A tekintélyes vagyon kezelése mellett elvarratlan belső családi viszályok és hatalmi harcok is nehezítik a meghalt apja, I. Mihály utolsó román király örökébe lépett Margit hercegnő dolgát.
Még el sem hervadtak a virágok a tavaly decemberben, 96 éves korában elhunyt I. Mihály király sírján, máris felszínre kerültek az eddig a családon belül több-kevesebb sikerrel titkolt botrányok, amelyek természetesen kizárólag hatalomról és pénzről szólnak. Ami a (legfeljebb családon belüli) hatalmat illeti, a szálak az I. Mihály király által 2017 tavaszán az utódlásra kijelölt elsőszülött leánynak, Margit hercegnőnek, a korona őrzőjének a kezében futnak össze. A román királyi család zegzugait ismerők szerint idő kérdése, hogy a 68 éves Margit (Margareta) a számára lealacsonyító korona őrzőjéből királynő legyen, amire a „házszabály” zöld utat ad számára. Állítólag csak az apja iránti tiszteletből nem minősítette fel önmagát, elkerülendő az amúgy is feszültségekkel terhelt temetés botrányba fulladását.
I. Mihály azzal, hogy korábban öt lányából hármat kitagadott az utódlási sorból, maga verte szét a családi összetartást. A gyászszertartáson például az egyik fő kérdés az volt, hogy Margit hercegnő odaengedi-e a család mellé Miklóst (Nicholas), a húgának, Ilonának (Elena) a fiát. Miklós, aki 2010-ben, 25 évesen megkapta a Románia hercege titulust, a mai napig rendkívül népszerű a nyitottsága és karitatív tevékenysége miatt. A temetésen nagy tapssal fogadta őt a gyászoló tömeg. A nagyapja 2015-ben megfosztotta azonban a hercegi címétől, és erkölcsi okokra hivatkozva – Miklósnak házasságon kívüli gyereke született, akinek az apaságát nem ismerte el – törölte az örökösödési sorból.
Feszültség mutatkozott a temetésen akkor is, amikor megjelent I. Mihály harmadik lánya, az USA-ban a második férjével élő Irén (Irina) is, akinek hercegnői titulusát 2014-ben vonta vissza az apja. Ennek oka az volt, hogy Irén és a férje, John Walker illegális kakasviadalokat szervezett a Portland melletti Irrigonon birtokolt farmjukon. A vád szerint a kakasok lábára apró késeket kötöttek, a nézőknek pedig pénzért árulták a belépőt, az ételt-italt, és törvénytelenül fogadásokat szerveztek a viadalok kimenetelére. A házaspár bűnösnek vallotta magát, vállalta a birtok eladását és 200 ezer dollár büntetés befizetését, amivel három év próbára bocsátással megúszták az ügyet.
A hercegnői titulus megvonásával büntette a családi látszatbéke őrzőjeként I. Mihály a negyedik lányát, Zsófiát (Sophie) is. Az ő bűne az volt, hogy 1988-ban, 31 éves korában az apja tiltása ellenére hozzáment egy francia szélhámoshoz, Alain Biarneix-hez, aki a maga kreálta Michel de Laufenburg nemesi címmel kérkedett. Miután 2002-ben elváltak, az apja megbocsátott, így Zsófia 2007-ben visszakapta a hercegnői címét. A legkisebb lány, Mária (Marie) azért veszítette el a Románia hercegnője címét, mert a római katolikus vallású lengyel Casmir Mystkowskival házasodott össze, akitől 2003-ban elvált. Az atyai szigort azonban a jelek szerint I. Mihály szelektíven alkalmazta a leányaival szemben, hisz Margitnak megbocsátotta, hogy 1996-ban egy sokadrangú, titkosszolgálati kapcsolatokkal megvádolt színésznek, Radu Dudának esküdött örök hűséget. Mi több, a férj azóta megkapta a Radu de Hohenzollern-Veringen hercegi címet, és ma a román hadsereg tartalékos ezredese.
Közben meginogni látszik az erkölcsi kérdésekben lányaival szemben hajthatatlannak bizonyult I. Mihály nimbusza. 2018 első napjaiban a francia állampolgárságú, 36 esztendős Jean-Francois Caracci a RomaniaTV-ben úgy nyilatkozott ugyanis, hogy ő az elhunyt király „balkézről” született fia, és kész DNS-tesztet is adni. A számtalan fehér folttal előadott történet szerint a születését követően egy romániai árvaházba került, ahonnan egy francia család adoptálta.
A király halála feszültséget keltett az országot irányító, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberális–Demokrata Szövetség (ALDE) alkotta koalícióban is. Calin Popescu Tariceanu, a szenátus és az ALDE elnöke javasolta a kabinetnek, hogy rendeletben hagyják meg a királyi családnak továbbra is ingyenes használatra az állami tulajdonú bukaresti Erzsébet-palotát, amelyet I. Mihály elsősorban protokolltevékenységekre kapott meg. Mihai Tudose kormányfő lesöpörte azonban a javaslatot az asztalról, mondván: I. Mihálynak még kijártak az államfői kiváltságok, de az utódai már nem királyok: ha kell nekik a palota, fizessenek bérleti díjat. Az ügy pikantériája, hogy a javaslatot a PSD elnöke, így Tudose pártbeli főnöke, Liviu Dragnea is támogatja. Úgy tudni, a múlt héten a királyi család egyezkedésbe kezdett a PSD-vel, és hajlandó bért fizetni a palotáért.
Lenne is miből, hisz a Capital gazdasági lap 75–80 millió euróra becsüli a királyi ház saját vagyonát – amiben vannak szántóföldek, három bukaresti ingatlan és telek, Azuga–Predeal környéki menedékházak –, amit Miklós ügyvédje is megerősített. Ehhez jön még mintegy 20 ezer hektárnyi visszaszolgáltatott erdő, a soborsini kastély, és nem utolsósorban a 2008-ban megkapott sinaiai Peles, Pelisor, Foisor kastélyegyüttes, amely egymaga megér 150 millió eurót. Ezért aztán biztosra vehető, hogy Margit hercegnőre – akiről nem tudni, milyen viszonyban áll a húgaival – kemény hatalmi, vagyoni csaták várnak a következő években. A csetepatéba pedig valószínűleg beleszólnak a pártok, az állami intézmények és a titkosszolgálatok is.
IRHÁZI JÁNOS / ARAD
A cikk a HVG 2018/5. számában jelent meg.
Nincs egy kézben az állami vagyon, nagy a veszélye, hogy széthordják – figyelmeztet Mihályi Péter közgazdász, az MTA levelező tagja, aki szerint az állam rendszerint a piaci árnál olcsóbban ad el és drágábban vásárol.
A leváltott közlekedési miniszter halála lassított felvételként mutatja az orosz elit körében kibontakozó válságot.
Egy sárkányszörfös nagyon jókor volt jó helyen.
Pontosan úgy működik, mint a légvédelmi rendszerek.
A férje brazil, meg ott elismerik a melegházasságot.
Egy hollywoodi film forgatókönyvének lapjaira kívánkoznak az izraeli nukleáris fegyver megszerzésének részletei.
Mexikót is hasonló vámokkal sújtja az amerikai elnök.
