A CDU korábbi főtitkárát, új elnökét, Annegret Kramp-Karrenbauert Mini-Merkelként emlegetik, mások szerint olyan, mint egy kedves kolléganő a könyvelésből, farsangi mulatságokon pedig bebizonyította, előadóművésznek sem utolsó.
HVG
Lehet-e valaki miniszterelnökből takarítónő? Ráadásul évente újra meg újra? Németország legkisebb tartományában, a Saar-vidéken lehet. Az 55 éves Annegret Kramp-Karrenbauer, a jogász végzettségű kereszténydemokrata tartományi kormányfő a farsang csúcspontján évek óta rendszeresen beöltözött takarítónőnek, s a színpadon sepregetve leszedte a keresztvizet mindenről és mindenkiről a politikában. Gretel – ez volt a művészneve – tornacipőben, kockás otthonkában, a feje tetején megcsomózott kendőben élcelődött.
Tavasszal azt írtuk róla: valószínűleg az idei volt az utolsó ilyen fellépése a színészi képességekkel is megáldott politikusnak, a CDU akkor frissen megválasztott főtitkárának, hiszen e pozíciójában már aligha fog visszajárni, akármekkora volt is a sikere.
Amikor híre ment, hogy ő lesz a betegsége miatt távozó Peter Tauber utódja, sokakban fölmerült a kérdés: megéri-e föladni a biztos tartományi miniszterelnöki posztot? Hiszen AKK, ahogy kimondhatatlan neve okán rövidítve emlegetik, közkedvelt a Saar-vidéken, mandátuma még négy évig biztos volt. S ezt fölcserélni a népszerűségéből vesztett, a tavaly őszi országos választáson a korábbinál gyengébben szerepelt, koalíciós tárgyalásaiba belebonyolódott párt apparátusának irányításával?
Megéri – ha nem ez a végállomás, írtuk, s már akkor úgy tűnt, hogy nem az lesz. Amikor és ahogyan Angela Merkel pártelnök-kancellár bejelentette, hogy Kramp-Karrenbauert javasolja pártfőtitkárnak a CDU kongresszusán, az elemzők többségében kialakult a meggyőződés: a jelenlegi és a jövőbeli kormányfő áll egymás mellett a pulpituson. Mini-Merkel – fogalmazták szalagcímeiket a sommás megállapításokra hajlamosak, holott bizonyos hasonlóságok mellett legalább annyi pontban eltér a karrierje Merkelétől. Utóbbit 1990-ben Helmut Kohl szinte a semmiből választotta be a kormányába, s bízta meg az ifjúság ügyeinek intézésével – ezzel szemben a 18 ezres Saar-vidéki kisvárosban, Püttlingenben felnőtt, ott érettségizett és az egyetemi évek kitérőivel ma is ott lakó AKK végigjárta a párt és a közigazgatás szamárlétráját.
19 éves korában lépett be a CDU-ba. Volt a tartományi ifjúsági szervezet alelnöke, és a városi tanács tagjaként intézte szűkebb pátriája ügyeit. Ma is azt vallja, hogy a politizálás az emberek hétköznapi gondjainál kezdődik. Fiúsan rövidre vágott hajával, vékony testalkatával, vastag szemüvegével még mindig úgy néz ki, mint egy kedves kolléganő a könyvelésből. Holott jócskán kinőtte magát. 1999-ben képviselő lett a tartományi parlamentben, 2000-ben az első nő volt, aki belügyminiszterként került be a tartományi kormányba, ahol átvette a kultusztárcát, majd a munkaügyire váltott. Összesen tizenegy év miniszterkedés során úgy beletanult a kormányzati munka minden részletébe, hogy 2011-ben megválasztották a kormányfői tisztségre, amit 2018 tavaszáig betöltött.
Fiatalon, 22 évesen ment férjhez, párja bányamérnök. „Annak idején eldöntöttük – mesélte egyszer –, hogy akinek kisebb a fizetése, az vállal többet az otthoni munkából, és dolgozik rövidített munkaidőben.” A három gyermek nevelése így az elején rá hárult, míg most már a férje van otthon.
Alapos, a dolgok iránt részletekbe menően érdeklődő, nyugodt – ezek a tulajdonságai a Merkelhez való hasonlóságot látszanak erősíteni. De szembeötlőek a különbségek is: a keletnémet, protestáns Merkel mellett most nyugatnémet, katolikus főtitkár dolgozik majd a párt megújulásán. Aki, bár személyes kapcsolatuk minden bennfentes szerint kitűnő, nem is mindenben ért egyet főnöknőjével. AKK világnézetileg konzervatívabb, meggyőződésből ellenzi például az egyneműek házasságát, és a menekültkérdésben is szigorúbb lenne. A rászorultakat nem küldené el, de aki összeütközésbe kerül a törvénnyel, netán hamis adatokkal igyekszik menekültstátust kapni, annak mennie kell.
Sokáig úgy tűnt, Donald Trump veje, Jared Kushner építhet luxusingatlant az egykori jugoszláv hadsereg 1999-ben lerombolt központjának helyén, ám Szerbiában egyre többen ellenzik ezt.
A volt igazságügyi miniszter elmúlt másfél éve került fókuszba.
