Angela Merkel német kancellár Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésének Európa jövőjéről folyatott vitáján szólalt fel kedden, ahol beszélt arról is, hogy közös európai hadsereget kellene létrehozni, de beszédében felszólalt a jogállamiságért is, és azt mondta, a szolidaritás és a tolerancia Európa lelke.

Mint mondta, a toleranciára épülő szolidaritás feltétele minden működőképes közösségnek, köztük az Európai Uniónak,

a szolidaritás pedig mindig azt jelenti, hogy leküzdjük a nemzeti egoizmusokat.

A nemzeti szintű döntések ugyanis mindig kihatnak az egész közösségre, ezért a szolidaritás csak a mindenki iránt kifejezett felelősséggel járhat együtt – magyarázta. "Csak úgy lehetünk európaiak, ha a teljes közösség értékeit és érdekeit megértjük és saját szükségleteinkkel azonos értékűnek tartjuk" – húzta alá. Azt is hozzátette, hogy

aki a jogállamiság elveit kiüresíti a saját országában, aki csorbítja a civil társadalom jogait, csorbítja a sajtószabadságot, az nem csak a saját országában veszélyezteti a jogállamiságot, hanem egész Európában.

Mint mondta, Európa ugyanis csak jogállamiságon alapuló közösségként tud működni, amelyben mindenki ugyanúgy tiszteletben tartja a jogszabályokat – húzta alá a német kancellár.

Angela Merkel kiemelte, a migráció tekintetben Európa nem annyira egységes, mint amennyire szeretné. Véleménye szerint, minden európainak haszna van abból, ha a tagországok segítik azokat a tagállamokat, amelyeket különösen érint a migrációs válság. Noha az egyes tagállamok történelmi tapasztalata befolyásolja a menekültek befogadásának politikáját, a szolidaritás jegyében mindent meg kell tenni a közös út megtalálása érdekében. 

Kijelentette, hogy szükség van egy közös európai határvédelemre, egy ellenőrzési mechanizmus kiépítésére, hogy tudni lehessen, ki tartózkodik az unió területén, és ki hagyta már el Európát. Helyes a közösség határvédelmi ügynöksége, a Frontex fejlesztése, és hatékonysága érdekében bizonyos nemzeti hatáskörökről le kell mondani. Nem lehet ugyanis, hogy egyes tagországok a migráció tekintetében másként döntsenek – mondta.

"Közös mércéket kell kialakítani, különben nem tudjuk a feladatokat megoldani. A tolerancia és a szolidaritás az, amelyek a közös jövőt szavatolhatják, csak ezért érdemes dolgozni és harcolni. Meggyőződésem, hogy Európa a legjobb esélyünk a tartós jólétre, a tartós békére és a biztos jövőre" – tette hozzá a német kancellár.

Egy képviselői hozzászólásra adott válaszában Merkel ugyanakkor elmondta, amikor nagyon sok menekült tartózkodott Magyarországon, Orbán Viktor Németországhoz és Ausztriához fordult azzal a kérdéssel: készen állnak-e arra, hogy segítséget nyújtsanak és menekülteket fogadjanak be. Kijelentette:

ki kell mondani, hogy Magyarország 2015-ben még nem tudta megvédeni a külső határait.

Hozzátette, soha nem ellenezte, hogy Magyarország vállalja külső határai védelmének feladatát. "Egyszerűen csak megállapítottam, hogy Magyarország erre nem volt képes. És amiért erre Magyarország nem volt képes, mások segítettek. Azt, hogy nap mint nap szidalmaznak azért, mert akkor segítettünk Magyarországon, mert segítségért fordult hozzánk és Ausztriához, nagyon furcsának tartom" - fogalmazott. 

A kétsebességes Európa témájával kapcsolatban úgy vélekedett, egy ilyen modell olyan Európát jelent, amelyben a tagállamok eldönthetik, hogy mely dolgokban akarnak részt venni, és melyekben nem. Ilyen a schengeni övezet, a belügyi együttműködés, és nem minden ország használja az közös uniós fizetőeszközt, az eurót sem. Ilyen alapon nem lehet azt mondani Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy be kell vezetniük az eurót, ha az azok nem akarják. Ez azt jelenti, hogy már így is többsebességes Európa van. 

Manfred Weber az EP néppárti frakciójának vezetője felszólalásában kijelentette, Európa jövője és egységének megőrzése érdekében fel kell hagyni végre azzal, hogy Brüsszelre hárítják a felelősséget. 

Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője a vita folyamán kijelentette, Orbán Viktor miniszterelnök "személyes keresztes hadjáratának és antiszemitizmusának tanúi vagyunk", a Közép-európai Egyetem (CEU) alapítója ellen, amely miatt az intézménynek be kell zárnia kapuit.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke felszólalásában a migrációs válságra utalva hangsúlyozta, Angela Merkelnek "igaza volt, cselekedetével utat mutatott a világ számra, amikor 2015-ben nem zárta le a határokat". 

Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetésével kapcsolatban pedig kijelentette, az unió nem akar "büntetőakciót" a szigetország ellen, és tiszteletben tartva a brit nép akaratát úgy az Egyesült Királyság, mint a kontinens számára előnyös megegyezésre törekszik – tette hozzá Juncker.