Az angol a szanszkrit nyelv dialektusa, a Tádzs Mahal pedig szégyenfolt – így a szélsőjobb hindu ideológia, amely kisajátítaná India sokszínű és pluralista nemzeti identitását.
Részletes tervet kért a minap India legfelső bírósága Uttar Prades szövetségi állam kormányától a XVII. századi Tádzs Mahal jövőjéről. Az évente 6,5 millió turista által lestrapált és a környezetszennyezéstől a rovarokig számtalan veszély miatt pusztuló műemlék karbantartása évek óta húzódik. Az épület felújítása annak a vitának is az áldozata, hogy mi a Tádzs Mahal. A nemzeti műemlékeket védő Indiai Régészeti Felügyelet (ASI) a bíróságnak eljuttatott februári írásos nyilatkozatában leszögezi: a Tádzs Mahal Sáh Dzsahán mogul császár és felesége sírja.
Ami eddig is köztudott volt, de hindu nacionalisták évtizedek óta azért harcolnak, hogy a bíróság a műemléket az eredete alapján nyilvánítsa hindu templomnak. Szélsőséges hindu csoportok – élükön Jógi Aditjanat Uttar Prades-i főminiszterrel – mindig is támadták a szerintük „árulók” által felhúzott építményt, szégyenfoltnak nevezve azt. Számukra megemészthetetlen, hogy India egyik legismertebb műemléke egy muszlim uralkodó minaretekkel díszített sírja. Uttar Prades tavaly kiadott turisztikai brosúrája már nem is említette a Tádzs Mahalt.
A szélsőséges hinduk többek között P. N. Oak indiai történész 1989-ben megjelent könyvére hivatkoznak. A keményvonalas hinduk által felfedezett tudós azt állította, hogy az angol nyelv a szanszkrit dialektusa, a londoni westminsteri apátság valójában Siva istenség temploma, ahogy Siva szentélye állt egykor a Tádzs Mahal helyén is. E nézet szerint a hindu templomot a XII. században építették, azt a mogulok rombolták le, Dzsahán császár pedig el akarta kergetni a hindukat. Az egyébként jól dokumentált korszak kutatói viszont egyértelműen állítják: a mogul uralkodó megvásárolta a telket, amelyen egy kúria volt – még az adásvételi szerződés egyik másolata is fennmaradt. Az is tény, hogy a három évszázadon átívelő észak-indiai Mogul Birodalomra – kisebb időszakokat leszámítva – nem volt jellemző a vallási erőszak.
A hindu szerzetes Aditjanat ugyanannak a vallási-politikai áramlatnak a vezető képviselője, mint Narendra Modi kormányfő. Céljuk a hindutva – vagyis a hindu hit, kultúra és történelem – ideológiájának egyeduralkodóvá tétele. A miniszterelnökkel az élen a hittársak nemcsak a brit gyarmati időszakot, de a mogul kort is „rabszolgaságnak” nevezik. A 2014-ben hatalomra jutott hindu nacionalista Bharatíja Dzsanata Párt (BJP) nyíltan meghirdette az indiai történelem átírását.
A hindu vallásos mozgalomban régóta tevékeny Modi kormánya másfél éve tudósokból álló, 14 tagú bizottságot nevezett ki, amelynek feladata – régészeti leletek, ősi szanszkrit iratok és DNS-vizsgálatok alapján – annak bizonyítása, hogy a hinduk India őslakosainak a leszármazottai. A testület munkájának eddigi eredményeit – a résztvevőkkel készített interjúk alapján – a minap hozta nyilvánosságra a Reuters hírügynökség. A bizottságot felügyelő Mahes Sarma kulturális miniszter megkérdőjelezte a brit gyarmati időktől elfogadott azon nézetet, hogy India eredeti lakossága az i. e. II. évezredben Közép-Ázsiából érkezhetett, és a kontinensnyi ország multikulturális népességét népvándorlások, hódítások és áttérések formálták. A vallásilag, etnikailag és nyelvileg is színes, 1,3 milliárdos lakosság ötöde ma nem hindu, a legnagyobb kisebbség pedig a 170 milliós muszlim közösség.
Az egyik legjelentősebb hindu nacionalista mozgalom, a Rastríja Szvajamszevak Szang (RSS – Nemzeti Önkéntes Szervezet) az uralmon lévő BJP egyfajta félkatonai testvérszervezete, és azt állítja, hogy India minden népe hindu volt, beleértve a muszlimokat is. Ezért mindenkinek el kell fogadnia a közös őst, azaz Bharat Matát, India Anyát. Az indiai kultúra eredetét a mai hivatalos tanterv 4 ezer évesnek tartja, Sarma kulturális miniszter azonban azt várja a bizottságtól, hogy megállapítsa: 12 ezer évre nyúlik vissza.
Az RSS tagja Prakas Dzsavadekar humánerőforrás-miniszter is, akinek feladata lesz a hatalom által elvárt kutatási eredmények átültetése a tantervbe. Az új kulturális forradalom ellentmond a független India első vezetője, Dzsaváharlál Nehru világi és toleráns államfelfogásának. Míg többen Nehru liberalizmusának a kiegyensúlyozásával magyarázzák a kormány szándékát, a BJP elnöke már egyenesen azt mondta, Nehru a Nyugat befolyása alatt állt. Hozzátette: „Itt az idő, hogy India a dicső múltjának tényeire figyeljen.” A hindu felsőbbrendűséget hirdető politikának máris áldozata a muszlim közösség, amely számtalan támadást, megaláztatást, sőt gyilkosságot szenved el.
A hinduizmus az élet sok területén érezteti hatását. Modi egy kórház átadásán a régi hindu tudományos eredmények egyikeként említette a sebészetet, különben – tette fel a kérdést – hogy került volna elefántfej emberi testre Ganésa hindu isten ábrázolásán. A BJP egyik médiaguruja másfél millió dollárnak megfelelő pénzt ajánlott fel annak, aki lefejezi az egyik bollywoodi film színésznőjét és rendezőjét, mert az alkotás egy XIV. századi szerelmi történetet mesél el hindu királynő és muszlim király között.
A nacionalizmus a divatra is kihat, előtérbe kerültek a hagyományos indiai öltözetek. Nehrutól Gandhiig mindig is volt politikai szerepe az öltözködésnek, de az állami beavatkozás soha nem volt olyan mértékű, mint most. Állami pénzből tartott divatbemutatókon hirdetik például a nők számára a váránaszi szárit, amely iránt meg is ugrott a kereslet. Csakhogy a főleg muszlim szövödék nem nyernek rajta, mert a hindu kereskedők teszik zsebre az áremelkedésből származó hasznot.
A vallás reneszánszának vonása a pánhinduizmus, vagyis a területi eltérések eltüntetése. A hindu vallás, illetve az istenségek tisztelete hagyományosan változó, Ráma isten például nem játszik központi szerepet Keralában vagy Bengálban. De vallásos szélsőségesek tavaly már ott is megrendezték a Ráma születését ünneplő fesztivált. A nacionalista hinduk aktivitásának pedig olyan helyen is meglett a jutalma, ahol az ellenzéki baloldali Kongresszus párt négy évtizeden át kormányzott. Az északkeleti, főként keresztény Meghálaja államot többségében a khmerrel inkább rokon khászik lakják, a BJP önkéntesei mégis hindu nyelven agitáltak. Bár nem a BJP nyert a januári helyi választáson, ígéreteivel mégis vele álltak össze a helyi erők a kormányalakítás érdekében, ahogy az utóbbi időben történt India e távoli szegletének több államában is.
A cikk a HVG 2018/11. számában jelent meg.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
