Felpörögtek az események Bolíviában, miután lemondott Evo Morales elnök. Evo Morales lemondott bolíviai elnök helyi idő szerint vasárnap este közölte a Twitteren, hogy "törvénytelen" elfogatóparancsot adtak ki ellene, a házát pedig "erőszakos csoportok" támadták meg. "Egy rendőr nyilvánosan bejelentette, arra utasították, hogy hajtsa végre az ellenem kiadott törvénytelen elfogatóparancsot" - írta Morales a közösségi oldalon. "Elpusztítják a jogállamot azok, akik a puccsért felelősek" - tette hozzá a baloldali politikus.

Luis Fernando Camacho, az ellenzék egyik vezetője pár perccel korábban szintén arról írt a Twitteren, hogy Morales ellen elfogatóparancsot adtak ki, és a katonaság és a rendőrség is keresi a volt elnököt. Nem sokkal később a bolíviai rendőrség hivatalosan cáfolta Morales állítását, s közölték: nincs érvényben elfogatóparancs a volt elnök ellen.

Evo Morales

AFP / Maxim Shemetov

Mexikó menedékjogot kínált fel a volt vezetőnek, a mexikói külügyminiszter Marcelo Ebrard megengedhetetlennek nevezte, hogy Bolíviában puccsot hajtsanak végre. A szintén baloldali Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök nem sokkal korábban a Twitteren elismerését fejezte ki Moralesnek, aki "inkább lemondott, mint hogy erőszaknak tegye ki a népét". A történtekkel kapcsolatban puccsot emleget Nicolás Maduro venezuelai elnök és Kuba vezetése, mindketten baloldaliak. Bruno Rodriguez kubai külügyminiszter egyenesen globális mozgósításra szólított fel "Evo életéért és szabadságáért". A december 10-én hivatalba lépő, megválasztott argentin elnök, Alberto Fernández szintén arról írt a Twitteren, hogy erőszakos civilek, meghátráló rendőrök és tétlen katonák asszisztálásával államcsínyt követtek el Morales ellen.

Ezzel szinte egy időben Vladimir Yuri Calderón bolíviai rendőrfőnök bejelentette, hogy az ügyészség utasítása alapján őrizetbe vették María Eugenia Choquét, a választási törvényszék vezetőjét, akit az októberi elnökválasztáson tapasztalt szabálytalanságok miatt akarnak felelősségre vonni.

AFP / Bolivian Presidency / Enzo de Luca

Vasárnap felgyorsultak az események a hetek óta forrongó andoki országban, ahol a tiltakozásokban három ember meghalt és csaknem négyszázan megsebesültek. Morales lemondását megelőzően nem sokkal még a választások megismétlését jelentette be, miután az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokról, egyértelmű manipulációról számolt be az októberi voksoláson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Pár órával később bejelentette lemondását a kormány több minisztere és a képviselőház, majd a szenátus elnöke is. Végül Morales is ilyen bejelentést tett.

Evo Morales 2006 óta állt Bolívia élén. Már harmadik újraválasztási kísérlete is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében erre nem lett volna lehetősége. Ennek ellenére az ország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy ellentétes az állampolgári jogokkal, ha bármilyen választott tisztség esetében korlátozzák az újraválaszthatóságot, és így Morales is ismét indulhatott az elnökválasztáson, majd az október 20-i első forduló után bejelentette győzelmét. Ő volt Bolívia első őslakos államfője.