Életfogytiglant kapott a srebrenicai mészáros
Az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnokot az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék.
16 évig tartó bujkálás után fogták el Szerbiában Ratko Mladicot, a boszniai szerb hadsereg főparancsnokát, akit most életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt a hágai nemzetközi törvényszék. A szerbek többsége által változatlanul hősként tisztelt Mladic volt az, aki elkövette a második világháború utáni legsúlyosabb európai háborús bűncselekményt, a srebrenicai muszlim fiúk és férfiak kiirtását.
„Küldjetek egy sortüzet a Bascarsijára. Tartsátok közvetlen tűz alatt az elnökséget és a parlamentet. Lassan, szünetekkel lőjetek, s csak akkor hagyjátok abba, ha azt parancsolom”
– ezekkel a szavakkal utasította 1992 tavaszán katonáit Szarajevó belvárosának lövésére Ratko Mladic, a boszniai szerb hadsereg főparancsnoka. Aznap lángba borult a boszniai főváros belső része, s néhány óra alatt több mint száz sebesült került kórházba.
(Mladic háborús szerepét az alábbi, korabeli felvételeket tartalmazó videóban is összefoglaltuk)
| Hogyan szorult a hurok? |
„Megtalálták, akit kerestek, én vagyok Ratko Mladics” – így ért véget 2011. május 26-án az egykori boszniai szerb főparancsnok utáni 16 évig tartó hajsza. Mladicsot a szerbiai Lazarevo faluban, egyik rokonának házában fogták el a szerb rendőrök, s ekkorra már eltűntek az extábornok testőrei. A boszniai háború után Mladics azonnal Szerbiába költözött, s vidáman élte napjait, hiszen tudta, hogy fő védelmezőjének, Slobodan Milosevic szerb, majd jugoszláv államfőnek esze ágában sincs együttműködni Hágával. A főtisztre a jugoszláv hadsereg katonái, valamint saját testőrei vigyáztak, s Mladic gyakran megfordult a belgrádi éttermekben is. Amikor Milosevic 2000-ben elvesztette hatalmát, Mladic még mindig biztonságban érezte magát, mivel arra számított, Szerbia megvédelmezi őt. A talaj akkor kezdett forrósodni Mladic talpa alatt, amikor mentorát, Milosevicet kiadták Hágának. A tábornok ezt követően belgrádi lakásokban, illetve védett laktanyákban bujkált, s testőrsége volt alárendeltjeiből állt össze. A testőrség parancsnoka Zdravko Tolimir tábornok, Mladic bizalmasa volt, s Mladic fegyelmezetten viselkedett: nem használt mobiltelefont, s csak késő este merészkedett le az utcára. Amikor Tolimir is Hágába került, s Belgrádban őrizetbe vettek tíz olyan embert, aki segítette Mladicot, a tábornok ismét taktikát változtatott: Lazarevóba, rokonához költözött, s megszakította a kapcsolatot korábbi bizalmasaival, mivel attól tartott, áruló férkőzött be a hálózatba. Julian Borger brit újságíró „A mészáros nyoma” című könyvében azt állítja, a szerb hatóságok végig pontosan tudták, hol bujkál Mladics, s néha úgy tettek, mintha el akarnák fogni, ám a valóságban jó ideig mindent elkövettek, hogy ne akadjanak a tábornok nyomára. Ezt bizonyítja az is, hogy a szerbiai hatóságok államtitokká minősítették a Mladic bújtatásának vádjával elfogott személyek tárgyalásával kapcsolatos dokumentumokat. Csak azt tudni, hogy Mladic egyik beosztottját, Marko Lugonját elítélték, ám a többiekről semmit sem lehet tudni. A hivatalos indoklás szerint erre azért volt szükség, mert a perirat veszélybe sodorta volna Szerbia nemzetközi reputációját. |
Ilyen, és még rosszabb nap nagyon sok volt Szarajevóban: a várost tovább tartották ostromgyűrűben a szerbek, mint a németek a második világháborúban Leningrádot, s az 1992 áprilisától 1995 végéig tartó harcokban több mint 13 ezer szarajevói halt meg, s tízezrek betegedtek bele a nélkülözésekbe. A szerbek nem engedtek be élelmiszert a városba, a szarajevóiak a faleveleket rágcsálták, hogy valamennyi C-vitaminhoz jussanak. Az egyedüli köldökzsinór a város és a világ között az az improvizált alagút volt, amelynek kijáratait folyamatosan tűz alatt tartották a szerbek.
Amikor a belváros lövetésére kiadott parancsot tartalmazó hangfelvételt lejátszották a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken, a vádlottak padján ülő Mladic egyáltalán nem rendült meg, s azt hajtogatta, hogy csak saját nemzetét védte az 1992–1995-ös délszláv háborúban. Ahogy akkor is, amikor azért lövette a szarajevói Velesici és Pofalici kerületeket, mert ott – ahogy mondta – kevés volt a szerb.
S akkor is, amikor, amikor több mint hétezer muszlim fiú és férfi halt meg az 1995. júliusi srebrenicai mészárlásban. A tömeggyilkosságot annak ellenére hajtották végre, hogy Mladic személyesen ígérte meg az elfoglalt kelet-boszniai város lakóinak, hogy nem lesz bántódásuk. „Senki nem fogja bántani magukat. Aki el akar menni innen, nyugodtan távozhat. Elég buszt és teherautót hoztunk ide, hogy elszállítsuk azokat, akik menni akarnak” – mondta az egybeterelt fiúknak és férfiaknak Mladic. A tábornok még csokoládét is osztott a gyerekeknek, majd a következő napokban halomra lőtték a fegyvertelen embereket.
De Mladic volt az is, aki néhány évvel korábban, még, mint a jugoszláv hadsereg főtisztje, nyíltan a szerbek mellett vetette be egységeit. 1991-ben ő foglalta el a horvátországi Kijevót, majd a rommá lőtt települést átadata a helyi szerbekből verbuvált szabadcsapatoknak. Mladic előtt a jugoszláv hadsereg feladata inkább az volt, hogy szétválassza a szemben álló feleket, Kijevo után viszont lehullt az álarc, s következett Vukovár, s a többi horvát település lerombolása. „Kijevóban csak katonai célpontokra lőttünk” – állította Mladic, ám aki látta a falut az ostrom után, aligha hitt a tiszt szavainak.
Mladic annak ellenére lövette a boszniai városokat, hogy maga is ott született. 1943-ban, a Szarajevótól hetven kilométerre lévő Bozinovciban látta meg a napvilágot. Apja a kommunista partizánokkal harcolt, s amikor Mladic hároméves lett, apja a háború egyik utolsó csatájában életét vesztette.
Mladic egész életében katona akart lenni, s ezért Belgrádba költözött, s beiratkozott a fővárosi katonai iskolába. Még csak 22 éves volt, amikor Szkopjéban kinevezték egy utászalakulat élére. Ismerői szerint Mladic tehetséges és bátor katona volt, s büszkén vállalta, hogy az agresszív támadós a neki fekvő hadvezetési stílus.
Bár az 1995 decemberében véget ért boszniai háború után közölte, sohasem adja meg magát, s ha valaki, akkor csak saját népe ítélkezhet fölötte, 2011-ban mégis elfogták, és Hágába, a Nemzetközi Törvényszék fogdájába szállították. A hat évig tartó per során gyakran provokálta a vád tanúit, s folyamatosan szembeszállt a bírókkal is. Annak ellenére igen aktív volt, hogy a 74 éves extábornok egészsége megromlott, a védelem többször is kérte, az eljárást függesszék fel, s engedélyezzék Mladic szerbiai gyógykezelését.
| Dicstelen társaság |
Az 1993-ban létrehozott hágai Nemzetközi Törvényszék feladata a Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálása volt, s az ENSZ-intézmény 161 személy ellen emelt vádat. A testület végül 83 embert ítélt el, és 21 embert mentett fel. A többi ügyet vagy volt jugoszláv tagköztársaságok valamelyikének adta át vagy beszüntette a vád visszavonása, vagy a vádlott halála miatt. A legismertebb vádlottak közé tartozik Slobodan Milosevic egykori szerb, majd jugoszláv államfő, akit 2001-ben adtak ki Hágának. A politikust nem ítélték el, ugyanis 2006 márciusában szívrohamban elhunyt zárkájában. Negyven évet kapott viszont Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök, akit 2008-ban, ugyancsak Szerbiában fogtak el. Karadzicot 11 vádpontban találták bűnösnek, részben ő volt a srebrenicai mészárlás felelőse is. Felmentették viszont a vádak alól Vojislav Seselj, a szélsőségesen nacionalista Szerb Radikális Párt elnökét a vádak alól, Hága szerint ugyanis nem volt egyértelműen bizonyítható Seselj felelőssége a horvátországi harcokban elkövetett háborús bűncselekményekért. Pedig Seselj sok mindent tett és mondott, hogy összeugrassza a volt Jugoszlávia népeit: megígérte például a horvátoknak, hogy rozsdás kanállal vájja ki a szemüket, a magyaroknak pedig azt tanácsolta, egy szendviccsel induljanak el a magyar határ felé. Ugyancsak elengedte a törvényszék az első fokon elítélt, majd másodfokon felmentett horvát tábornokot, Ante Gotovinát. A francia idegenlégiót is megjárt tábornok döntő szerepet játszott a szerb megszállás alatt lévő horvátországi területek felszabadításában, s a vádak szerint ezen harcok során követett el háborús bűncselekményeket. A bírók végül azért mentették fel őt és társait, mert úgy látták, Gotovináék nem tervezték meg előre a szerbek tömeges elüldözését. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Kiabálni kezdett Mladic, kivezették a tárgyalóteremből – videó
Megkezdődött az ítélethirdetés Ratko Mladic ügyében szerdán az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszéken. A volt boszniai szerb hadseregparancsnok ügyvédje az ülés elnapolását kérte védence magas vérnyomására hivatkozva, de ezt a bíróság elutasította. Ratko Mladicot kiabálni kezdett, erre kivezették a tárgyalóteremből.
"Hollywood sem tudna hitelesebb főgonoszt kitalálni"
A címbéli idézet Richard Hoolbrooktól, a Clinton-kormányzat vezető diplomatájától származik, így jellemezte a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladićot, akiről ma mond ítéletet a hágai Nemzetközi Törvényszék.
