Donald Trump az éjszaka folyamán olyan híresztelést osztott meg a Twitteren, amely ellenőrizetlen információkat tartalmazott. Ne essünk abba a hibába, hogy követjük az Egyesült Államok elnökét. Megpróbáltuk összefoglalni, mi történt Londonban, mi az, amit biztosra tudhatunk.

Hogyan zajlott a merénylet?

MTI / AP / PA / Dominic Lipinski

Helyi idő szerint este 10 után pár perccel fehér furgon hajtott a járókelők közé a brit főváros egyik hídján, ennek neve London Bridge. A merénylők a hídról a Borough Market felé vették az irányt, ahol késsel támadtak a szombat este szórakozó és vacsorázó emberekre. Az első rendőrségre beérkező vészhívás után mindössze 8 perccel a három támadót agyonlőtték a járőrök. Képek tanúsága szerint az elkövetők a pánikot álcázott robbanómellényekkel próbálták fokozni. Később a hatóságok biztonsági okokból több csomagot is megsemmisítettek. A brit rendőröket egy vauxhalli késeléshez is riasztották, de kiderült, annak nincs köze a merényletekhez.

Hány áldozat van?

AFP / Chris J Ratcliffe

Vasárnap délelőtt hétre emelkedett a merénylet halálos áldozatainak száma. A londoni kórházakban 48 embert ápolnak az esettel összefüggésben, többen életveszélyben vannak. A rendőrök három merénylőt lelőttek, velük együtt tízen haltak meg. A személyazonosságukat egyelőre nem közölték a hatóságok.

Megint az Iszlám Állam?

Egy biztos: az Iszlám Államhoz köthető internetes fórumokban ünnepelnek. Ezt jelenti a propagandájukat elemző SITE Intelligence Group, hivatalosnak mondott közlemény egyelőre nincs arról, hogy az IS magára vállalná a merényletet. A Sky News szerint egy vasárnap késő délelőtti razzia Kelet-Londonban összefüggésben áll a merényletekkel. A Barking lakóövezetben zajló rendőrségi bevetés talán közelebb visz a lehetséges elkövetőkhöz vagy segítőikhez.

Sajtóhírek szerint az egyik megölt merénylő lakását törték fel. Ezek szerint a városban lakott. A rendőrség 12 embert vett őrizetbe a razzia során.

Mit mondanak a vezető brit politikusok?

Theresa May egyelőre óvatosan nyilatkozott a "borzalmas eseményről", amelyet "lehetséges terrorista merényletként" kezelnek, és még vasárnap összeül a kormányzati válságstáb. May pártja bejelentette, hogy egy napra felfüggesztik a választási kampányt, ehhez csatlakozott a Ukip kivételével a többiek (a szélsőjobb azzal utasította vissza a kezdeményezést, hogy épp ezt akarják a terroristák). A négy nap múlva esedékes voksoláson May kihívója Jeremy Corbyn lesz. A baloldali politikus a rendőröknek és a mentőknek köszönte meg munkájukat a "brutális és sokkoló londoni események" kapcsán. A két riválisnál erősebb kifejezéseket London polgármestere használt. Sadiq Khan barbár és szörnyű támadásról beszélt, amelyet "szándékosan és gyáván" hajtottak végre a munkáspárti muzulmán politikus szerint.

Mit mondanak a világ vezetői?

Trump és May a májusi NATO-csúcson

AFP / Sputnik / Alexey Vitvitsky

Emmanuel Macron a szabad társadalom elleni gyáva támadásról beszélt. A francia államfő megerősítette, hogy hazájának állampolgárai is vannak a sérültek között. Az Európai Unió hármas vezetése is azonnal megszólalt. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, Donald Tusk tanácselnök és Antonio Tajani házelnök szolidaritásáról biztosította Nagy-Britanniát, a többi tagállam London mellett áll. Vlagyimir Putyin orosz államfő együttműködést ajánlott a brit kormánynak a terrorizmus elleni harcában. Politikusabb volt ennél a magyar kormány. A kabinet elítéli a szombat éjszakai londoni terrortámadásokat, a merénylet időzítése azt is jelzi, hogy a terroristák el akarják törölni a keresztény kultúrát - közölte Szijjártó Péter külügyminiszter. Hasonlóan asszociatív volt Donald Trump, az amerikai elnök saját beutazási tilalmának fontosságát hangsúlyozta a londoni események kapcsán, amelynek végrehajtását jelenleg bíróságok blokkolják (és amely vonatkozik iráni állampolgárokra, britekre viszont nem, mint amilyen a manchesteri merénylő volt).

Milyen gyakran válik a terrorizmus célpontjává Anglia?

Manchesteri virrasztás

AFP / Ben Stansall

Az iszlamista terrorizmus harmadszor csapott le Londonra és negyedszer Angliára.

• Tizenkét éve, 2005 júliusában a metróban és egy emeletes buszon robbantott négy muzulmán férfi, mind brit állampolgárok. Akkor 56-an haltak meg. Ezt hosszú csend követte a szigetországban, a terror európai frontvonala Franciaországra és Belgiumra tevődött át.
• Március 22-én a londoni parlamentnél hajtott egy férfi a járókelők közé, majd leszúrt egy rendőrt, mielőtt vele is végeztek. A merénylőn kívül négyen haltak meg.
• Két hónappal később, május 22-én öngyilkos merénylő ölt meg 22 embert - köztük gyerekeket - egy manchesteri rendezvényközpont bejáratánál. Az Ariana Grande koncertjéről távozók közül hatvanan sérültek meg a robbantásban, és többségük valószínűleg még a kórházban volt, amikor híre ment az újabb támadásnak.
• Június 3-án három férfi támadt Londonban járókelőkre és a városban szórakozókra hét ártatlan ember halálát okozva.

Mit akar tenni ez ellen Theresa May?

A brit kormányfő vasárnap délelőtt négypontos programot jelentett be. Ezek a következők:

1. Az iszlamizmus ideológiájával szemben fel kell lépni.
2. Az iszlamisták internetes találkozóhelyeit fel kell számolni.
3. Az iszlamisták búvóhelyeit a valóságban is fel kell számolni Szíriától Irakon át egészen a nyugati társadalmakig.
4. Meg kell erősíteni a rendőrséget és a haderőt. Emelni kell az iszlamista elkövetők és cinkosaik büntetési tételeit.

Akkor ez most megalapoz a kormányfő diadalmas újraválasztásának?

AFP / Daniel Leal-Olivas

Nehéz megmondani. Brit karikaturisták az újabb merénylet előtt egy kétségbe esett May-t mutattak, aki azt keresi, "melyik idióta találta ki az előrehozott választásokat?" Nos, az ő maga volt. A két hónappal ezelőtti fényes közvélemény-kutatási adatokból azt olvasta ki, egyedülálló lehetősége van jelentősen megnövelni parlamenti többségét - méghozzá annyira, hogy saját párton belüli ellenzékével is le tudjon számolni. A kampány azonban katasztrofálisnak bizonyult May számára, aki először méretteti meg magát kormányfőként (a posztot belső pártszavazáson nyerte el David Cameron brexit-népszavazást követő bukása után). May ridegnek és rossz taktikusnak bizonyult, nem állt ki ellenfelével vitára, és hangzatos szólamokon kívül semmit sem ígér. Vannak érvek amellett, hogy ezen a negatív trenden az sem változtat, hogy a válság órájában az emberek a hatalom felé húznak. A manchesteri merénylet már a kampány alatt történt, utána May mutatói csak romlottak. A konzervatív politikus ráadásul 2010-től 16-ig belügyminiszter volt, azóta kormányfő, így a mostani támadások fényében nehezen állíthatja, hogy ő lenne a biztonság garanciája. Ha a jövő heti választásokon a konzervatívok parlamenti többsége 80 főnél kisebbre olvad, May jelentősen meggyengülve vághat neki a hónap közepén kezdődő brexittárgyalásoknak.