Népszavazás Trumpról - 2018
Hivatalosan a képviselőház és a szenátus megújításáról, illetve megannyi kormányzói posztról szól a november 6-i amerikai félidei választás, az elemzők azonban egyetértenek abban, hogy ez nem más, mint egy népszavazás Donald Trump politikájáról. A HVG és a hvg.hu tudósítója a helyszínen követi az eseményeket.
Illegális bevándorlók hordája tart a határ felé, soraikban az országra veszélyes közel-keleti menekültekkel, akiket mások mellett Soros György magyar származású milliárdos támogat. Az ellenzék legszívesebben megnyitná előttük az utat, s akkor megnőne a bűnözés, ezt pedig nem lehet megengedni. De a kormánynak az adócsökkentést és más gazdasági eredményeket is meg kell védenie a csak káoszt kínáló ellenzéktől. Ez nem a Fidesz legújabb, forintmilliárdokkal kistafírozott propaganda-hadjárata, de lehetne akár az is. Hanem azok a vádak és jelszavak, amelyeket Donald Trump amerikai elnök, illetve a republikánusok fogalmaznak meg a november 6-ai félidős kongresszusi választás kampányában. A jövő kedden a képviselőház egészéről és a szenátus mintegy harmadáról határoznak – és arról, két évvel Trump megválasztása után merre tartson Amerika.
A kampányban már korábban is sokkal több indulat jelent meg, mint az a félidős választások idején megszokott, amikor nem döntenek az elnöki posztról, ám az események két héttel a szavazás előtt sötét fordulatot vettek. Előbb Sorosnak, majd több demokrata politikusnak címzett csőbombák tűntek fel, s a primitív eszközök egyike sem robbant ugyan, az USA-ban még nem volt példa ilyen akcióra (lásd Csőbombák sora című írásunkat).
Az egyik pokolgépen hagyott ujjlenyomata hamar lebuktatta az 56 éves Cesar Altieri Sayocot, aki a politikusokkal, a bevándorlókkal és a melegekkel szembeni gyűlöletét építette be a kezdetleges robbanószerkezetekbe. A floridai férfi a környezete szerint évek óta dühös volt a világra, ám a paranoiáját a 2016-os elnökválasztási kampány hozta ki igazán, mert magára vette Trump szólamait az „elfeledett férfiakról és nőkről”. Sayoc az elnök feltétlen híve lett, amit nemcsak az időközben megtalált, kampánygyűléseken róla készült fényképek igazoltak, hanem az is, hogy a furgont, amelyben lakott, valósággal Trump iránti szentéllyé alakította át.
Túl puhának tartja viszont Trumpot az idegenekkel, köztük is a zsidókkal szemben a 46 éves Robert Bowers, aki a múlt szombaton egy pittsburghi zsinagógában, antiszemita dühkitöréssel kísérve, 11 embert lemészárolt.
A zsidókkal szembeni gyűlöletének korábban a fehér felsőbbrendűséget hirdetők és más szélsőségesek által favorizált, két éve a korlátlan szólásszabadság jelszavával indult, Gab nevű portálon adott hangot, majd fegyvert ragadott, elsősorban is egy AR–15-ös gépkarabélyt, a tömeggyilkosok kedvencét. A zsidók ellen a modern amerikai történelemben elkövetett legsúlyosabb fegyveres támadásért alighanem halálbüntetés vár a büntetlen előéletű, a zsidókat a sátán fiainak minősítő Bowersre. A mészárlás újra kampánytémává teheti a fegyvertartás szigorítását, ám kevés esély van arra, hogy pont ez vezetne az ellenőrzés fokozásához. Annál nagyobb vita alakult ki arról, miként válhatott a politikai kampány részévé a halkabb vagy hangosabb gyűlöletbeszéd, ami Sayoc és Bowers tettében is közrejátszott.
A demokraták egyértelműen Trumpot okolják, aki már 2016-ban korábban szokatlan keménységgel támadta republikánus ellenfeleit az előválasztáson, majd szinte démonizálta demokrata ellenfelét, Hillary Clintont. Kampánygyűlésein bátorító mosollyal tűrte, ahogy hívei azt skandálják: „Lock her up!”, azaz az e-mail-botránya miatt börtönözzék be az egykori first ladyt és korábbi külügyminisztert. Mindkettő meghozta az eredményt, a New York-i ingatlanmágnásból elnök lett, a Hillaryt rács mögé kívánó jelszó pedig az után is elhangzott Trump gyűlésein, hogy a Clinton házaspár címére is érkezett csőbomba. De skandálták Soros, valamint az elnök által csak álhírgyárnak minősített CNN hírtévé nevét is. A pittsburghi tragédiát követően pedig Trump – akinek a lánya, Ivanka a férje, Jared Kushner kedvéért áttért a zsidó vallásra – elítélte az antiszemitizmust, majd azzal a lendülettel védelmébe vette a szabad fegyvertartás jogát, s a régi vehemenciával esett neki demokrata ellenfeleinek.
A republikánusok ugyanakkor arra mutogatnak, hogy Trump több emberét közterületen inzultálták, elüldözték étteremből, és ezt még bátorította is Maxine Waters kaliforniai képviselőnő – neki két csőbombát is címzett Sayoc. Maga az elnök is az ellenzékét láttatja a Hondurasból indult, és Mexikón keresztül az USA-ba tartó menekültkaraván megszervezése mögött, republikánus képviselőjelöltek pedig odarajzolják a képbe Sorost is. A republikánus párt országos bizottsága „A baloldal: tébolyult csőcselék” címmel készített kampányvideót agresszív liberális tüntetőkről. Trump pedig a Jobs not Mobs (Munkahelyek, nem pedig csőcselékek) jelszót bedobva próbálja kormánya gazdaságpolitikáját szembeállítani a demokraták „tombolásával”. Aminek a republikánusok szerint része a Brett Kavanaugh főbírójelölt elleni szexuális zaklatási vád, míg a demokraták azt hangoztatják, éppen a jogász kinevezésének keresztül-erőszakolása mérgesítette el a helyzetet, s emelte meg a félidős kongresszusi választás tétjét.
A felmérések szerint Kavanaugh ügye mozgósította a szavazókat, így a részvétel rekordot dönthet az általában az elnökválasztási éveknél alacsonyabb aktivitást kiváltó „szimpla” törvényhozási voksoláson. A főbíró körüli vita nemcsak a demokratákat paprikázta fel, hanem a republikánusokat is, és ennek fenntartásáért mindent megtesz Trump, aki úgy járja az országot, mintha róla döntenének. És valójában ez is történik. Az elnök beiktatását követő első félidős választás általában referendum a Fehér Ház urának teljesítményéről. Így kapott méretes pofont 1982-ben Ronald Reagan, 1994-ben Bill Clinton, 2010-ben pedig Barack Obama pártja. A New York és Washington elleni terrortámadás politikai utóhatása, valamint az afganisztáni háború akkori támogatottsága miatt a George W. Bushnak kiosztott saller négy évet késett, a demokraták 2006-ban szerezték meg a képviselőház és a szenátus fölötti ellenőrzést. Hogy aztán négy évvel később, a republikánus teadélutános konzervatívok ostromával szemben elbukjanak.
A demokratáknak most 23 helyet kellene elhódítaniuk a képviselőházban, s kettőt a szenátusban, hogy a kongresszus mindkét házában többségbe kerüljenek, és ezzel megbénítsák Trump működését – a sokat emlegetett alkotmányos vádemelés elindításának lehetőségéről már nem is beszélve. A szenátus visszahódítása csak papíron tűnik könnyűnek, elemzők nem sok esélyt adnak rá, mert a hatalmon lévő pártnak még soha ilyen pozícióelőnye nem volt, amióta 1914-től választáson döntenek a testület tagjairól. A republikánusoknak ugyanis csak 9 helyet kell megvédeniük, míg a demokraták 26 megtartásáért küzdenek, amelyek közül több is olyan államban található, amelyet Trump két éve fölényesen nyert. Így még az is elképzelhető, hogy a republikánusok növelik szenátoraik számát.
A képviselőházban nagyobb az esély, mert a közvélemény-kutatások alapján a 435 mandátumból igazi verseny alatt álló nagyjából 70 többségében a demokrata jelöltnek van pénzügyi és támogatottsági előnye. Amikor az elnök népszerűsége 50 százalék alatt van, a félidős választáson a pártja a történelmi átlag szerint 37 képviselőházi mandátumot veszít, márpedig Trump eddigi legjobb mutatója 47 százalék. Ezt azonban éppen mostanában mérték, és az amerikaiak hatoda-ötöde a felmérések alapján az elnököt nem szereti ugyan, de a politikáját igen, különösen azt, hogy a gazdaság zakatol, a munkanélküliség mélyponton van, a reálbérek emelkedésnek indultak, és az utóbbi napok korrekciója ellenére a tőzsdén szinte csak nyerni lehet.
Így nehezen megjósolható a kimenetel, de a tét világos. Ha a demokraták legalább a képviselőházban többséget szereznek, akkor kontroll alá vonhatják Trumpot, ami a republikánus elitnek a 2016-os fogadkozások ellenére nem sikerült. Ha viszont a republikánusok megőrzik a teljes kongresszus ellenőrzését, akkor a pártját már maga alá gyűrő, és a legfelső bíróságban a konzervatív többséget bebetonozó elnök mandátumot kaphat a további országátformáló tervei végrehajtására is.
