Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
"Meghívtam a külügyminiszter asszonyt Prágába, arra a találkozóra, amelyre május 3-án és 4-én kerül sor a skandináv, a balti és a visegrádi országokkal"
- mondta Zaorálek újságíróknak a kétoldalú megbeszélések szünetében. Prágai diplomáciai értesülések szerint a májusi külügyminiszteri találkozó legfőbb témái az orosz-ukrán viszony, a keleti partnerség programja, valamint az energiabiztonság kérdései lesznek.
A V4-ek és más országok közti együttműködés bővítéséről a cseh és a lengyel államfő, Milos Zeman és Andrzej Duda is tárgyalt a nap folyamán Prágában. A visegrádi csoport - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - soros elnöki tisztségét Csehország tölti be, így a tárgyalásokat Prága kezdeményezi.
Duda a megbeszélések után újságírók előtt azon véleményének adott hangot, hogy a visegrádi csoport súlya az utóbbi évben elsősorban a migránsválság következtében nőtt. Zeman és Duda egyetértett abban, hogy a V4-eknek szorosabb kapcsolatra kell törekedniük a közép-európai régió északi és déli államaival is. "Szóba került a visegrádi négyeken kívüli szélesebb együttműködés is az úgynevezett ABC - tehát az Adriai-tenger, Baltikum, Fekete-tenger (a rövidítés a lengyel nevek kezdőbetűiből áll) - háromszögben - nyilatkozta Andrzej Duda. Megjegyezte: a közös közlekedési infrastrukturális és gazdasági projektek lehetnének mindenki számára hasznosak.
