szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Amnesty International információi szerint már 67-en meghaltak a tüntetések során.

Megmozdulások kezdődtek a héten az etióp fővárosban, Addisz-Abebában, valamint Orimia régióban az ország miniszterelnöke, Abij Ahmed Ali ellen, aki az idén megkapta a Nobel-békedíjat az Eritreával folytatott háború lezárásáért.

A fővárosban és Orimia régióban szerdán robbantak ki erőszakos cselekmények, az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet szerint pedig

a rendfenntartó erők tüzet nyitottak a megmozdulások résztvevőire, egyes áldozatokkal botokkal és bozótvágó pengékkel végeztek.

A szervezet információi szerint 67-en meghaltak, köztük öt rendőr is, és az összetűzések is egyre inkább etnikai és vallási jelleget öltenek, a rendbontók gyújtogatnak is, több épület lángba borult. 

A tüntetések azután kezdődtek, hogy az ország legnépesebb etnikuma, az oromók egyik vezetője, Dzsavar Mohammed azzal vádolta meg a biztonsági erőket, hogy merényletet kíséreltek meg ellene. Dzsavar, aki egykor szövetségese volt a jelenlegi kormányfőnek, a szintén oromo Abij Ahmednek, az idén augusztusban tért vissza az Egyesült Államokból Etiópiába. A miniszterelnökkel a viszonya nemrégiben romlott meg, miután Dzsavar nyíltan bírálta a kormányfő számos reformját. Dzsavar az alapítója az Oromia Media Network (Oromia Média Hálózat) nevű ellenzéki sajtóorgánumnak, amelynek székhelye az Egyesült Államokban van, és amelyet a miniszterelnök azzal vádol, hogy etnikai konfliktust akar szítani.

Dzsavar csütörtökön nyugalomra szólított fel, miközben a hatóságokat azzal vádolta, hogy bizonytalanságot szítanak. A védelmi miniszter pénteken bejelentette, hogy katonaságot vezényeltek ki hét térségbe, ahol különlegesen feszült a helyzet.

Abij Ahmed Ali azzal érdemelte ki az idei Nobel-békedíjat, hogy komoly erőfeszítéseket tett a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében, meghatározó kezdeményező szerepet játszott az Etiópia és Eritrea közötti határvita rendezésében, és mélyreható reformokat hajtott végre hazájában, amely sokáig diktatúrában élt. A 9 millió svéd koronával (830 ezer euró) járó Nobel-békedíjat december 10-én adják át Oslóban a kitüntetést megalapító Alfred Nobel halálának évfordulóján.

Etiópia és Eritrea 1998 és 2000 között vívott határháborút egymással, és a hosszú évekig tartó ellenséges viszony után 2018 júliusában állították helyre a két ország közötti kapcsolatokat, akkor jelentették be, hogy megszűnt a két ország közötti háborús állapot.  

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG hvg360

Ahmed Abiy: Etiópia első oromo és muszlim kormányfője

Történelmi esélynek tartják Afrika második legnépesebb országa, a 105 milliós Etiópia számára, hogy Ahmed Abiy Ali ülhetett a miniszterelnöki székbe. A kontinens legfiatalabb, 41 éves kormányfőjétől azt várják, hogy kibékíti a kelet-afrikai ország etnikai ellentéteit, mert azok akár Jugoszlávia-típusú széteséshez is vezethetnek. A HVG 2018 áprilisában készült portréja az akkor kormányfővé lett, most Nobel-békedíjat kapó etióp politikusról.