Négy lélek egyesült a wroclawi főtéren, és a vasárnap esti program alkotóinak szándékai szerint ezzel jelezte, hogy a negyedik legnagyobb lengyel város identitása megszilárdult. Az alkalmat az adta, hogy Wroclaw elnyerte az Európa kulturális fővárosa címet – először egy lengyelországi verseny végén, mert Krakkó 2000-ben az ezredforduló jelentette kivételként kilencedmagával megkapta a lehetőséget. A Spanyolországban élő brit Chris Baldwin rendező megálmodta produkció a város utóbbi hét évtizedének történetét öntötte négy lélekbe, amelyeket hosszú, a 630 ezres város négy szegletéből induló, majd a fagyoskodó közönség által megtöltött főtérre érkező, önkéntesekből, táncosokból és akrobatákból álló menet személyesített meg.

Nagy Gábor

Az első lélek az újjáépítést képviselte. Azt a folyamatot, amelynek során a második világháború végén a Breslauként a Harmadik Birodalomhoz tartozott Wroclawból a németek elmenekültek, illetve kitelepítették őket, és a helyükre Lengyelország keleti részéről, de különösen a ma Ukrajnához tartozó Lvivből (Lwówból/Lembergből) érkeztek. Rájuk várt az újjáépítés feladata, és egy működő társadalom létrehozása.

A második lélek alapját a kultúrát, a zenét, az épületeket, de még a gasztronómiát is átszövő négy hit, a katolikus, a protestáns, a zsidó és az ortodox adta, amelynek templomai egymás közelében találhatóak a főtértől nem messze.

A harmadik lélek az innovációé, amely a mai alsó-sziléziai vajdaságot, és annak fővárosát, Wroclawot a helyiek szerint jellemzi.

Végül a negyedik lélek a Wroclawot igazán összekovácsoló 1997-es árvízé volt: amikor az Odera és mellékfolyói kiáradtak, a pusztító vízözön elől a helyiek példátlan összefogással mentettek mindent, ami veszélybe került, a kulturális kincsektől az állatkert lakóiig.

A négy léleket jelképező vasszerkezet egybefonása után kialakult építményen zsonglőrök léptek fel, majd a műsort a közönséget fehér tollesővel borító légtornászok produkciója, és a Wroclaw "ébredését" jelző harangszó zárta – amit a nézőknek kiosztott kis csengők zaja egészített ki.

Míg az esti produkció örömünneppé vált, az előtte a Nemzeti Zenei Fórum hangversenytermében tartott gálakoncertre beszivárgott a Lengyelországot két részre szakító belpolitika is. A magyarok számára Boroszlóként ismert – Mátyás király által 1469-ben meghódított – Wroclaw ugyanis az a város, amelynek Lengyel Színházában, a jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt alakította kormány első politikai botrányaként Piotr Glinski, az új kulturális miniszter pornográfia vádjával megpróbálta betiltani Elfriede Jelinek irodalmi Nobel-díjas osztrák írónő A halál és a lányka című darabjának a bemutatóját. Ezzel az ellenkezőjét érte el, olyan hírverést csapott, hogy hónapokra előre elkeltek a jegyek.

A közönség már azt is óriási tapssal ünnepelte, amikor Wroclaw népszerű polgármestere, Rafal Dutkiewicz a megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a nacionalizmus a múlté, és városa az európai értékeket vallja magáénak. Amikor pedig a hivatalánál fogva jelen lévő, s az európai értékek veszélybe kerüléséről, és a kereszténység fontosságáról beszélő Glinski azt kezdte fejtegetni, hogy a kormány elkötelezett a párbeszéd és a demokrácia iránt, mondandóját a nézőtérről bekiabálás és szórványos fütty fogadta (a lengyelek híresek arról, hogy a színházi előadásokon sem tapsolnak mindig udvariasan, ha kell, kifejezik a nemtetszésüket).

A műsor egyik házigazdája, Katarzyna Janowska szarkazmust sem nélkülözően megköszönte, hogy a kormány anyagilag támogatta Wroclaw Európa kulturális fővárosi programját – amit Glinski sem győzött hangsúlyozni –, és a szavait nagy taps fogadta. Ehhez tudni kell, hogy Janowska a közelmúltig a lengyel állami tévé kulturális catornájának az igazgatója volt, akit az új kormány a közmédia meghódításának jegyében eltávolított a posztjáról.

A PiS színeiben tavaly májusban államfővé választott Andrzej Duda semleges tartalmú üzenetet küldött Wroclawba. A gálakoncert két részét elválasztó szünet után kifejezetten européer beszédet mondó Navracsics Tibor – aki oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztosként az Európa kulturális fővárosa címről szóló oklevelet adta át Dutkiewicznek – kétszer is tapsot kapott. Először akkor, amikor megdicsérte a polgármestert az intolerancia ellen szervezett tavaly decemberi koncertért, majd akkor, amikor az európai értékek fontosságáról beszélt.