Az Európai Bizottság elnöke is megszólalt Brexit-ügyben, azt mondta, nem szabad titkos tárgyalásokat folytatni a kérdésről, a britek pedig tegyenek lépéseket.
Felszólalásában leszögezte, nem lenne elfogadható, ha a brit kormány megpróbálna bizonyos kérdésekben zárt ajtók mögött megállapodásra jutni, még mielőtt bejelentenék az ország hivatalos kilépési szándékát.
Hozzátette, a Nagy-Britannia uniós tagságát elutasító, előző heti népszavazást követően figyelmeztette az uniós biztosokat és a bizottság főigazgatóit, hogy nem kerülhet sor titkos tárgyalásokra.
Juncker emellett a helyzet mielőbbi tisztázásra szólította fel Londont. "Nem engedhetjük meg magunknak ezt a bizonytalanságot" – mondta. Az EP rendkívüli brüsszeli ülését az uniós tagságról kiírt brit népszavazás eredménye miatt hívták össze.
A német kormány hétfőn szintén úgy nyilatkozott, hogy a briteknek mielőbb tisztázniuk kell a menetrendet.
Kedden kezdődik egyébként az Európai Unió csúcstalálkozója, amelyen szóba kerül a britek kilépése is.
Brexit: a sorsdöntő EU-csúcs előtt senki nem tud semmit
A menetrend elméletben egyszerű: miután a britek többsége egy népszavazáson úgy döntött, az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból, a - mellesleg a referendumot javasló - David Cameron miniszterelnök, a londoni parlament felhatalmazásával benyújtja erről szóló igényét az Európai Tanács felé. Erre az uniós alapszerződés 50.
Kenuzással indította 80 napos túráját Magyar Péter, elsőként Borsodba, a helyben kifejezetten erős Koncz Zsófia körzetébe látogatott el. A Tisza Párt elnökét kérdeztük evezés közben, a helyiekkel pedig a politikai megosztottságról és a választási esélyekről beszélgettünk. Videóriport.
„Mindent megtettetek, hogy ártsatok a fiataloknak. Hoffmann Rózsától Balog Zoltánon át odáig, hogy bekúrtátok inkább az egész oktatást a rendőrség alá, mert más tervetek nem is volt, mint hogy kuss legyen.”
Megbízatása nem ezért szűnt meg.
