A migrációt a megkérdezettek 34 százaléka nevezte meg fő problémának, ez hat százalékponttal kevesebb, mint a legutóbbi, egy évvel ezelőtti felmérés idején volt. A második helyre, 22 százalékkal viszont feljött a klímaváltozás – itt hat százalékpont a növekedés – a harmadik helyen pedig a gazdasági helyzet szerepel 18 százalékkal. A felmérésben – amelyben egy válaszoló több fő problémát is megnevezhetett – ez után a költségvetés helyzete, illetve a terrorizmus áll 18-18 százalékkal, míg ezt követi a környezet állapota 13 százalékkal. Az nem egyértelmű, hogy mennyiben különbözik azok véleménye, akik a környezetvédelmet, illetve a klímaválságot nevezték súlyos problémának.

Az emberek jelentős része nem tart a munkanélküliségtől – 12 százalék nevezte meg súlyos problémának az állástalanságot – s hasonló arányban vannak azok is, akik drágának tartják az életet: az árszínvonalat a válaszolók tizede nevezte súlyos gondnak.

Az is kiderült, hogy a leginkább az északi országok tartanak a klímaváltozástól: első helyen a dánok állnak, utánuk Svédország és Finnország következik.

A 2014-es mélyponthoz képest növekvőben van az emberek EU-s intézményekbe vetett bizalma: ez most 44 százalékon áll, ami magasabb, mint a nemzeti kormányokba és egyéb államhatalmi szervekbe vetett bizalom, amely átlagosan 34 százalékos. A megkérdezettek 45 százaléka tartja egyértelműen pozitívnak az EU létét, s a válaszolók 61 százaléka optimista az unió jövőjét illetően. A válaszolók 55 százaléka elégedett az uniós demokrácia működésével.