Kína a korábbiaknál is aktívabban kutatja vetélytársai titkait, most egy volt német diplomata bukott le kémkedés gyanújával. Egy cseh lap meg is nevezte a magyar állampolgársággal is rendelkező férfit.
Három személy, egy volt német nagykövet, valamint két lobbista ellen folytatnak vizsgálatot Németországban, azzal vádolják őket, hogy hazájukról és az EU-ról szolgáltattak ki információkat Kínának.
A német hatóságok megerősítették a nyomozásról szóló híreket és közölték, Berlinben, Baden-Würtenbergben és Bajorországban, valamint Brüsszelben is átkutattak lakásokat és irodákat. „A három személy közül kettő magáncégek kereskedelmi titkait adta át a kínai kémszervezeteknek, míg a harmadik személy készséget mutatott az együttműködésre” – írta a kémügyről elsőként beszámoló Der Spiegel.
A német magazin értesülései szerint két lobbistát, valamint egy olyan német diplomatát vádolnak, aki több országban tevékenykedett EU-nagykövetként, és Brüsszelben, az EU központjában dolgozott. A diplomata – akit nem vettek még őrizetbe – 2017-ben hagyta ott a diplomata pályát, és egy magáncégnek kezdett dolgozni. A hatóságok szerint ekkor kezdett kémkedni a kínaiaknak, s ő szervezte be a két lobbistát is.
A cseh Hospodárske noviny (HN) szerint Gerhard Sabathilról, a konzervatív CDU tagjáról van szó. A HN szerint Sabathil jó kapcsolatban volt azokkal a párttársaival, akik vezető tisztségeket töltöttek be az Európai Unióban. A Politico szerint a vádlottak tagadják bűnösségüket. Az EUTOP lobbiszervezet – Sabathil itt helyezkedett el 2017-ben – weboldalán olvasható életrajzból derül ki, hogy a diplomata magyar állampolgárságot is szerzett. Itt olvasható az is, hogy Sabathil nem egyszerű diplomata volt, az Európai Bizottságban a versenypolitikai és iparpolitikai területeken is töltött be magas rangú tisztségeket, mielőtt 2011-ben az uniós külügyi szolgálathoz szegődött volna. 2015-től pedig egy ideig ő volt az EU felelőse a Kelet-Ázsiával és a csendes-óceáni térséggel való kapcsolattartásért, majd Szöulba nevezték ki EU-nagykövetnek.
Rosszkor jött a botrány
A legújabb kémbotrány Kína számára kellemetlen időpontban robbant ki, hiszen az USA nyomást gyakorol szövetségeseire, hogy ne engedjék közel a kínai Huawei céget az európai 5G-s hálózatok kiépítéséhez. Az USA szerint ugyanis a Huawei szorosan együttműködik a kínai állammal és hírszerző ügynökségekkel.
Az utóbbi hónapokban több olyan hír is napvilágot látott, amelyek szerint Kína világszerte próbálja növelni az országnak dolgozó hírszerzők számát. Az ausztrál lapok a múlt év végén számoltak be arról, hogy a kínaiak megpróbáltak rávenni egy melbourne-i autókereskedőt, hogy induljon a parlamenti választáson. A luxusautókkal kereskedő Bo Zhao beszámolt a kínai kezdeményezésről az ausztrál titkosszolgálatnak – állítólag a kínaiak egymillió ausztrál dollárt ajánlottak neki –, ezt követően Zhaót holtan találták meg egy melbourne-i szállodában.
Titkok menedékért
Ugyancsak a múlt év végén jelentkezett az a Hongkongban és Tajvanon dolgozó kínai ügynök, aki közölte, ha Ausztrália politikai menedékjogot ad neki, beszámol arról, hogyan működnek a kínai hírszerző ügynökségek. Ausztrál források szerint a férfi, Vang Li-csiang egyebek mellett arról beszélne, kik dolgoznak Hongkongban Pekingnek, s Kína milyen felforgató akciókat támogat Tajvanon, Hongkongban, illetve Ausztráliában. Egy, az USA-ban élő, s az állampolgárságot 2012-ben megszerző kínai férfi, Xuehua Peng pedig a közelmúltban beismerte, Pekingnek gyűjtött titkos információkat.
2018-ban az egyre inkább kémközponttá váló Brüsszelben füleltek le egy kínai kémet. Hszü Jen-Jün az amerikai GE Aviation cég egyik munkatársával akart találkozni, hogy átvegye a repülőgépekkel foglalkozó vállalat titkait tartalmazó adatokat. A férfit – az FBI által kezdeményezett körözés alapján – a belga rendőrök vették őrizetbe.
Változó célok
Kína, amely korábban elsősorban a kereskedelmi titkok iránt érdeklődött, változtat politikáján. „A kínai kommunista vezetésnek nem érdeke, hogy életképesek legyenek a demokratikus kormányok. Az ázsiai ország kémszervezeteinek működése arra utal, hogy egyre nagyobb mértékben próbálnak meg beszivárogni a demokráciákba” – idézte a Bloomberg hírügynökség az ausztrál hírszerzés egykori tisztjét, Michael Shoebridge-et. Hasonló következtetésre jutott a holland Kína-szakértő, Robe de Wijk is, aki szerint a Peking által kezdeményezett "Egy Övezet, Egy Út" program – amelyhez Magyarország nem csak csatlakozott, de a legaktívabb partnerországnak számít – ugyancsak többet jelent a gazdasági kapcsolatok javításánál.
"Kína arra használja a projektet, hogy befolyáshoz jusson, egyebek mellett Görögországban, Magyarországon, vagy Olaszországban. Ezek mind EU-tagállamok. Hollandiának van elég pénze ahhoz, hogy ellent tudjon állni ezeknek a törekvéseknek, de mi a helyzet a többi állammal? S ha Kína politikai befolyást szerez több EU-tagállamban, annak milyen hatása lesz a döntéshozatali folyamatokra" – mondta a holland szakember egy rotterdami tanácskozáson.
Miközben Kína tagadja, hogy fokozná kémkedési aktivitását, négy érintett hatalom, az USA, India, Japán és Ausztrália megállapodott arról, hogy miniszteri szintre emelik a biztonságot érintő kérdésekről, ezen belül a kínai hírszerzési aktivitásról folytatott egyeztetések szintjét. Ez viszont Pekingnek nem tetszett, Kína szerint az ilyen lépésekkel a világ közelebb kerül egy újabb hidegháborúhoz.
A kínai aktivitás növekedésének mindenképpen köze van a Huawei-jel kapcsolatos vitának. Valószínűleg ugyanis a kínai cég terjeszkedését megakadályozni akaró államok és lobbicsoportok is azon dolgoznak, hogy minél több kínaiaknak dolgozó kém bukjon le, illetve minél nagyobb legyen az ezen ügyek körüli hírverés.
Miközben Magyarországot a jelek szerint nem zavarják a Huaweit körüllengő vádak, a német hírszerzés főnöke, Bruno Kahl azt nyilatkozta, szerinte nem lehet teljes mértékben megbízni a kínai nagyvállalatban. „Nincs meg a bizalom egy olyan cégben, amely nagymértékben függ a Kínai Kommunista Párttól, illetve az ország hírszerző gépezetétől” – mondta Kahl egy berlini tanácskozáson.
Az egyik legősibb mesterség
Nem csak a kínaiak aktívak, az utóbbi három évben legalább három, az USA-nak dolgozó kémet lepleztek le Kínában. Kao Cse-kaj egykori kínai diplomata szerint képmutatás lenne azt állítani, hogy van olyan ország, amelyik nem kémkedik. „A hírszerzés a történelemmel együtt kezdődött és addig tart, amíg az emberiség el nem tűnik a világból. Minden országnak figyelnie kell, és minden eszközzel meg kell védenie titkait. Azt állítani, hogy mi angyalok vagyunk, a többi ország pedig kémkedik, olyan félrevezetési próbálkozás, amelyet senkinek sem kell komolyan vennie” – mondta Kao.
Nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája: nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, és magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ről, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.
