Ég veled, Kalifátus! - Az Iszlám Állam most tényleg megsemmisülhet
Megsemmisítő csapás lehet az Iszlám Államra, ha elveszíti iraki fővárosát, Moszult, Törökország ugyanis már belengette, hogy a szíriai Rakka lehet a következő célpont, amelyet az Egyesült Államokkal közösen támadnának meg. Erbilben, a moszuli fronttól nem messze Magyar Ökumenikus Segélyszervezet is segíti az ott élőket, hogy az országban maradhassanak. Ennek ellenére akár egymillióan menekülhetnek el Moszul városából, ez pedig az utóbbi idők legnagyobb humanitárius katasztrófájához vezethet.
Forgalmas utcák, dudáló autók, teli kávézók az iraki Moszul belvárosában - ehhez hasonló jelenetek szerepelnek az Iszlám Állam által hétfőn publikált videón, melyen a helyiek arról beszélnek, hogy a városban pezseg az élet és Allah segítségével ez így is marad. Az utcai árusok elfoglaltak, az utcákon nagy a tömeg. A péknél a szemfülesebb szemlélő még azt is észreveheti, hogy a lisztet ENSZ segélyből visszamaradt zsákokból teszik a kenyér alá.
Kedden már egész másféle videókat tettek fel. Itt az Iszlám Állam harcosai látszanak, ahogyan lövik a front másik oldalán közlekedő kurd és iraki konvojokat. Közöltek már videókat mecsetet ért bombázásról, ahol a megsemmisült Koránokat mutogatták, még iskolákból is, ahol a múlt héten még folyt az oktatás. A legújabb videójukon pedig éjjel vonulnak fel a harcosok az utcán, miközben egyikük felsorolja az Iszlám Állam ellenségeit, és megfenyegeti őket, köztük Amerikát is.
Nem úgy tűnik, mintha a teljes megsemmisülésre készülnének, pedig az elmúlt napokban a kurd Pesmerga és az iraki biztonsági erők átfogó offenzívát indítottak az Iszlám Állam iraki fővárosa ellen. Arról nem is beszélve, hogy a jelentős amerikai légi támogatás mellett a város határaiban amerikai tüzérség is lövi a terrorszervezet állásait, a Perzsa-öbölben állomásozó Charles DeGaulle nukleáris anyahajóról pedig francia gépek szállnak fel, hogy támogassák az offenzívát és Erdogan török elnök keddi bejelentése alapján a török légierő is csatlakozott a támadáshoz. Az utóbbi 10 év legnagyobb, széleskörű koalíciós támadása indult meg a hét elején. A tét az Iszlám Állam végleges megsemmisítése. Legalábbis a mai formájában.
A Liveuamap élő háborús térképe Moszulról:
Aleppó egy mészárszék, de Moszul millió ember koporsója lehet
Aleppó Szíria, Moszul pedig Irak második legnagyobb városa. Mindkettő heves ostrom alatt áll. Aleppó 1-2 hónapja került a címlapokra, miután az ostrom intenzitása minden korábbinál intenzívebbé vált. Az észak-szíriai városban most is napi rendszerességgel esnek áldozatul civilek a rezsim, vagy az orosz légierő támadásainak. Csak Aleppóban közel 300 ezer civil él még mindig az ostromgyűrűn belül. A szíriaiak szenvedése azonban hamarosan újra kiszorulhat a nemzetközi hírcsatornák headline-jairól, Moszulban ugyanis ennek a többszöröse, különböző források alapján közel 1,5 millió, de legalább 1 milliós civil lakosság él még mindig. Annak ellenére, hogy miután az Iszlám Állam 2014 júniusában elfoglalta a várost, több mint félmillióan már elmenekültek.
Mind Aleppó, mind Moszul ostroma történelmi jelentőségű esemény az arab tavasz utáni Új Közel-Keleten, ahol nacionalista diktátorok kora leáldozott és ahol az egykori gyarmattartók által kijelölt országhatárokat hamarosan újra ellepi a sivatag homokja. Ha Aleppó elesik, és a kormányerőknek sikerül visszafoglalni a lázadóktól, az stratégiai vereséget jelent a lázadók számára. A város ugyanis az egyik legfontosabb kereskedelmi és gazdasági csomópont, amely kulcspozíciót jelent Szíria észak-nyugati részének ellenőrzéséhez. Az Asszad-rezsim számára pedig a hatéves polgárháború eddigi legnagyobb győzelmét jelentené. Igaz, ezt a XXI. század egyik legvéresebb bombázási hadjáratával, az oroszok brutális légierejével, valamint a Hezbollah és iráni milíciák segítségével sikerült elérni.
Amíg azonban Aleppó nem feltétlenül jelentené a lázadó erők vereségét Szíriában, addig Moszul, az Iszlám Állam iraki fővárosa, tulajdonképpen az utolsó, bár egyben a legnagyobb város, amit az országban még a terrorszervezet tart ellenőrzése alatt. Ráadásul a legfrissebb hírek szerint Erdogan elnök már arról beszél, hogy lassan itt az ideje tárgyalni egy török-amerikai offenzíváról a szíriai Rakka ellen. Márpedig Rakka az Iszlám Állam központja, innen irányították az Európában végrehajtott terrorcselekmények egy részét is. Ez a cél Moszul elestével valóban látótávolságba kerülhet, hiszen a Rakkát ellátó legfontosabb utánpótlási vonalakat is elveszítené az Iszlám Állam.
Ha az együttműködés létrejön és az egymástól a nyári török puccs óta elhidegült szuperhatalom és a régiós vezető szerepre törekvő Erdogan tényleg eltökélte, hogy pontot tesznek Abu Bakr al-Bagdadi kalifátusának végére, akkor az Iszlám Állam visszasüllyedhet abba a pozícióba, amit 2013 előtt is betöltött. Vagyis valószínűleg aktív terrorszervezet marad, de legfeljebb kisebb, periférikus települések feletti uralommal, megszűnik szuverén területtel rendelkezni.
Ennél azonban sokkal bonyolultabb a helyzet. Már felrepültek hírek arról, hogy Abu Bakr al-Bagdadinak, az önmagát az Iszlám Államot vezető kalifának kinevező terroristavezérnek sikerült elmenekülnie az ostrom alatt álló Moszulból és éppen Szíria felé tart. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a dzsihadisták sokasága követheti a szomszédos, polgárháború dúlta országba.
Arról nem is beszélve, hogy az ostrom hónapokig eltarthat (feltéve, hogy a dzsihadisták nem kezdenek el egyre gyorsabb ütemben menekülni).
Ez pedig egy élő közvetítés a Moszul környéki falvak ostromáról:
Egy magyar a front közelében
Belényi Dániel, az Ökumenikus Segélyszervezet iraki-kurdisztáni irodavezetője a fronthoz legközelebb eső nagyvárosban, Dohukban dolgozik. Ahogy mondta, Irakba át sem mehetnek, ami magyar fülnek elsőre furcsán hangzik, de Kurdisztán magas szintű autonómiát élvez Irakon belül. Saját kormánya, saját határai vannak, amelyeket őriznek is, így csak külön engedéllyel mehetne át például Bagdadba.
Azt mondta, Kurdisztán már régóta megtelt menekültekkel, a menekülttáborok tele vannak, az infrastruktúra túlterhelt. “Moszulból 500 ezer, de akár milliós számú menekült is érkezhet, attól függ, mi marad a városból az ostrom végére. Itt nyáron elviselhetetlen meleg, télen viszont nagyon hideg van. Ha csak nem rombolják porig a várost, - amire szintén megvan az esély - akkor azért sokan lesznek olyanok is, akik inkább maradnak. Innen nem nagyon van hová menni” - mondta.
Ráadásul konfliktusokból már most sincs hiány. Belényi Dániel több olyan esetről hallott már, amikor a jazidi kisebbséghez tartozó visszatérők gyújtották fel a falvaikban élő szunniták házait, az Iszlám Állam ugyanis az iszlám szunnita ágát követi. Sok olyan keresztény is volt, akik megpróbáltak visszatérni az Iszlám Államtól visszafoglalt területeken fekvő falvaiba, de újra elüldözték őket egykori szomszédaik, ezért vissza kellett térniük a menekülttáborokba.
Azoknak van a legnehezebb dolguk, akik most menekülnek az Iszlám Állam területéről. Általában éjszakánként kelnek át a frontvonalon fekvő falvakon, viszont a dzsihadisták és a kurdok is lőnek rájuk. Dániel elmondása szerint többen lőtt sebbel érkeznek. Később szigorú ellenőrzésen esnek át, hogy egyáltalán beléphessenek a menekülttáborokba.
Azoknak sem egyszerű, akik visszatérhettek a házukba, hiszen ettől még nem épül vissza magától az iskola, a piac és a közigazgatási központok. A semmiben pedig nem lehet hosszú távon élni. A legtöbben már így is azt fontolgatják, hogy elindulnak Törökország felé. Onnan pedig sokan Európába szeretnének eljuni.
Dániel most több projekten is dolgozik. A humanitárius segélyprogramok mellett az Ökumenikus Segélyszervezet hosszú távon is helyben kíván segítséget nyújtani: munkaerőpiaci képzések és kisvállalkozások indításával, hogy a menekülttáborokban élők az országon belül kezdhessék újra az életüket és ne meneküljenek a határokon kívülre.
Hatalmas humanitárius kataszrófa jöhet
Bálint Gábor, az Ökumenikus Segélyszervezet nemzetközi programjainak vezetője szerint összesen 3,3 millió "belső menekült" él Irakban, akik többségében az Iszlám Állam elől menekültek el otthonukból, de az országban maradtak. Hozzájuk jön még 250 ezer ember, akik Szíriából menekültek el. “Ez már így is óriási szám, de Moszul ostroma közel 1 milliós embertömeget indíthat el dél és kelet felé, amely hatalmas méretű humanitárius katasztrófát okozhat a térségben. Közülük eddig már 130 ezren menekültek el az év folyamán, és ez a szám ezekben a napokban rohamosan megnőhet, pedig még alig 48 óra telt el az offenzíva kezdete óta és a front legközelebbi szakasza is 10 kilométerre van Moszul határától” - mondta.
Az ő fogadásukra is készülnek a nemzetközi és más segélyszervezetek, köztük az Ökumenikus Segélyszervezet helyi képviselete is, amelyet a Külügyi- és Külgazdasági Minisztérium támogatásával hoztak létre a hosszú távú helyszínen segítséget nyújtó humanitárius munkához. “10 ezer családi szálláshely már áll az új menekülttáborokban, 41 744 építés alatt van és még szükség lesz legalább 75 ezerre. Egy családra 6 főt szoktunk számolni” - tette hozzá a programvezető. A magyar lakossághoz adománygyűjtő felhívással fordultak, a www.segelyszervezet.hu adományozási oldalán és a 1353-as adományvonalon fogadva a pénzfelajánlásokat, de külföldi támogatást is várnak, hiszen nemzetközi összefogásban dolgoznak az ACT Alliance ernyőszervezet tagjaival. Szerinte az is fontos információ, hogy mintegy 900 ezer ember már visszatelepült a táborokból az otthonába, de ez egy nagyon hosszú folyamat és rengeteg munkát igényel.
Azt mondta, még az sem egyértelmű merre indulnak majd meg a menekültek, csak annyi biztos, hogy a várostól nyugatra eső területeket az Iszlám Állam ellenőrzi, “A legvalószínűbb, hogy a menekültek kelet, vagy dél felé veszik az irányt.”
“Ráadásul ezek az emberek egy olyan városból érkeznek, ahol két éven át az Iszlám Állam volt az úr. Mindenki emlékszik a videókra, hogyan mosták át a gyerekek agyát is” - teszi hozzá Bálint Gábor, aki szerint éppen ezért biztonsági szempontból a menekülőket is ellenőrizni fogják. Hozzáteszi, hogy a kurdok rendkívül segítőkészen fogadják a menekülteket, de az óriási tömeg és az olajválság miatti bevétel csökkenés gazdasági válságba sodorta az országot. A nemzetközi hírcsatornák kommentárját, miszerint az utóbbi idők legnagyobb humanitárius válságát idézheti elő az ostrom, ő sem cáfolja, arra emlékeztet, hogy ezt az ENSZ is ugyanígy látja.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
