Keresztes Imre
Keresztes Imre
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A két ázsiai országnak sem a kasmíri rendezésre, sem a nukleáris elrettentésre nincs stratégiája, vagyis a tűzzel játszanak.

Nem szokatlan, hogy India és Pakisztán katonái lőnek egymásra a megosztott Kasmír tűzszüneti vonalánál, vagy tüzérségi párbajt vívnak. Az is előfordul, hogy a Himalája jeges és hófödte csúcsai között kakaskodnak, ilyen magasan sehol másutt nem folyik fegyveres konfliktus. De mióta az 1990-es évek vége felé India felújította, Pakisztán pedig elkezdte a nukleáris robbantások tesztelését, egyik fél sem küldte a vadászgépeit a másik területe ellen – egészen a múlt hétig. Sőt erre az 1971-es háborújuk óta nem volt példa.

Veszélyes precedensek

Már az incidens gyors elvadulása is zavarba ejtő. A csetepaté azzal kezdődött, hogy a felosztott Kasmír indiai oldalán lévő Pulvama városban egy öngyilkos merénylő robbanószerrel megrakott autóval belerohant egy konvojba, legalább negyven indiai katona életét kioltva. A magát határozott katonai vezérnek beállító Narendra Modi nacionalista indiai kormányfő nem habozott, vagy tucatnyi vadászgépet küldött a kasmíri tűzszüneti vonalon túlra, hogy a merényletet magára vállaló Dzsais-i-Mohamed szervezet állásait bombázza. Az elért eredményről hivatalos tájékoztatás nem érkezett, az indiai sajtó az ilyen-olyan kiszivárogtatások alapján 300–600 likvidált terroristáról számolt be.

©

Aztán kiderült, hogy az indiai gépek újabb földrajzi – és egyben politikai – határt is átléptek, és a pakisztáni területen lévő Balakot városa mellett csaptak le. Felmerült, hogy a vadászok véletlenül, az erős szélben sodródtak át. A pakisztáni vezetést mindenesetre igencsak meglepte, hogy a fővárostól, Iszlámábádtól mindössze száz kilométerig jutottak anélkül, hogy a légi elhárítás észrevette volna őket. Imran Khan pakisztáni kormányfő nyomban választ ígért, a pakisztáni légierő gépei másnap indiai területet támadtak. Az ellenük felszálló indiai MiG-21-esek közül az egyiket lelőtték, a szerencsétlen pilóta pakisztáni területre katapultált.

Talán ezen a ponton érezték a felek, hogy meg kell állni, Khan – békülékenysége jeléül – a fogságba esett indiai pilóta elengedését jelentette be. Bár Indiában csak növelte a haragot, hogy az illetőt a tévében mutogatták, de a fogoly, a kezében lévő teát dicsérve, úriembereknek nevezte a fogvatartóit. Ami éles ellentétben áll például az 1999-es kasmíri konfliktussal, amikor megkínozták az elfogott indiai katonákat. Iszlámábád gesztusát az is segíthette, hogy pakisztáni közlés szerint az eredeti indiai légitámadásban senki sem halt meg – egyetlen szélsőséges sem –, amit a Balakot környékén lakók megerősítettek.

Katonák és tűzoltók egy lelőtt indiai harci repülőgép roncsánál a Dzsammu és Kasmír indiai szövetségi állam nyári fővárosától, Szrinagartól 20 km-re fekvő Garend Kalanban 2019. február 27-én
©
A viszály völgye

A kasmíri vita az indiai szubkontinens 1947-es függetlenségéig nyúlik vissza. A hindu többségű India és a muszlim Pakisztán létrejöttekor számos kis államocska, így a kasmíri hercegség is elvileg dönthetett arról, hogy csatlakozik valamelyikhez, vagy független marad. A világ legdrágább fűszere, a sáfrány egyik hazájának tartott, hegyekkel és völgyekkel szabdalt, mesésen szép Kasmír uralkodója hindu maharadzsa volt, de alattvalóinak többsége a muszlim vallást követte. Hari Szingh a semlegességet választotta, de pakisztáni muszlim törzsek megtámadták Szrinagart, a fővárost, ezért a maharadzsa katonai segítséget kért Indiától. Az 1947–1948-as első pakisztáni–indiai háború azzal ért véget, hogy az ENSZ 47. számú határozata népszavazást írt elő a hovatartozásról. India abban bízott, hogy a kasmíriak India mellett döntenek, mivel a többségük és befolyásos vezetőjük Sejk Abdullah is ezt akarta. Pakisztán azonban nem vonult ki az elfoglalt területről, így az 1949-ben létrejött tűzszüneti vonal vált a de facto határrá. Kasmír 65 százaléka India, a maradék Pakisztán irányítása alá került.

Az 1950-es években Kína fokozatosan foglalt el északkeleti területeket az indiai Kasmírból, amelyeket az India elleni 1962-es győztes háborúja után végleg megszállt. Pakisztán Kasmír bizonyos részeit átengedte Kínának, amely így immár az egész vitatott régió 20 százalékát ellenőrzi. India és Pakisztán 1965-ben újabb háborút vívott Kasmírért, de a status quo nem változott. A két regionális hatalom közti harmadik, 1971-es háború kiváltó oka Kelet-Pakisztán volt, a konfliktus Pakisztán megalázó vereségével végződött, hiszen önálló országként kivált belőle Banglades. De Újdelhi és Iszlámábád abban megállapodott, hogy Kasmírról tárgyalásokon döntenek.

Az 1980-as évektől kezdve azonban a pakisztáni befolyás erősödni kezdett az indiai rovására, miután az újdelhi kabinetek egyre inkább bábkormányokat akartak látni a szövetségi államok élén, amit Kasmírban sem néztek jó szemmel. Iszlámábád pedig elkezdte támogatni a függetlenségpárti és a Pakisztán-barát erőket. A kasmíri konfliktusban 1989 óta közel 50 ezer ember vesztette életét, a két ország többször is összecsapott a tűzszüneti vonal mentén, a legvéresebb az 1999-es kargili incidens volt. Mára szinte valamennyi hindu a többi indiai szövetségi államba költözött át a terület Újdelhi által ellenőrzött részéből. India már nem támogatja a népszavazást az önrendelkezésről, és az ENSZ vagy más harmadik fél közvetítését is elutasítja.

Az egyik 19, a másik egy híján 20

Az ellentmondások és a véletlenek jelzik az átgondolatlanságot és a potenciális veszélyt, amire a világ vezető hatalmai is figyelmeztettek.

A hindu konzervatív és muszlimellenes Modi áprilisban és májusban országos parlamenti választás elé néz, szavazói szinte elvárták a kemény választ. Az indiai kormányfő a saját propagandájának a csapdájába esett, hiszen az indiai sajtó egy része – beleértve még a mértékadó orgánumokat is – bosszúért kiáltott. A hisztériában a higgadtabb hangokat árulásnak nevezték, fel sem téve a fontos kérdéseket, amelyeket a pulvamai merénylet egyik özvegye feszegetett.

Vajon működik-e a megtorlás politikája, ha Balakotnál a jelek szerint nem is volt bázisa a terrorszervezetnek, és létezik-e terv a kasmíri rendezésre? Az öngyilkos elkövető kasmíri muszlim volt, egyike azon fiataloknak, akik az elnyomás és a kilátástalan gazdasági helyzet ellen lázadoznak.

Újdelhi elmulasztotta a térség fejlesztését – ebben a felelősségben a korábbi baloldali kormányok is osztoznak –, India egyetlen muszlim többségű állama forrong. Dzsammu és Kasmírban évek óta nő az erőszak, s vele a polgári és katonai áldozatok száma. A biztonsági erők fellépései következtében csak az utóbbi közel három hétben 25-en vesztették életüket.

Modi azonban még csak tárgyalni sem hajlandó a kasmíri szeparatistákkal, és korábban a terület választott kormányát is felfüggesztette. Az újraválasztásáért küzdő kormányfő nyilván azt akarta jelezni, hogy nem tűri tovább a terrortámadásokat.

Mérsékeltebb elődje, a most ellenzékben lévő Kongresszus Párt volt kormányfője, Manmohan Szingh nem bocsátkozott katonai kalandba, amikor 2008-ban Pakisztánból érkezett tíz szélsőséges egy mumbai szállodában négy napig vérengzett, 164 ember életét oltva ki.

A feszültség ébren tartásában és a kasmíri konfliktus megoldatlanságában Pakisztán legalább annyira hibás, mint India. A pakisztáni hadsereg, illetve a hírhedt titkosszolgálat (ISI) nyilvánvalóan támogatja a kasmíri szélsőséges szervezeteket, amelyek terrorja állandó fenyegetést jelent India számára. A pakisztáni vezetés most is abban bízott, hogy India nem emeli a tétet. De az indiai büntetést nem hagyhatta válasz nélkül a pakisztáni hadsereg, amely amúgy hogyan magyarázná és indokolná meg az óriási katonai költségvetést, ha képtelen megvédeni az országot.

©

Elrettentés helyett megtorlás a stratégia?

Ám abból könnyen baj lehet, ha két atomhatalom légiereje csap össze. Elemzők szerint Indiának 140 atomtöltete van, Pakisztánnak ennél tízzel több. Iszlámábádnak azonban úgynevezett taktikai nukleáris fegyverei is vannak, melyek hatótávolsága 70 kilométer. A pakisztáni katonai doktrína ugyanis azon alapul, hogy nem zárja ki az első atomcsapást hagyományos fegyverekkel történő indiai invázió esetén. A 200 milliós Pakisztán hadereje a fele az 1,3 milliárd lakosú India hadseregének, Iszlámábád a nukleáris ernyővel akarja kompenzálni az aszimmetriát.

Bár India elutasítja, hogy elsőként alkalmazzon atomcsapást, azt nyilvánvalóvá tette, hogy egy pakisztáni atomtámadás masszív nukleáris megtorlást von maga után. Vagyis a két ázsiai rivális nukleáris stratégiája nem a kölcsönös elrettentésen alapul elsősorban, mint a hidegháború idején az USA és a Szovjetunió esetében. A kiforratlan nukleáris doktrína másik problémás eleme, hogy nevezhető-e taktikainak atomfegyver, bármily rövid is a hatótávja, hiszen az egyrészt a saját – pakisztáni – csapatokat is veszélyezteti, másrészt pedig megtorlást vált ki. Az is felmerül, hogy vajon a helyi parancsnokok bevetik-e az atomfegyvert az önpusztítás tudatában. És ha ők nem, mi történik, ha ezek a fegyverek a mártíromságot könnyedén vállaló szélsőségesek kezébe kerülnek.

De az is veszélyes, ha a terrort megelégelő és hagyományos fegyverekkel meginduló India úgy kalkulál, hogy Pakisztán mégsem vet be atomfegyvert. Újabb háború kiszámíthatatlan lenne. A méretkülönbségek ellenére korántsem biztos ugyanis, hogy India könnyedén elbánna Pakisztánnal, a konfliktus elhúzódhat, miközben az atomcsapás árnyéka ott lebegne a két szomszéd felett.

Az indiai hadsereg – a kormány saját statisztikái alapján – háború esetére mindössze 10 napra elegendő lőszert tart, a hadfelszerelés 68 százaléka elavult. A múlt heti légicsapás is azt mutatta, hogy az indiai MiG–21-esek nem vették fel a versenyt a pakisztáni gépekkel, amelyek F–16-osok is lehettek. Ez utóbbiak bevetését egyébként India ellen az amerikai–pakisztáni fegyvereladási szerződés tiltja.

Bár egy évtized alatt India USA-tól vásárolt fegyvereinek értéke a majdnem nulláról 15 milliárd dollárra nőtt, a 45 milliárd dolláros indiai hadiköltségvetés jelentős részét az 1,2 milliós – nem az általános hadkötelezettségen alapuló – hadsereg zsoldjára költik. Az állomány csökkentése a magas munkanélküliség miatt nem egyszerű, de az indiai hadsereg modernizálása – ahogy a kasmíri terrorizmus – a választási kampány egyik kiemelt témájává vált.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Forradalmi vértisztító eljárással kísérleteznek Szegeden

Forradalmi vértisztító eljárással kísérleteznek Szegeden

5 milliárdra drágul egy szükségtelennek tűnő kajak-kenu-fejlesztés Szegeden

5 milliárdra drágul egy szükségtelennek tűnő kajak-kenu-fejlesztés Szegeden

Ezt alig tudja valaki a tavaszi nap-éj egyenlőségről

Ezt alig tudja valaki a tavaszi nap-éj egyenlőségről

Elviszik a Balatonra, erre most ott tiltakoznak a Red Bull Air Race ellen

Elviszik a Balatonra, erre most ott tiltakoznak a Red Bull Air Race ellen

Rendőrkutyát klónoztak Kínában a kiképzési idő csökkentése érdekében

Rendőrkutyát klónoztak Kínában a kiképzési idő csökkentése érdekében

Eltemették Koós Jánost

Eltemették Koós Jánost