Mintegy kétszázezer ember vonult fel vasárnap Varsóban, hogy megünnepelje Lengyelország független államként való újjászületésének századik évfordulóját. A tömeg nagyságát az sem csökkentette, hogy sokan attól tartottak, a felvonulók között lévő szélsőjobboldali nacionalisták megzavarhatják a nyugalmat.
A hatalmas tömegben a fehér-piros lengyel zászlók voltak többségben, de ott voltak a nacionalista csoportok jelképei is. A rendőrség most jól felkészült a menetre, miután tavaly több ország is elítélte, hogy a függetlenség napi demonstráción nyíltan rasszista és idegenellenes jelszavak is sűrűn elhangoztak. A menet élén – katonák gyűrűjében – Mateusz Morawiecki miniszterelnök, Andrzej Duda államfő, valamint a kormányzó párt, a Jog és Igazságosság (PiS) vezetője, Jaroslaw Kaczysnki vonult fel.
Az állami rendezvény és a szélsőségesek felvonulása az után esett egybe, hogy a PiS kormányzat azt kérte a radikális jobboldaiaktól, hogy tegyék át más helyszínre és időpontra saját felvonulásukat, ám a kérést a szervezők megtagadták, az illetékes varsói bíróság pedig nem tiltotta be a felvonulást. „Egyértelmű határvonal van a patrióta viselkedés és a soviniszták és a nácik között” – nyilatkozta a miniszterelnök, s közölte a hatóságok nem fogják eltűrni a fasiszta szimbólumok megjelenését.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.
Békés Márton némileg árnyalta Orbán Viktorék narratíváját a Tisza elnökéről.
A kormányközeli lap a közvélemény-kutató megfutamodásáról írt, aki szerint erről szó sincs.
A vármegyei, járási, valamint a kormányhivatalokban dolgozókat érinti a most bejelentett döntés.
Új műsorvezetőket kap a Kalandra fal!
