Nagy Gábor
Nagy Gábor
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Világosan megfogalmazott kívánságokkal érkezik Budapestre Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, akinek legfontosabb üzenete, hogy a térséget újra komolyan vevő Washington elsődleges célja Oroszország és Kína kiszorítása Magyarországról, illetve Kelet-Közép-Európából.

Ha már nyolc éve az első amerikai külügyminiszterként jön Magyarországra Mike Pompeo, nem akar üres kézzel továbbmenni európai körútja második állomására, Pozsonyba. Hogy mit szeretne elérni, azt diplomáciai forrásokon keresztül világossá tette. Erről beszélt tavaly decemberben az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt David Cornstein amerikai nagykövet, majd a Pompeo-út beharangozójaként tartott telekonferencia-beszélgetésen két, meg nem nevezett, magas beosztású amerikai kormánytisztviselő komplett listát sorolt fel. (A múlt pénteki beszélgetés leirata a washingtoni külügyminisztérium oldalán megtalálható.)

 

"A magyar korrupcióval megágyaztunk Putyinnak"

Mike Pompeo közeli munkatársai erőteljes váltásról beszéltek az eddig passzívnak mutatkozó amerikai diplomáciában.

A legnagyobb hangsúlyt a katonai-biztonsági kérdések kapták. Az USA Magyarországgal – és Szlovákiával – hónapok óta tárgyal a védelmi együttműködési megállapodásról. Ez egyebek mellett rendezné az amerikai csapatok és eszközök szabad mozgását a két NATO-szövetséges területén, valamint garantálná, hogy az amerikai katonákat ne a helyi, hanem az amerikai bíróságok vonják felelősségre, ha bármit elkövetnek. Ilyen megállapodást az USA minden helyen köt, ahol katonái állomásoznak, és a helyi igazságszolgáltatás alóli kivonás olykor botrányokat szül, mint a japán Okinava szigetén elkövetett nemi erőszakok ügyében, vagy amikor 1998-ban az olaszországi Cavalese térségében egy túl alacsonyan szálló amerikai vadászgép elszakította egy sífelvonó kötelét, húsz ember halálát okozva.

Mike Pompeo
©

Szóba kerülhet fegyvervásárlás is, hiszen Washingtonban fölkapták a fejüket arra, hogy harckocsit és önjáró löveget Németországtól, harci helikoptert és légvédelmirakéta-vezetési rendszert pedig a páneurópai Airbustól vesz a magyar kormány. A tengerentúlon még emlékeznek arra, amikor az első Orbán-kabinet – világosan máig nem magyarázott módon, de korrupciós gyanútól körüllengve – egy váratlan kanyarral az amerikai F-16-osok helyett a svéd Gripenek mellett döntött. Az amerikaiaktól sajtóértesülések szerint rakétákat, illetve csapatszállító eszközöket vásárolhat Magyarország, amely ígéretet tett arra, hogy – Barack Obama halkabb és Donald Trump sokkal hangosabb sürgetésére – a GDP 2 százalékára emeli a katonai kiadásait.

Amerika újra itt akar lenni

Ahogy Cornstein, úgy a két kormányhivatalnok is szólt az orosz energiafüggőség mérséklésének igényéről, amelynek egyik eleme, hogy Magyarország támogassa komolyabban a horvátországi Krk szigetére tervezett, cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadó terminál megépítését. Az USA – némileg az amerikai LNG-t is marketingelve – azt is fölvetette, az orosz függőség oldásáért megfizethető ár lenne, ha más forrásokból kicsit drágábban vásárolna Magyarország, illetve a kelet-közép-európai térség. A konferenciahíváson elhangzottak szerint Pompeo arra is bátorítja majd Orbán Viktor kormányfőt, hogy álljon a Románia Fekete-tengeri lelőhelyeiről földgázt szállító BRUA (Bulgária–Románia–Magyarország–Ausztria) vezeték mellé, s ne a Török Áramlatot támogassa, amely délről hozna Európába orosz földgázt.

Budapesten szóba kerül a paksi erőmű bővítése is, amit az amerikaiak az orosz nyomulás egyik jelképének tekintenek Kelet-Közép-Európában. Washington kinyilvánítottan újra aktív akar lenni a térségben, és deklarált célja éppen az orosz befolyás visszaszorítása. A két meg nem nevezett kormányhivatalnok szerint az USA tíz éven keresztül elhanyagolta ezt a régiót, az egyikük arra emlékeztetett, hogy Pozsonyban legutóbb húsz éve járt amerikai külügyminiszter, miközben a poszt betöltője ugyanezen idő alatt 65 vagy 66 alkalommal is megfordult Franciaországban. Vlagyimir Putyin orosz államfő pedig csak tavaly kétszer volt Magyarországon, ahová amerikai elnök legutóbb George W. Bush személyében, 2006-ban látogatott el.

Paks
©

Kipenderítenék a Huaweit az 5G-ből

A kínai befolyás elsődleges fórumának Washingtonban a 2012-ben éppen Budapesten útjára indított, 11 kelet-közép-európai EU-tagállamot és 5 balkáni országot Pekinghez kötő 16+1 kezdeményezést tekintik – amely egy évvel előzte meg az Új Selyemút meghirdetését. Az elsősorban pénzben megjelenő kínai nyomulás ellentételezésére az USA a washingtoni kormány mellett működő, elsősorban a befektetések politikai kockázatáért garanciát vállaló Külföldi Magánberuházások Társaságának (OPIC) portfólióját 29-ről 60 milliárd dollárra emelte, s a növekmény a kelet-közép-európai célokat szolgálja.

Pompeo budapesti tárgyalásain szóba kerül majd a Huawei is, mert az USA arra szeretné rávenni a szövetségeseit, hogy az általa nemzetbiztonsági kockázatnak tekintett kínai céget hozzá hasonlóan penderítsék ki a dolgok internetjét kiszolgáló ötödik generációs mobilhálózat kiépítéséből. A Huawei viszont – Lengyelország mellett, ahol kémkedési botrányba keveredett – fontos európai hídfőállásának tekinti Magyarországot, eszközei ott vannak a Vodafone, a Magyar Telekom és a Telenor rendszereiben, tíz éve nyitották meg az ellátóközpontjukat, és 400 millió forinttal támogatták a hazai felsőoktatást. Washington aggodalmait egyelőre lesöpörte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség első embere azt közölte: nem látnak kockázatot a cég működésében.

©

Pompeo nem fog nekitámadni Orbánnak

Az amerikai külpolitika fordulatát A. Wess Mitchell, Európáért és Eurázsiáért felelős külügyi államtitkár dolgozta ki, aki február 15-én ugyan távozik posztjáról, de az általa megfogalmazott alapvetés alighanem marad. Mitchell világossá tette, miért szakít elődjének, Victoria Nulandnak az illiberális intézkedések miatt Magyarországot ostorozó irányvonalával. Mivel az USA célja a térségben Moszkva és Peking nyomulásának – aminek a korrupció ágyaz meg – visszaszorítása, nyomásgyakorlásának megakadályozása, a pragmatizmus jegyében el lehet tekinteni attól, hogy Washington szövetségesein számon kérjék a szabadságjogok és demokratikus értékek teljes betartását – hangzik az új doktrína. Ennek lett áldozata a Közép-európai Egyetem (CEU), amelynek részleges Bécsbe költözése már csak udvarias sajnálkozás szintjén merült fel az amerikai diplomáciában.

Ez nem jelenti azt, hogy Pompeo esetleg négyszemközt nem tesz szóvá illiberális intézkedéseket, noha az nem várható tőle, hogy olyan nyíltan és nagy vehemenciával bírálja Orbán Viktort és kormányát, ahogy tette ezt a legutóbb, 2011-ben Budapesten megforduló amerikai külügyminiszter, Hillary Clinton. Jelzésértékű, hogy Pompeo két olyan civil szervezet – a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság – képviselőivel is elbeszélget, amelyeknek a kormánypropagandában a Soros-bérenc az eposzi jelzője. Igaz, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kormányinfón elmondott szavai szerint ezek már „csak” Amerikából pénzelt szervezetek, s így nem csoda – tette hozzá –, hogy az amerikai külügyminiszter találkozik velük.

Pompeo az előzetes információk szerint több amerikai kezdeményezést is bejelent Budapesten és Pozsonyban, ami az USA erőteljesebb térségbeli szerepvállalását lesz hivatott megmutatni. Ezek a Visegrádi négyek, illetve az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő 12 EU-tagország alkotta Három Tenger Kezdeményezés – amelynek 2017-es varsói csúcstalálkozóján részt vett Trump – melletti kiállástól konkrét programok meghirdetéséig terjedhet, amelyek közös szála az 1989-es rendszerváltási hullám 30. évfordulója.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
A kormány szorosabbra húzza a kulturális kapcsolatokat Montenegróval

A kormány szorosabbra húzza a kulturális kapcsolatokat Montenegróval

Juncker a barátjának nevezte Orbánt, de szerinte nincs helye a Néppártban

Juncker a barátjának nevezte Orbánt, de szerinte nincs helye a Néppártban

Már nem nyomoz a rendőrség a ferencvárosi VIP-lista ügyében

Már nem nyomoz a rendőrség a ferencvárosi VIP-lista ügyében

Csalók éltek vissza a Nemzeti Közművek nevével

Csalók éltek vissza a Nemzeti Közművek nevével

Demokratákat, aktivistákat, újságírókat akart ölni az amerikai parti őrség egy tagja

Demokratákat, aktivistákat, újságírókat akart ölni az amerikai parti őrség egy tagja

Az egyik online szállásfoglalónál vizsgálódik a GVH

Az egyik online szállásfoglalónál vizsgálódik a GVH