Erőszakspirálban: felkészül Irán?

Az iráni vezetésnek szemernyi kétsége sincs afelől, hogy kik követték el a Forradalmi Gárda elleni egy héttel ezelőtti merényletet. Csakhogy eddig nem árulta el, kikre gondol, pusztán azt közölte, hogy az USA támogatását élvező öbölbeli arab olajmonarchiák állnak a támadók mögött. Persze a képletből Izrael sem maradhat ki, így aztán a 29 áldozat hétfői temetésén a szokásos „halál Izraelre és az USA-ra” rigmusokkal haladt a gyászoló tömeg. Közben a politikusok és a gárda vezetői egyként ígértek pusztító válaszcsapást, elsősorban megint csak az amerikai és izraeli vezetőket fenyegetve meg.

A dühödt kirohanások is jelzik, hogy a délkelet-iráni Ahváz városban egy katonai parádén elkövetett támadás komoly csapást mért az iráni biztonsági elitre. Ráadásul az akciót az Irak elleni nyolcéves háború lezárásának 30. évfordulójára időzítették, amikor országszerte hagyományosan katonai felvonulásokat tartanak, ezért még inkább sérti az iráni büszkeséget. Az 1979-es iszlamista forradalom után a rendszer védelmére létrehozott gárda iráni földön még nem szenvedett ekkora veszteséget. Az áldozatok többsége civil ugyan – köztük egy gyermek –, de legalább 12 katona is meghalt. A négy elkövető katonai ruhában nyitott tüzet, közülük kettőt lelőttek, kettőt pedig elfogtak.

Egyelőre talány, kik lehettek a támadók, de több variáció is lehetséges. Az egymilliós Ahváz a Dél-Irakkal határos Huzesztán tartomány székhelye, a terület ad otthont az iráni arab kisebbség többségének. Bár a térség az iráni olajtermelés egyik központja, a helyiek sérelme, hogy szerintük a központi kormány elhanyagolja őket. A munkanélküliség 14,5 százalékos, magasabb, mint az országos átlag, az életszínvonal pedig alacsonyabb, gyakoriak az áramkimaradások, ráadásul a tartományban az utóbbi években szárazságok és homokviharok is pusztítottak.

AFP / Alireza Mohammadi

Az elégedetlenség miatt több iráni arab szeparatista csoport Huzesztán függetlenségéért küzd. Bár az ellenállás eddig nem jelentett komoly veszélyt a perzsa többségű államra, a hétvégi merényletért most bejelentkezett az arab szeparatisták ernyőszervezete, az Ahvázi Nemzeti Ellenállás. De semmiféle bizonyítékkal nem támasztotta alá, hogy valóban ő állna az akció mögött, ráadásul a szövetség két tagja is cáfolta a részvételét. Mivel az egyik tagcsoport szóvivője a brit tévének nyilatkozva határolódott el a merénylettől, és a hírek szerint Dániában él, a teheráni külügyminisztérium bekérette a brit ügyvivőt, valamint a dán és a holland nagykövetet, azzal vádolva az országaikat, hogy terrorista csoportoknak nyújtanak támogatást.

De az etnikailag sokszínű Iránban a délkeleti beludzsok és az északnyugati kurdok is panaszkodnak, hogy a központi kormány nem fejleszti a területeiket. A fegyveres iráni kurd csoportok az utóbbi hónapokban egyre többször csaptak össze a Forradalmi Gárda egységeivel az iraki határ mentén. Amire a szárazföldi, haditengerészeti és légi egységekkel is ellátott, 125 ezres elit egység e hónap elején komoly csapással válaszolt. Rakétákat zúdított Köj-Szandzsák iraki kurd városra, lerombolva az Irán-ellenes kurd csoportok épületeit, és megölve tucatnyi fegyverest. Az Iráni Kurdisztán Demokratikus Pártja nevű szervezet megtorlással fenyegetőzött, és nem kizárt, hogy köze lehetett az ahvázi merénylethez.

A szunnita Iszlám Állam (IS) is magára vállalta a merénylet elkövetését, de a dzsihádista szervezet sokszor olyan támadásokkal is dicsekedett már, amelyek nem írhatók a számlájára. Mindenesetre az iráni parlament és Ruhollah Khomeini ajatollahnak, az 1979-es forradalom atyjának a mauzóleuma ellen tavaly elkövetett két merényletet is az IS vállalta, amit akkor az iráni hatóságok megerősítettek. Az IS most annyi bizonyítékkal szolgált, hogy hírügynöksége közzétett egy videót, amelyen a merényletre induló három ember beszélget. Az egyikük sapkáján a Forradalmi Gárda logója látható, és arról beszél, hogy a kafírokat (hitetleneket) megölik, utalva a szunniták által eretneknek tartott síitákra.

afp / Morteza Jaberian

Bármelyik szál vezet is a felelősökhöz, a térségben működő majdnem minden fegyveres csoport mögött állnak külföldi erők, így akár a szaúdiak vagy az amerikaiak. Kérdés, hogy a merényletért felelős csoportnak is vannak-e nemzetközi kapcsolatai, és a külföldi támogatóik tudtak-e az akció szervezéséről és végrehajtásáról. Akárhogy is, Teherán valószínűleg nem hagyja válasz nélkül az ahvázi támadást, és könnyen lehet, hogy a viszonylag stabil Iránra is átterjed a Szíriára és Irakra jellemző vallási-etnikai terror. A közel-keleti szemet szemért típusú erőszak iráni megjelenésének pedig kedvez, hogy az emelkedő infláció, a riál értékvesztése és az amerikai gazdasági szankciók okozta bizonytalanság egyre komolyabb elégedetlenséget okoz a lakosság körében.

Irán és Szaúd-Arábia többször is terrorizmussal vádolta egymást, és a Forradalmi Gárda elleni csapásra olyan időben került sor, amikor Teherán befolyása egyre jelentősebb a térségben. Irán katonai beágyazottsága Szíriában komoly aggodalmakat vált ki Izraelben is. Hasszán Naszrallah sejk, az Irán-barát libanoni Hezbollah vezetője épp a múlt héten dicsekedett azzal, hogy olyan precíziós rakétáik is vannak már, amelyek pontos csapásokra képesek izraeli területen. Teheránnak az iraki állami intézményekben gyakorolt befolyása pedig bagdadi körökben kelt egyre nagyobb gyanakvást.