A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Sem hivatalos, sem informális tárgyalásokról nem lehet szó, amíg Nagy-Britannia nem aktiválja az Európai Unió Lisszaboni Szerződésének a tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyét -– jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kedden az Európai Parlament (EP) rendkívüli plenáris ülésén.
Felszólalásában leszögezte, nem lenne elfogadható, ha a brit kormány megpróbálna bizonyos kérdésekben zárt ajtók mögött megállapodásra jutni, még mielőtt bejelentenék az ország hivatalos kilépési szándékát.
Hozzátette, a Nagy-Britannia uniós tagságát elutasító, előző heti népszavazást követően figyelmeztette az uniós biztosokat és a bizottság főigazgatóit, hogy nem kerülhet sor titkos tárgyalásokra.
Juncker emellett a helyzet mielőbbi tisztázásra szólította fel Londont. "Nem engedhetjük meg magunknak ezt a bizonytalanságot" – mondta. Az EP rendkívüli brüsszeli ülését az uniós tagságról kiírt brit népszavazás eredménye miatt hívták össze.
A német kormány hétfőn szintén úgy nyilatkozott, hogy a briteknek mielőbb tisztázniuk kell a menetrendet.
Kedden kezdődik egyébként az Európai Unió csúcstalálkozója, amelyen szóba kerül a britek kilépése is.
Brexit: a sorsdöntő EU-csúcs előtt senki nem tud semmit
A menetrend elméletben egyszerű: miután a britek többsége egy népszavazáson úgy döntött, az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból, a - mellesleg a referendumot javasló - David Cameron miniszterelnök, a londoni parlament felhatalmazásával benyújtja erről szóló igényét az Európai Tanács felé. Erre az uniós alapszerződés 50.
