Johnson kérte is a Brexit halasztását, meg nem is

Boris Johnson brit miniszterelnök formálisan kezdeményezte szombat éjjel az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását, ugyanakkor egy másik levelet is küldött, amelyben közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését.

Johnsont törvény kötelezte a jelenleg október 31-én esedékes Brexit halasztásának kezdeményezésére, miután a brit parlament szombatig nem fogadta el a Brexit feltételrendszeréről e héten kötött megállapodást, és nem járult hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem.

Johnson az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak címzett első levelet, amely a halasztást kezdeményezi, nem írta alá.

A szombat éjjel nyilvánosságra hozott első levélben az áll, hogy a brit parlament elfogadott egy törvényt, amelynek előírásai kötelezik Őfelsége kormányát az október 31-i kilépési határidő meghosszabbításának kezdeményezésére. Johnson levele szerint a brit kormány javasolja, hogy a hosszabbítás lejárati időpontja 2020. január 31-én, brit idő szerint 23 óra - közép-európai időszámítás szerint aznap éjfél - legyen.

A levélben szerepel ugyanakkor az is, hogy ha a felek ennél hamarabb ratifikálni tudják a Brexit-megállapodást, a brit kormány a halasztási időszak korábbi befejezését fogja javasolni. 

Ezen a levélen nem szerepel Boris Johnson aláírása, de még neve sem, csak annyi, hogy a levelet "Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának miniszterelnöke" küldte.

Johnson az első levélhez mellékelt egy jóval terjedelmesebb másodikat is, amelyet aláírt, és amelyben közli: személyes meggyőződése és kormányának álláspontja szerint a Brexit további halasztása károsan hatna az Egyesült Királyság és EU-partnerei érdekeire, valamint a kétoldalú viszonyrendszerre.

Ebben a levélben Johnson kifejezi sajnálkozását amiatt, hogy a többi uniós vezetőnek még több időt és energiát kell áldoznia egy olyan ügyre, amelyről ő azt remélte, hogy a héten - a Brexit feltételeit rögzítő megállapodás megkötésével - megoldódott. A brit miniszterelnök elismeri, hogy ebben a helyzetben szükség lehet egy újabb EU-csúcs összehívására.

Johnson azt is közli a második levélben, hogy kormánya folytatja erőfeszítéseit a Brexit-megállapodás ratifikálása érdekében, és a jövő hét elején beterjeszti az ehhez szükséges törvénytervezetet. Boris Johnson hangsúlyozza: bízik abban, hogy október 31-ig a ratifikációs folyamat végére lehet jutni.

A brit miniszterelnöknek azért kellett megírnia a halasztást kezdeményező levelet, mert a londoni alsóház szombati rendkívüli ülésnapján elfogadta azt a módosító indítványt, amelynek célja a Brexit-megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás törvényerőre emeléséhez szükséges összes jogi instrumentumot a brit parlament törvénybe nem iktatja.

Ezután lekerült a napirendről a szombatra tervezett szavazás a Brexit-egyezmény jóváhagyását indítványozó kormányzati beterjesztésről, érvénybe lépett viszont az a törvény, amelynek alapján Boris Johnson miniszterelnöknek még szombaton kezdeményeznie kellett a kilépés halasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig, ahogy az Johnson levelében szerepel is.

A módosító indítvány elfogadása és a halasztás kezdeményezését előíró törvény érvénybe lépése után Johnson az alsóházban közölte, hogy a Brexit halasztásáról nem hajlandó tevőlegesen tárgyalni az EU-val, és a törvény őt erre nem is kötelezi.

A halasztás kezdeményezését az Európai Tanácsnak egyhangú döntéssel kell elbírálnia.