Seres László
Seres László

A republikánusok legvalószínűbb elnökjelöltje a frászt hozza Amerika szövetségeseire: az öntörvényű ingatlanmilliárdos teljesen zavaros külpolitikai elveket hirdet. De hát erre lennének a tanácsadók. Elvileg.

Az amerikai előválasztásokon végig taroló, a szükséges számú delegáltakat a napokban megszerző Donald Trump élete során igen keveset foglalkozott külpolitikai, nemzetbiztonsági kérdésekkel. Nem csoda, hogy mostanáig kevés konkrétumot hallottunk tőle Amerika világban betöltött kívánatos szerepéről, pedig ha nem is ez alapján szavaznak majd rá, elnökként egyáltalán nem mindegy, mit és miért képvisel.

A 69 éves ingatlanmilliárdos korábban volt már demokrata párti, az évezred elején az excentrikus Ross Perot Reform Pártjának elnökjelöltje, most pedig nem párttagként is republikánus színekben készül bevenni a Fehér Házat. Trump az elmúlt években több belpolitikai illetve szociális kérdésben gyökeresen változtatta meg a véleményét, például az adóztatás, a válságba került autóipar állami kimentése, vagy éppen az egészségügy és az abortusz vonatkozásában. A külpolitika azonban ritkán kerül szóba.

Könnyű lábnyom

De tulajdonképpen mit is hirdet Trump, aki összefüggően csak április végén beszélt külpolitikáról? Tegyük Amerikát újra naggyá – hangzik kampányának remek érzékkel megválasztott központi szlogenje, ami egyszerre rezonál a gazdasági és szociális válságban magára hagyott "kisember" vélt és valós sérelmeire, valamint az Amerika világpolitikai visszavonulásától szenvedő, az Obama-adminisztrációt megalkuvónak és erőtlennek tartó konzervatív bázis frusztrációira. A kérdés csak az, hogy a radikális eklektika jegyében eddig hallott külpolitikai nézőpontjai mennyiben felelnek meg egy erősebb Amerika igényének.

Alapvetően nem intervencionista, igaz nem is teljesen izolacionista külpolitika körvonalazódik elképzeléseiből. Mint a Washington Postnak fogalmazott, csak "könnyű lábnyomot" hagyna a világban, a közel-keleti lázongások helyett szerinte Amerika jobban teszi, ha befelé figyel, és forrásait a "hazai infrastruktúra újjáépítésére" fordítja. Ő például 2002-ben támogatta, egy évre rá már ellenezte az iraki háborút, és elvetette a neokonzervatívok által korábban szorgalmazott nemzetépítést, mivel "bebizonyosodott, hogy nem működik."

Trump növelné ugyan a honvédelmi kiadásokat, de egyszerre szeretne "hű szövetséges" lenni, és kérdőjelezi meg a NATO hatékonyságát, ezért csökkentené az oda irányított amerikai befizetéseket. Elhatárolódik az Obama-éra olyan akcióitól, mint a Kadhafi-rezsim megdöntése, elmondja, hogy "az Iszlám Állam (IS) elleni küzdelem nem a mi harcunk", máskor azonban olyannyira magáénak érzi az IS elleni harcot, hogy a terroristák "szétbombázására", sőt, családtagjaikkal való leszámolásra, az iraki és líbiai olajkincsek lefoglalására tesz javaslatokat.

©

Az izraeli-palesztin konfliktusról előbb azt mondta, "neutrális" maradna (felrúgva ezzel az amerikai pártokon átívelő, markáns Izrael-pártiságot), majd amerikai zsidó szervezetek előtt bizonygatta, hogy ő Izrael legnagyobb barátja. Felmondaná az iráni alkut, ami sok elemző szerint továbbra is meghagyta a lehetőséget Teheránnak, hogy nukleárisan fegyverkezzen és ezzel főleg Izraelt veszélyeztesse. Trump fő ellensége a migráció: ha ideiglenesen is, de megtiltaná muszlimok beutazását, falat építtetne a mexikói határra, amit a szomszéddal fizettetne meg, és egyszerűen visszazsuppolna hazájába 11 millió latin migránst.

Ami pedig az egyik legérzékenyebb kérdést, az Oroszországhoz való viszonyt illeti, Trump nem érti, hogy Ukrajna kérdésében miért csak ők keménykednek, Európa, de főleg Németország alig tesz valamit az ügyben. Pláne, hogy szerinte Ukrajna ügye kevésbé tartozik rájuk, mint a többi NATO-tagállamra.

Feltűnő, hogy Putyinnal hónapok óta tiszteletköröket futnak egymás körül. Trump közölte is, hogy elnöksége idején véget vet majd az állandó konfliktusoknak, békés egymás mellett élésre törekszik Moszkvával (nem ezekkel a szavakkal mondta), hiszen "száz százalékig Putyin mellett áll." Az orosz elnöknek is Trump a kedvenc elnökjelöltje, hiszen a meggyengített NATO lényegesen nagyobb teret enged az orosz befolyásnak Európában, ezért is támogatja Moszkva az EU- és migránsellenes radikális európai pártokat. Ugyancsak támogatja Trumpot Putyin fasiszta tanácsadója, a Jobbik partnere, Alekszandr Dugin.

Cinikus lobbisták

Az inkonzisztens, helyenként ellentmondásos külpolitikai krédó (beszédeit láthatóan többen is írják) elválaszthatatlan külpolitikai-nemzetbiztonsági tanácsadói csapatának minőségétől.  Amely csapatról Trump sokáig nem is volt hajlandó semmit elárulni, tavaly októberben is csak annyit mondott, hogy "nagyon hamar bejelentünk valamit... annyi klassz nemzetbiztonsági szakember, köztük tábornokok jöttek és hívtak minket, hogy vezető szinten bevonjuk őket... nagyon klassz csaptunk lesz." Neveket nem mondott, de megígérte, hogy "nagy benyomást fognak tenni."

A bejelentés végül március végéig váratott magára, de a tanácsadói lista nem keltett különösen nagy benyomást senkiben, sőt, politikai elemzők elképedtek, mennyire hiányoznak róla a szakma ismert, nagy nevei. "A nemzetbiztonságot még elsőosztályú szakemberekkel is nehéz megcsinálni, de harmadrangúakkal szinte lehetetlen" – nyilatkozta megsemmisítően Kori Schake, a Hoover Institution kutatója, George W. Bush idején a külügy munkatársa a Politicónak.

Nézzük a főbb neveket:

• Paul Manafort, a kampány márciusban felvett főszervezője és első számú stratégája, Putyin elnök és oligarcháinak nagy barátja. Profi lobbistának, ravasznak és cinikusnak tartják, ismeri a teljes washingtoni elitet. Manafort kulcsszerephez is juthat a konzervatív National Review elemzője szerint: a tanácsadó akár össze is hozhat egy orosz-amerikai csúcsot, külön azzal a céllal, hogy végre hatékonyan megfékezzék az IS-t. Manafort a hetvenes évek óta három sikeres elnök kampányában (Ford, Reagan, id. Bush) is részt vett, de a Putyin iránt mélyen elkötelezett, két éve megbuktatott Janukovics ukrán exelnököt is segítette tanácsaival.

• Carter Page befektetési bankár és energiaügyi szakember, a Global Energy Capital alapítója korábban a Merril Lynchnek dolgozott Moszkvában, majd a Gazprom környékén bizniszelt, máig az állami konszern tanácsadója és egyik befektetője. "Kívül-belül putyinista" – írta róla a National Review elemzője. Számos befolyásos politikai és üzleti kapcsolatra tett szert a posztszovjet térségben. Ukrajnát valójában Oroszország részének tartja, a Majdan-forradalom és a Krím orosz annektálása óta azért lobbizik, hogy a világ értse meg jobban a Kreml álláspontját, és Amerikát vádolja Putyinnal szembeni diplomáciai "provokációkkal". A Bloomberg elemzése szerint Page "az orosz szándékok megbízható védelmezője."

• Michael Flynn nyugalmazott hadseregtábornokot menesztették a Védelmi Hírszerző Ügynökség igazgatói posztjáról, és azóta nyíltan sürgeti Washingtont, hogy működjön együtt szorosabban Moszkvával. Tavaly decemberben Flynn közvetlenül Putyin mellett ült azon a vacsorán, amit a Kreml tízéves propagandaadója, az RT tiszteletére adtak. Moszkvai útján sok nemzetbiztonsági szakértő kiakadt, mert akkor még kapott minősített, érzékeny adatokat is tartalmazó washingtoni jelentéseket.

• Walid Phares, a Nemzetvédelmi Egyetem professzora, terrorizmus-szakértő, Mitt Romney 2012-es kampányának külpoitikai tanácsadója felel a jelek szerint az iszlámveszély totális felturbózásáért, pl. a sária bevezetésétől óvja Amerikát. Mint négy éve írta, az Obama-adminisztráció több befolyásos szakértője valójában a Muszlim Testvériség szekerét tolja. A libanoni származású, maronita szakértő a 80-as években tagja volt egy keresztény miliciának, amely mészárlásokat hajtott végre a libanoni polgárháború idején (Phares állítja, ő csak politikai tiszt volt, és nem tapad vér a kezéhez). A közel-keleti térség ismerőjeként megjelent az amerikai Kongresszus és az Európai Parlament előtt is.

• Joseph Schmitz volt tábornok, jogász, haditengerészeti tartalékos, jelenleg egy ügyvédi iroda partnere. Schmitz a konspirációs elméletek terjesztésével vádolt Center for Security Policy think-tankhez kötődik (a CSP elnöke, az utolsó pillanatig Ted Cruzt támogató Frank Gaffney Jr. politikai kommentátor Obamát máig muszlimnak tartja). George W. Bush idején a védelmi tárcánál alkalmazták, de dolgozott a sokat vitatott Blackwater privát katonai cégnél is. 2014-ben, privát üzletemberek megbízásából, megpróbálta 70 ezer orosz gyártású géppisztollyal és 21 millió lőszerrel felfegyverezni a Szabad Szíriai Hadsereget (FSA), hogy megdöntsék Aszad elnököt, de az ügyletet az amerikai kormány és a CIA végül nem engedélyezte.

• George Papadopoulos a magánszektorból jön, nemzetközi olaj- és energiaügyi jogász, a konzervatív Hudson Institute volt munkatársa. A külpolitikai lobbizási tapasztalataival hivalkodó üzletember LinkedIn-oldalán azzal büszkélkedik, hogy 2012-ben Genfben részt vett egy ENSZ-modellező rendezvényen, amelyen diákok nemzetközi diplomáciai szerepjátszó gyakorlatokat folytattak. Egy izraeli energiaügyi konferencián azt tanácsolta Izraelnek, hogy biztonságpolitikában egyezzen ki Oroszországgal, mivel Moszkva szerinte óriási befolyásra tett szert a térségben.

• Joseph "Keith" Kellogg nyugalmazott hadseregtábornok 2003 novemberétől fél évig, vezető műveleti tisztként, az amerikaiak által felállított ideiglenes bagdadi "kormány" munkáját segítette. A CACI International hírszerzési és információ-technológiai cég volt alelnöke (az ő divíziója nyújtott hírszerzési és logisztikai segítséget az amerikai hadseregnek és a védelmi tárca más, nemzetközi ügyfeleinek), majd 2009-től öt évig a "realista harci tréning rendszereket" nyújtó Cubic Defense Applications nevű cég alelnöke.

Bármennyit kritizálták is azonban az elmúlt hetekben a legvalószínűbb republikánus jelölt csapatát, Trump a jelek szerint eldöntötte, kire hallgat legelsősorban: "Magammal beszélek, ez az első. Ugyanis nagyon jó agyam van."

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!