Tetszett a cikk?

Egyre több a rasszista incidens a labdarúgásban, s nem csak a több tízezer ember előtt játszott meccseken jön elő már szinte kötelezően a majmozás, a huhogás, a cigányozás, a románozás, vagy éppen a magyarozás, hanem a sokadik osztályú bajnoki meccseken is. Az ugyan igaz, hogy a pályák melletti rasszizmus alapvetően társadalmi probléma, ám a sportvezetőknek, illetve labdarúgó szövetségeknek többet kellene tenniük, hogy a mérkőzések ne mások gyalázásról, hanem a fociról szóljanak.

Csak azokat lephette meg, hogy a súlyos hazai vereséggel végződő minapi bolgár-angol Eb-selejtezőn a hazai szurkolók kemény magja huhogással, illetve náci karlendítéssel szórakoztatta magát, akik eddig nem foglalkoztak a balkáni labdarúgás eseményeivel. A bolgár futballnak ugyanis már régóta kísérője a rasszizmus és a gyűlölet: 2011-ben a nemzeti labdarúgó szövetséget ugyancsak az angol válogatott fekete bőrű játékosainak sértegetése miatt büntették meg, két évvel később pedig azért tört ki botrány, mert április 20-án a Levszki Szófia szurkolói méretes molinón kívántak boldog születésnapot Adolf Hitlernek. 2018 sem múlt el botrány nélkül: a kupadöntőn jelen lévő egyik gyerek náci karlendítéssel üdvözölte a játékosokat, míg mellette álló társának mellén egy horogkereszt éktelenkedett.

Helyi források szerint a szurkolók leginkább a válogatott meccsekre tartogatják rasszizmusukat. A bajnoki meccseken ugyanis rosszul venné ki magát, ha azok a szurkolók huhognának az ellenfélnél játszó feketékre, akiknek kedvenc csapatában ugyancsak játszanak más bőrszínűek. Egyébként az is kiderült, hogy sok bolgár szurkoló anyagi megfontolásból száll be a skandálásba, abban bíznak ugyanis, hogy a klubok, vagy a szövetség képviselői legközelebb lefizetik őket azért, hogy a meccsek idején ne gyalázzák az ellenfél játékosait.

Bár a szövetségi kapitány Kraszimir Balakov és a válogatott kapusa, Plamen Ilijev megvédte a szerintük jól viselkedő szurkolókat, a botrány ezúttal nem maradt következmény nélkül: az államfő, Bojko Boriszov felszólítására lemondott Boriszlav Mihajlov szövetségi kapitány.

Boriszlav Mihajlov
©

Még a sokadik ligában is

Bulgária csak az egyike azon országoknak, ahol a sportpályákon (is) látványos a rasszizmus jelenléte. Angliában, ahol jó ideig úgy tűnt, a beléptetőrendszereknek és a klubigazolványoknak köszönhetően sikerült kiszorítani a stadionokból az erőszakot és a rasszizmust, a napokban megtörtént az, amit a szigetországban eddig elképzelhetetlennek tartottak: a játékosokat ért rasszista zaklatások miatt az egyik csapat levonult a pályáról. Az eset a hetedik osztályban játszó Haringey Borough és a Yeovil Town meccsén történt, s a rendőrök le is tartóztattak két férfit, akik durván sértegették és meg is dobálták a Haringey Borough színesbőrű labdarúgóit. „Az sem érdekel, ha megbüntetnek minket és kizárnak, gusztustalan volt, amit a játékosaimmal csináltak. A Yeovil játékosai viszont normálisan viselkedtek, próbálták lecsendesíteni a szurkolókat, és minket támogattak. Azt mondták, ha levonultok a pályáról, mi is veletek megyünk” – mondta a Haringey edzője Tom Loizou.

Az első osztályban is mindennaposak a sértegetések, elég egy kihagyott tizenegyes, és még a saját szurkolók is a fekete játékos ellen fordulnak. Ahogy ez például MU-ban játszó Paul Pogba esetében történt a napokban: a csatár a Wolverhampton ellen hagyott ki büntetőt, s ezt követően a játékos Twitter-oldalát elárasztották a rasszista beszólások.

Paul Pogba
©

Videóbíróval a rasszisták ellen

Olaszországban, ahol ugyancsak súlyos probléma a pályamenti rasszizmus – a durva bekiabálások miatt egy időre fel kellett függeszteni az Atalanta-Fiorentina meccset is – azt ígérik, hogy a videóbírói rendszert (VAR) használják majd fel a rasszisták megtalálására és kiszűrésére.

Gabriele Gravina, az olasz labdarúgó szövetség elnöke közölte, egyeztetett már a belügyminisztériummal és a rendőrséggel, s a hatóságok készen állnak az együttműködésre. „Nem érdekel hányan kiabálnak, számomra az elv a fontos. Akkor is fel kell lépni, ha csak egy ember teszi ezt” – mondta majd hozzátette: már megvan a megfelelő technika a felelősök megtalálására, s ha sikeresek lesznek a tesztek, akkor minden pályán bevezetik a módszert. Olaszországban is lehet üzlet a rasszizmus, ott egyebek mellett a Juventus „szurkolói” közül közölték többen, rasszista rigmusokat fognak üvöltözni, ha nem kapnak ingyenjegyet.

Közép-Európa is rosszul teljesít

Közép-Európa pályáin is jelen van az idegengyűlölet és a szélsőjobbos ideológia, már a délszláv polgárháború előtt, Jugoszlávia végnapjaiban is a többi nemzetiség gyalázásától voltak hangosak a szerbiai, vagy a horvátországi stadionok. A polgárháború első összecsapása is egy stadionban, a zágrábi Maksimirban tört ki, ahol 1990 májusában a Dinamo Zagreb és a Crvena Zvezda szurkolói estek egymásnak évekig tartó verbális előkészítés után.

 

A szélsőjobb gondolatvilág manapság sem ideigen a horvát szurkolóktól, sőt még a válogatott tagjaitól sem: az öltözőkben sokszor hangzik el a második világháborús usztasa mozgalom jelszava – Készen a hazáért - s 2013-ban, az Izland elleni győztes meccs után Josip Simunic a válogatott játékosa üvöltötte bele a mikrofonba a horvát fasiszták jelszavát.

Magyarország, Románia és Szlovákia is sorra kapja büntetésként a zárt kapus válogatott meccseket a lelátókon elhangzó rasszista bekiabálások miatt, legutóbb az 1-2-es vereséggel végződött budapesti magyar-szlovák után jött az újabb szankció. A magyar bajnoki találkozókon is rendszeres a huhogás és a cigányozás, ám az MLSZ legfeljebb pénzbüntetést szab ki a vétkesnek megnevezett csapatokra, s csak nagyritkán – például az UTE és a Székesfehérvár 2017-es találkozóján – fordul elő, hogy a rasszizmus miatt félbeszakítanak egy mérkőzést.

Elégtelen szigor

Úgy tűnik, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályok – amelyek értelmében csak a sokadik figyelmeztetés után szakíthatja félbe a bíró a rasszista bekiabálások miatt a mérkőzést – nem alkalmasak a probléma kezelésére. A játékvezetők ugyanis általában a meccsek előrehaladtával feltűnően nagyothallóvá válnak, és az újabb és újabb huhogás ellenére sem fújják le idő előtt a meccseket. Valószínűleg részben azért nem teszik ezt meg, mert nem érzik a hátuk mögött az UEFA, vagy a FIFA teljes támogatását, s attól tartanak, végül ők viszik el majd el a balhét. Már csak azért is, mert általában a hazai csapat tagjai, vezetői és játékosai is „szelektív hallókká” válnak, és csak a vendégcsapat szurkolóinak a mocskolódását veszik észre.

A nemzetközi szövetségek egyelőre legfeljebb egy-egy meccsre rendelik el a szurkolók kizárását és nem élnek a több mérkőzéses tiltás, a pontlevonás, vagy a kizárás eszközével. A pénzbüntetések átlagos nagysága is árulkodó. Sokszor súlyosabb büntetések járnak például egy-egy logó megmutatásáért – 2012-ben 80 ezer eurós büntetést kapott a dán Nicklas Bendtner, aki a gólöröm közben megmutatta, milyen márkájú boxert hord – mint a rasszista beszólásokért.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Újabb vidéki településen próbálkoznak a kulturális élet átszabásával

Újabb vidéki településen próbálkoznak a kulturális élet átszabásával

Összevesztek azon, ki hozza a vodkát, késelés lett a vége

Összevesztek azon, ki hozza a vodkát, késelés lett a vége

Piri Kati, holland EP-képviselő: Hollandul gondolkodom, magyarul érzek

Piri Kati, holland EP-képviselő: Hollandul gondolkodom, magyarul érzek