Elkezdték építeni a kis kerítést az osztrák-szlovén határon

Megkezdődött a kerítés építése az osztrák-szlovén határon fekvő spielfeldi átkelőnél hétfő délután, a tervek szerint az építkezést karácsonyig befejezik.

  • MTI MTI
Elkezdték építeni a kis kerítést az osztrák-szlovén határon

A munkálatokat egy tiroli építési vállalkozás végzi és csaknem negyven, a karintiai Villachból érkező katona  közreműködik. A cölöpök beverését már elkezdték, nemsokára több tekercsnyi dróthálót is felállítanak majd. 

Hétfő délután több markológép is dolgozott már a környéken, a vasúti sínekhez közel, a gyűjtőhely nyugati oldalán. Betonmunkálatokat nem végeznek, így amennyiben a kerítésre már nem lesz szükség, egyszerűen el tudják majd távolítani a cölöpöket. 

A november közepén bejelentett tervek szerint Ausztria  mintegy 4 kilométeres kerítést épít a stájerországi Spielfeldnél a menekültek szabályozott áthaladása érdekében. A helyenként négy vagy 2,5 méter magas kerítés a spielfeldi határátkelőt keletre 200 méteren át egészen az A9-es autópályáig, az átkelőtől nyugatra pedig 3,5 kilométer hosszan a grassnitzbergi határátkelőig fog húzódni.

Egyes médiaértesülések szerint a kerítés pár száz méterrel hosszabb, akár 4,2 kilométeres is lehet - erről a belügyminisztérium dönt majd. 

Az átkelőhöz terelőközpontot is építenek. A tervek szerint a migránsok haladását terelőkordonok irányítják, családok, illetve nemek szerint osztják szét őket. A beutazási ellenőrzés után vagy visszafordítják vagy ellátják és továbbutaztatják a menenekülteket egy ausztriai befogadóállomásra. 

Az osztrák kormány becslése szerint a kerítés 1,2 és két millió euró közötti összegbe kerülhet. 

Napok óta sokkal kevesebben érkeznek Ausztriába, az elmúlt hetek emberáradatához képest. Vasárnap egy menekült sem lépte át az osztrák-szlovén határt. Hétfő délelőtt ugyancsak nem volt senki sem a spielfeldi határátkelő osztrák oldalán, ekkor a szlovéniai Sentiljben 1200-an várakoztak.

 

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?