Pénteken Budapesten avat emlékművet a 2010. április 10-i oroszországi repülőszerencsétlenség áldozatainak Jaroslaw Kaczynski, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság Párt elnöke, az ország alkotmányos tisztség nélküli tényleges vezetője.

Ám eközben odahaza kezd összeomlani a balesetet okozó állítólagos merényletről szóló, általa erőltetett elmélet, és mindenki kíváncsian várja, hogy mit közölnek az illetékesek április 10-én, a 8. évfordulón. Korábban zárójelentést ígértek, de ezt pár napja visszavonták.

Valójában tudni lehet, hogy mi történt. A pártvezető ikertestvére, Lech Kaczynski akkori köztársasági elnök annak idején ragaszkodott ahhoz, hogy Donald Tusk miniszterelnök (ma az Európai Tanács elnöke) hivatalos látogatása után három nappal ő is megemlékezést tartson azokról a lengyel foglyokról, akiket a szovjetek éppen 70 évvel korábban Katynban és másutt meggyilkoltak. És Tuskhoz hasonlóan ragaszkodott ahhoz is, hogy az elavult, bezárt, de az emlékhelyhez közeli szmolenszki repülőteret nyissák meg számára az orosz hatóságok.

Ám míg a kormányfő látogatásakor jó idő volt, ezért nem jelentettek gondot a korszerűtlen berendezések, az államelnök repülésekor a sűrű köd tragédiát okozott. Lech Kaczynski és felesége életet vesztette a teljes kísérettel, benne számos közjogi méltósággal, főpappal, kormánypárti és ellenzéki politikussal együtt.

A gép roncsa 2010. április 10-én a leszállástnál történt baleset után a szmolenszki repülőtér közelében

AFP / RIA Novosti / Sputnik / Iliya Pitalev

A vizsgálat során kiderült, hogy a katonai gép pilótái felkészületlenek voltak, nem értettek a TU–154-es gép kezeléséhez, és sosem gyakorolták a ködben leszállást ezzel a géptípussal. Nem tudtak oroszul, az ottani irányítótoronyban ülők viszont csak oroszul tudtak. A légi irányítók is hibás utasításokat adtak. Bár az nem bizonyosodott be, hogy az elnök vagy más utasítást adott volna a leszállásra a rossz idő ellenére, az biztos, hogy a pilótáknak voltak kellemetlen tapasztalataik korábbi hasonló esetekről. Felelőtlenség, szervezetlenség, emberi hibák egész sorozata okozta a bajt.

A kezdeti megdöbbenés után az akkor – egészen 2015 végéig – ellenzékben lévő Kaczynski-párt köreiből indult el az a szóbeszéd, hogy nem a köd miatt zuhant le a gép, hanem merénylet történt. Tusk és az akkor éppen miniszterelnökként működő Putyin összeesküdött a lengyel államfő meggyilkolására, mert az ő hazafiassága, a nemzeti érdekek melletti határozott kiállása zavarta a köreiket. Az ebben hívőket az sem tántorította el, hogy a tőle eltérő politikát képviselő akkori kormánnyal valóban nem túl jó viszonyban lévő államfő megbízatása pár hónap múlva úgyis lejárt volna, és a felmérések szerint nem volt sok esélye az újraválasztásra.

Amikor a Jog és Igazságosság több mint két éve kormányra került, azonnal új vizsgálóbizottságot alakított, amelynek tagjairól azonban egymás után derült ki, hogy nem értenek a légibalesetekhez, sokkal kevésbé felkészültek, mint az addigi vizsgálat részvevői. Viszont egymást érték az egymásnak is ellentmondó összeesküvés-elméletek arról, hogy a ködöt mesterségesen idézték elő; hogy rakétával lőtték le a gépet; belül robbant valami – például úgynevezett termobarikus bomba –, amit az oroszok helyeztek el az ottani gyártású gép jóval korábbi karbantartása során.

Ezek közül azonban semmit nem sikerült bizonyítani. Sem az oroszok által egyébként még mindig vissza nem adott, de megvizsgált roncsok, sem a családok tiltakozása ellenére exhumált holttestek nem mutatták semmilyen robbanás nyomait.

Gyertyák és mécsesek az elnöki palota előtt Lech Kaczynski elnök halálának másnapján 2010. április 11-én

AFP / Joe Klamar

Ám Jaroslaw Kaczynski és néhány bizalmasa valóságos megszállottjává vált annak, hogy a testvérét megölték. Úgy emlegetik, mint aki hősi halált halt, életét áldozta a haza szolgálatában. Ezt mondják a hozzájuk közel álló áldozatokról is, miközben az akkori jobbközép kormánypárt és a szocialista ellenzék ugyanott életüket vesztett tagjainak hozzátartozóit minden megemlékezésből kihagyják. Éveken át minden hónap 10-én „hófordulót” tartottak, a kormány által szervezett tüntetéseken követelve „az igazság” kiderítését és az állítólagos felelősök megbüntetését.

Ebben szerepet játszik az is, hogy Kaczynskiék tartanak a 2014-ben az ő ellenszavazatuk ellenére az Európai Tanács elnökévé választott Tusktól, aki ottani megbízatásának lejárta után vissza akar térni a lengyel politikai életbe. Jól jött volna, ha gyilkosságra felbújtóként és hazaárulóként foghatnák perbe.

Külön törvényt hoztak arról, hogy a havonkénti rendezvényeket ellentüntetők ne zavarhassák meg, de a sorozat kezdett kifáradni. Ezért tervezik most, a 8. évfordulón befejezni, és ezt koronázta volna meg valamilyen végleges jelentés a vizsgálatról. De Kaczynski nemrég kimondta: nem biztos, hogy az igazság kideríthető, és akkor ezt kell őszintén megmondani. Hogy pontosan mi fog történni 10-én, azt még nem lehet tudni.