Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Oroszországban 2012-ben lépett életbe az a törvény, amely külföldi ügynökké nyilvánítja a külföldi pénzügyi forrásokat is felhasználó civil szervezeteket. A tavaly tovább szigorított szabályozás lassan megfojtja a Kremlnek nem tetsző szervezeteket.

„Akár teljesen ellehetetlenülhet az intézet. Képzelje el, hogyan válaszolnak az emberek a kérdéseinkre, ha munkatársaink külföldi ügynökként mutatkoznak be. Félelem uralkodik a társadalomban, s az oktatással vagy egészségüggyel foglalkozó programjainkban részt vevő állami alkalmazottak egy része sem áll szóba velünk, még akkor sem, ha az együttműködés megtagadására nincs írott központi utasítás” – ezt Lev Gudkov, a moszkvai Levada Intézet nevű független közvélemény-kutató vezetője nyilatkozta korábban a HVG munkatársának, amikor az oroszországi civil szervezetek Putyin-kormány általi ellehetetlenítéséről kérdeztük.

Lev Gudkov
©

Valami hasonló történik most Magyarországon is: a magyar kormánypárt alelnöke, Németh Szilárd nyíltan beszélt arról, hogy a Soros György által támogatott magyar civil szervezeteket el akarják lehetetleníteni, miközben olyan törvényjavaslatot terveznek benyújtani, ami látszólag a civilek átláthatóságát célozza. Bár Németh az amerikai elnökválasztás eredményéhez kapcsolta a dolgot, valójában Vlagyimir Putyin volt az, aki a közelmúltban belefogott a kormánykritikus civilek legyalulásába.

A Levada Intézetet tavaly szeptemberben vették fel arra a „külföldi ügynöki” listára, amelyre azok a civil szervezetek kerülnek, amelyeket részben vagy egészben külföldi alapítványok, illetve cégek finanszíroznak. A már 150 oroszországi civil szervezetet tartalmazó listát 2012-ben kezdték összeállítani, azt követően, hogy Vlagyimir Putyin államfő aláírta a külföldi támogatásban részesülő, politikai tevékenységet is folytató civil szervezeteket külföldi ügynöknek minősítő törvényt.

A hatóságok eleinte azokat a szervezeteket listázták, amelyek ellenszolgáltatást nem feltételező adományokat kaptak, ám tavaly a parlament módosította a törvényt. „Most már a kereskedelmi alapú külföldi megbízások is tilosak, s kibővítették a politikai tevékenység körét. Már az is politizálásnak számít, ha bármelyik civil szervezet egyik tagja politikai kijelentést tesz, vagy például mi magyarázatot fűzünk a közvélemény-kutatási eredményekhez” – mondta Gudkov. A szigorítás mögött a hatalmon belüli titkosszolgálati lobbi áll, amelynek szemmel láthatóan nem teszik, hogy a Levada Intézet felméréseiből kiderült, hogy csökken a kormányzó Egységes Oroszország népszerűsége” – tette hozzá.

©

A civil szervezeteket sújtó szabályozás értelmében a külföldi pénzek felhasználóinak „önként” kellene magukat külföldi ügynökké nyilváníttatni, s akik ezt nem teszik meg, azokra a hatóságok komoly büntetéseket szabnak ki. A bírságok osztogatása mellett megszigorították a „hazaárulók” adminisztrációs kötelezettségeit is: a pluszmunka, az újabb és újabb kimutatások készítése egy-egy szervezetnek évente több százezer rubeles (1 rubel = 4,5 forint) különkiadást jelent. Az „ügynökök” állandó fokozott ellenőrzésre is számíthatnak, a civil szervezeteknél állandó vendégek az adóhatóság, a belügyminisztérium és az igazságügyi minisztérium képviselői. E mellett érezhetően csökken a megbízások száma, a külföldi cégek sem szívesen lépnek kapcsolatba a „problémás” oroszországi civil szervezetekkel. A „külföldi ügynökséget” pedig nem lehet titkolni, a törvény szerint a listára felvett szervezetek minden levelezésében, tájékoztatójában és egyéb megnyilvánulásában fel kell tüntetnie státusát.

Andrej Szaharov
©

A mintegy 150 érintett szervezet között 28 jogvédő szervezet van, de felkerült a listára 14, környezetvédelemmel foglalkozó csoport is. A jogvédők közül a legismertebb a világhírű atomtudósból szovjet ellenzékivé vált Andrej Szaharov akadémikus örökségét megőrző Szaharov Központ, amely mára a megszűnés szélére sodródott. A szervezetet 2014-ben 300 ezer rubelre büntették meg amiatt, hogy nem volt hajlandó önként vállalni a „külföldi ügynökséget”, majd tavaly egy újabb 400 ezres büntetés érkezett azért, mert nem szerepelt valamennyi dokumentumon a megalázó kifejezés. Az oroszországi egyetemek és iskolák – valószínűleg moszkvai sugallatra – közben megszakították a hivatalos együttműködést a Szaharov Központtal, s mára csupán az informális kapcsolatok maradtak meg. „Senki sem akar semmiféle pénzügyi kapcsolatot fenntartani velünk, mert attól tartanak, maguk is felkerülnek a feketelistára” – nyilatkozta újságíróknak Szergej Lukasevszkij, a szervezet vezetője.

A sztálini múltat feldolgozó, világszerte ismert Memorial is feketelistás, őket valószínűleg azért vették fel, mert tanulmányaikból kiderül, hogy egyre több a hasonlóság a generalisszimusz Szovjetuniója, illetve Putyin Oroszországa között. Jelena Zsemkova, a Memorial igazgatója szerint a biztosítékot az üthette ki, hogy a szervezet több képviselője elítélte az ismert ellenzéki politikus, Borisz Nyemcov meggyilkolását, s e mellett bírálták a civil szervezeteket ellehetetlenítő törvényt is.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy közben Oroszországban életbe lépett az a törvény is, melynek értelmében kiutasíthatják Oroszországból azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyek Moszkva megítélése szerint ellenségesen viselkednek Oroszországgal szemben. „Az egyik, minket támogató külföldi civil szervezet felkerült a listára, kettő nem, viszont ők maguktól vonultak ki az országból” – mondott példát Lukasevszkij arra, miként fogy a levegő a független oroszországi civil szerveztek körül. Az Amnesty Internationalt (AI) – amely korábban többször bírálta Moszkvát a jogvédők zaklatása miatt – ugyan még nem zavarták ki Oroszországból, ám a szervezet már megkapta az első komoly figyelmeztetést. Tavaly év végén a moszkvai hatóságok váratlanul lepecsételték az AI fővárosi irodáját, arra hivatkozva, hogy a szervezet nem utalta át az ingatlan bérleti díját. Az AI vezetői azt állítják, ők egy rubelnyivel sem maradtak el, s folyamatosan fizetik a díjakat. Közben Moszkva igyekszik fenntartani annak látszatát, hogy minden rendben van a civil szféra körül: a hatalmat támogató szervezetek jelentős összegeket kapnak tevékenységük finanszírozására.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szülői Hang: „Várjuk a nyitást, de nem bármilyen áron”

Szülői Hang: „Várjuk a nyitást, de nem bármilyen áron”

Kémfotón az izgalmasnak ígérkező új BMW M4 CSL

Kémfotón az izgalmasnak ígérkező új BMW M4 CSL

Tízből kilenc: ennyire nagy a frissítési kedv az iPhone-osoknál

Tízből kilenc: ennyire nagy a frissítési kedv az iPhone-osoknál