is lezárulhatnak a kolumbiai kormány és a világ legöregebb gerillaszervezete közötti véres harcok – a három éve tartó tárgyalások a finisbe értek.

„Aureliano Buendía ezredes harminckét fegyveres felkelést szervezett, és harminckétszer szenvedett vereséget” - Gabriel García Márquez Száz év magány című világhírű regénye óta tudjuk, hogy Kolumbiában történelmileg milyen kérlelhetetlenek a konfliktusok. Mégis, hatvan éves ellenségeskedés érhet most véget, miután Juan Manuel Santos kolumbiai elnök és Timoleón Jiménez (közismertebb fedőnevén Timochenko), a gerilla erők (Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők – Néphadsereg, FARC-EP) főparancsnoka szerdán közös sajtótájékoztatón jelentették be a kubai Havannában, hogy sikerült lezárniuk a kormány és a lázadók között zajló béketárgyalások legnehezebb fejezetét, az átmeneti igazságszolgáltatás témakörét.

A felek 2016 március 23.-át jelölték ki, mint a béke aláírásának végleges dátumát. Minden jel arra utal, hogy a 2012 szeptemberében indult, az elmúlt években különböző politikai támadások kereszttüzében álló, és számos nehézséget leküzdő békefolyamat ezúttal visszafordíthatatlanul halad végső célja felé. A béke kihirdetése után a gerilláknak még 60 napjuk lesz a tényleges fegyverletételre, bár a tervek szerint azokat nem adják át az államnak, hanem nemzetközi felügyelet mellett semmisítik meg.

A békekötők - Juan Manuel Santos kolumbiai, Raúl Castro kubai elnök és Rodrigo Londono Echeverri, más néven Timochenko, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű gerillaszervezet parancsnoka a béketárgyalások újabb fordulójának végén szeptember 24-én
©

Mielőtt azonban mindez megtörténik, ki kell várni a hegyekben állomásozók válaszát, ugyanis a híresen erős belső hierarchia és fegyelem ellenére is fennáll a veszélye annak, hogy a nagyjából 15 ezer fegyveres tagot számláló szervezet egyes egységei nem lesznek hajlandóak a fegyverletételre. Egyrészt a fegyverek kellenek bizonyos illegális tevékenységeik folytatására, másrészt félnek a bosszútól. A nyolcvanas-kilencvenes években ugyanis a FARC legális politikai szárnyaként alakult baloldali Unión Patriótica pártnak legalább 6 ezer tagja vált állami szervek és paramilitáris csoportok által szisztematikusan végrehajtott politikai gyilkosságok áldozatává a ma is élő elkövetők teljes büntetlensége mellett.

Folyamatos akadályok között

Az, hogy idáig jutott a békefolyamat, óriási eredmény megannyi, korábban kudarcot vallott közeledési kísérlet fényében. A legnagyobb kritikus a korábbi elnök, jelenleg szenátor Álvaro Uribe Vélez (2002-2010) volt, akinek a Demokratikus Közép nevű, valójában a szélsőjobbhoz sorolható pártja fáradhatatlanul támadta volt hadügyminisztere és egyben utódja, Juan Manuel Santos béketörekvéseit. Uribe támogatói között voltak vidéki földbirtokosok, a hadsereg tisztjei, valamint a lakosság legkonzervatívabb, béke-szkeptikus rétegei.

A tárgyalások szempontjából szerencsés momentum volt, hogy a 2014-es elnökválasztást Santos nyerte, és hogy a menet közbeni kölcsönös katonai csapások ellenére is mindig tovább lehetett lendíteni a békefolyamatot. Bár megesett, hogy a tárgyalásokat 25 napra azért függesztették fel, mert  egy tábornokot elraboltak, máskor pedig egy olajvezeték felrobbantása okozott kisebb ökológiai katasztrófát, ezzel együtt pedig a párbeszéd megakadását.

A rendezés körül számos nemzetközi jogász, történész és külföldi politikus bábáskodott, a FARC is több alkalommal hirdetett egyoldalú fegyverszünetet, amire válaszul a kolumbiai légierő is felfüggesztette a bombázásokat. Fontos bizalomépítő tényezőnek számított ráadásul, hogy a hadsereg és a gerillák közösen végeztek egyes körzetekben aknamentesítéseket.

Átmeneti igazságszolgáltatás

A tárgyalássorozatnak öt fő fejezet volt ( agrárkérdés és vidékfejlesztés; a békefolyamatból születő új politikai mozgalmak demokratikus részvételének garanciája; a kábítószer-kereskedelem kérdése; az igazságtétel és kárpótlás a konfliktus áldozatainak, valamint a gerillák leszerelése és társadalmi reintegrációja), melyek közül az utolsó vár már csak kidolgozásra.

Kokainfogás Kolumbiában
©

Szakértők és politikusok kezdettől fogva az igazságtétel fejezetét jelölték meg mint a legnehezebb tárgyalási pontot, amely a gerillák felelősségre vonását és áldozataik kárpótlását volt hivatott megoldani. A leszerelést vállaló FARC-vezetők viszont nyilván a felelősségre vonást, illetve a börtönt akarják megúszni, míg a kormányt kötik a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos, büntetőjogi felelősségre vonást szabályozó nemzetközi szerződések,  különös tekintettel a nem elévülő emberiesség elleni bűntettekre.

Salamoni megoldásként a felek az ún. „átmeneti igazságszolgáltatás” receptjével kísérleteznek, amely kényesen egyensúlyoz az elkövetők társadalmi integrációját is figyelembe vevő hosszú távú béke és a hagyományos büntetőjog szempontjai között. Ennek megfelelően a politikai bűntettek (pl. lázadás) esetében alkalmazható az amnesztia, míg a súlyos (emberiesség elleni vagy háborús) bűntetteket elkövető, és azokat beismerő leszerelt gerilláknak 5-tol 8 évig terjedő szabadságvesztést lehet kiszabni. Ezalatt az elítélt végezhet közmunkát vagy felügyelet alatt tanulhat is, a feltétele pedig a bűncselekmények elismerése és a megbánás. Az ügyeket az erre a célra felállított ad hoc törvényszék bírálja majd el. Az átmeneti igazságszolgáltatás kiterjed a konfliktusban súlyos bűntetteket elkövetett állami szereplőkre is.

Kihívások

Az Amerikai Egyesült Államok nagykövete már bejelentette, hogy az USA tiszteletben tartja a kolumbiai békefolyamatot, és nem fogja erőltetni az átmeneti igazságszolgáltatásban résztvevő, kábítószer-kereskedelemmel vádolt gerilla vezetők kiadatását. Az új intézményi keret pedig alkalmazható lesz a béketárgyalásokat még csak most kezdő, katonailag  és politikailag is gyengébb és jelentéktelenebb Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) tagjainak esetében is.

Fiú az olajjal szennyezett Caunapi folyón
©

Abban mindenki egyetért, hogy a megállapodás pontjainak népszavazás általi jóváhagyása után jön csak a neheze. Meg kell védeni és munkát kell adni a leszerelteknek, ki kell alakítani az állami jelenlétet a FARC ellenőrzése alól kivont területeken, vissza kell szorítani a környezetet károsító illegális bányászatot és a kábítószer-termelést és meg kell akadályozni a még aktív illegális fegyveres csoportok (pl. egyes paramilitáris szervezetek) benyomulását.

A jövőt tekintve kulcsfontosságú egy demokratikusabb politikai rendszer kialakítása, ahol a politika eszköztárában már nem szerepelhetnek a fegyverek. A mezőgazdaság modernizáláshoz át kellene alakítani a birtokszerkezetet, el kellene ismerni az indián és afrokolumbiai kisebbségek jogait, szükség lenne egy progresszívebb adórendszerre, hogy legyen miből finanszírozni a közoktatás és az egészségügy javítását és kiterjesztését.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Vigasztalja Orbán a kézilabda-válogatottat

Vigasztalja Orbán a kézilabda-válogatottat

Visszamegy az időben az Apple, hamarosan érkezhet az iPhone 9

Visszamegy az időben az Apple, hamarosan érkezhet az iPhone 9

Az állatkertben szerencse kell hozzá, mi viszont megmutatjuk az új lajhárbébit

Az állatkertben szerencse kell hozzá, mi viszont megmutatjuk az új lajhárbébit

Kirúgtak egy sztártenort munkahelyi verekedésért

Kirúgtak egy sztártenort munkahelyi verekedésért

Gyilkos fényfüzéreket tartóztattak fel a határon

Gyilkos fényfüzéreket tartóztattak fel a határon

Halálra fagyott a söröző előtt: emberölés miatt nyomoznak

Halálra fagyott a söröző előtt: emberölés miatt nyomoznak