Németh András
Németh András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A szó szoros értelmében robbanásig feszült hétfőre a 2014 óta folyamatosan keményedő orosz-ukrán válság, miután vasárnap az orosz haditengerészet a Krím melletti Kercsi-szorosnál tüzet nyitott ukrán hadihajókra. A Szovjetunió 1991-es felbomlása óta ez az első alkalom, amikor hivatalosan is fegyveres összetűzés tört ki a két ország között. Ukrajna harckészültségbe helyezte haderejét és az ostromállapot bevezetését tervezi, Kijevben zavargás tört ki az orosz nagykövetség előtt.

"Egyre több orosz hadihajó tartózkodik a közelben, s mindegyikük készen áll a támadásra. Minden újabb provokáció háborúba torkollhat. Egy lőporoshordón ülünk" – mondta néhány nappal ezelőtt Galina Odnorog, egy mariupoli civilszervezet vezetője. Igaza lett: vasárnap az orosz tengerészet nem engedte meg, hogy két ukrán naszád és egy vontatóhajó az Oroszországot és a 2014-ben Ukrajnától elcsatol Krímet összekötő kercsi híd alatt áthaladva behajózzon az Ukrajnához tartozó Mariupol kikötőjébe. Amikor pedig az ukránok kitartottak, az egyik orosz hajó szándékosan nekiment vontatónak. Vasárnap este lövések is eldördültek: kijevi közlések szerint az orosz flotta rálőtt két ukrán hadihajóra. Az incidensben hat ukrán katona megsebesült, egyikük életveszélyes állapotban van.

©

Míg Ukrajna Oroszországot vádolja agresszióval, Moszkva szerint az ukránok provokálták ki az incidenst. A Kercsi-szorost az összetűzés után Oroszország lezárta a kereskedelmi hajók előtt, moszkvai közlés szerint ugyanis nem biztonságos a tengeri útvonal (hétfőn aztán állítólag megnyitották, de ez csak az ő közlésük, más nem erősítette meg). Az EU felszólította Moszkvát a víziút újranyitására az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tart, a NATO pedig önmérsékletre szólította fel a szembenálló feleket.

54 órás ellenőrzések

A háborúval fenyegető incidens előzménye, hogy Oroszország a kercsi híd májusi megnyitása óta látványosan megnövelte katonai jelenlétét a Fekete-tengert és az Azovi-tengert elválasztó szoros környékén, és rendszeresen ellenőrzi az ukrajnai kikötőkbe tartó, illetve az onnan távozó ukrán és egyéb, más zászló alatt közlekedő hajókat. Az utóbbi hetekben már több száz hajót állítottak meg az oroszok, s egyre hosszabb ideig tart a vizsgálat: az oroszok arra hivatkoznak, hogy a megállított hajók jogellenesen tartózkodnak az orosz vizekben, illetve, hogy a hatóságok attól tartanak, az ukrán nacionalisták hajók segítségével próbálhatnak meg szabotázsakciót végrehajtani a híd ellen.

Az egyre szaporodó vizsgálatok miatt – valamint azért, mert a kercsi híd alatt nem férnek át a nagyobb tengerjárók – visszaesett Mariupol és Bergyanszk kikötőjének forgalma, ami újabb súlyos veszteséget jelent a kelet-ukrajnai válság miatt már amúgy is tartós válságban lévő Ukrajnának. Az oroszok – kijevi állítások szerint – átlagosan 54 órán át ellenőrzik a hajókat, s ezzel a szállítmányozóknak is komoly veszteséget okoznak, így a tengeri fuvarozók kétszer is meggondolják, küldjenek-e hajókat az ukrán kikötőkbe. Az ellenőrzések az után szaporodtak meg, hogy egy ukrán hadihajó még pár hónappal ezelőtt megállított egy Krímből kihajózott halászhajót. Akkor Moszkva azt mondta, Kijev „szomáliai kalózok” mintájára” viselkedik, ám azóta a jelek szerint tökéletesen magáévá tette a taktikát.

A Kercsi incidensben az oroszok által megszállt három ukrán hadihajó
©

Vége az örök testvériségnek

Az Azovi-tenger – a világ legsekélyebbje – fekvése miatt gyakorlatilag megoszthatatlan a két ország között. 2003-ban Ukrajna és Oroszország aláírta azt az egyezményt, amely szerint a vízfelületet közösen ellenőrzik, s azon szabadon haladhatnak a kereskedelmi és a hadi hajók. Bár a Vlagyimir Putyin orosz és Leonyid Kucsma akkori ukrán elnök által aláírt egyezményben még a két nép történelmi testvériségéről esett szó, a megállapodásban foglaltakat Moszkva egyoldalúan értelmezi, s úgy kezeli a Kercsi-szorost – amelyet a Krím elfoglalása miatt most már mindkét oldalán Oroszország területe határon – mint kizárólagos orosz területi vizet.

Elemzők szerint Moszkvának több célja lehet az azovi válság eszkalálásával. Az egyik az ukrán gazdaság válságának tovább mélyítése, hiszen Mariupolban és Bergyanszkban tízezrek élnek közvetlenül a kikötőben, illetve a tengeren végzett munkából. A másik az lehet, hogy Oroszország megpróbálhatja teljesen bekebelezni az Azovi-tenger nagy részét, s csak a közvetlenül a partmenti vizeket hagyná meg Ukrajnának, amivel teljes egészében bezárná a tengeri kijáratokat Kelet-Ukrajna előtt.

Az Oroszországnál katonai és gazdasági szempontból is jóval gyengébb Ukrajna az utóbbi hetekben Mariupol védelmét erősítette meg, és több hadgyakorlatot is rendezett annak bizonyítására, hogy képes visszaverni egy esetleges orosz partraszállási kísérletet. A tengeren azonban meglehetősen erőtlenek voltak az ukrán ellenlépések, aminek főleg az a magyarázata, hogy az ország egyébként sem túl erős flottájának a négyötödét elvesztette, amikor Oroszország 2014-ben magához csatolta a Krímet.

Petro Porosenko ukrán elnök vezeti az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) ülését Kijevben 2018. november 25-én éjjel.
©

Petro Porosenko ukrán államfő a kormány tagjaival folytatott tárgyalás után bejelentette, az ostromállapot bevezetését javasolja, s a kormány még hétfőn dönthet a további lépésekről. Közben Oroszország kijevi nagykövetségénél zavargás tört ki: az orosz felet agresszióval vádoló több száz tüntető köveket, petárdákat és tűzijáték rakétákat dobált, s legalább egy követségi autó kiégett.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Fél órán át hívták a mentőket egy haldokló beteghez a Nyugatihoz, pedig épp arra járt egy mentőautó

Fél órán át hívták a mentőket egy haldokló beteghez a Nyugatihoz, pedig épp arra járt egy mentőautó

Az Echo Tv-ben készül péntektől a Hír Tv híradója

Az Echo Tv-ben készül péntektől a Hír Tv híradója

Szijjártó a Jerusalem Postnak: Nem azért utáljuk Sorost, mert zsidó

Szijjártó a Jerusalem Postnak: Nem azért utáljuk Sorost, mert zsidó

Olcsóbb változata is van a Xiaomi új csúcstelefonjának, ráadásul a Qualcomm vadonatúj lapkakészlete került bele

Olcsóbb változata is van a Xiaomi új csúcstelefonjának, ráadásul a Qualcomm vadonatúj lapkakészlete került bele

Hollandiában is a rettegett szerbiai magyar bérgyilkos, Dér Csaba ölhetett

Hollandiában is a rettegett szerbiai magyar bérgyilkos, Dér Csaba ölhetett

A nagyság átka

A nagyság átka