szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ankara bejelentette, ezentúl nem áll módjában megállítani a Szíriából Európába tartó menekülteket. Nem kizárt, hogy a török nyilatkozat hátterében az áll, hogy Ankara a korábbinál nagyobb segítséget vár NATO-partnereitől. Az újabb incidens a török-orosz viszonyt is mérgezi.

Válságtanácskozást hívtak össze a NATO tagországai, amelynek résztvevői elítélték a szíriai török erők elleni gyilkos szíriai támadást, és azt is közölték, hogy Ankara minden segítséget megkap az észak-atlanti szövetség tagállamaitól. A török hadsereg ezzel egy időben ellentámadást indított a szíriai Idlib tartományban a szír kormánycsapatok ellen, amelyek néhány órával korábban egy légicsapásban több mint harminc török katonát öltek meg, közel százat pedig megsebesítettek.

A NATO-tanácskozást az észak-atlanti szövetség alapokmányának negyedik paragrafusa alapján hívták össze, ennek értelmében a tagállamok azonnal konzultációt kérhetnek, ha úgy ítélik meg, területi integritásuk, vagy biztonságuk közvetlen veszélyben van. A következő, az ötödik cikkely az, amely szerint az egyes tagállamok – ha közvetlen támadás éri őket – kérhetik a többi tagállam azonnali katonai segítségét.

Nem elég csak a szóbeli támogatás

Úgy tűnik, hogy a szóbeli támogatás ezúttal nem lesz elegendő. Ankarai vélemények szerint ugyanis a mostani támadás fordulópont lehet a szíriai harcokban, és a NATO-tag Törökország azt várja, hogy a nyugati szövetségesek valódi támogatást nyújtsanak az országnak. Az sem kizárt, hogy a segítséget váró Ankara némi árukapcsolást is bevet:

valószínűleg nem véletlen, hogy Törökország éppen most jelentette be, a jövőben nem tudja megállítani a Szíriából Európába induló menekülteket.  

Erről a CNN Türk adásában beszélt Ömer Celik, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) szóvivője úgy fogalmazott: Törökország már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülteket.

©

Az ankarai nyilatkozat egyelőre nem hivatalos, brüsszeli közlések szerint a törökök még nem értesítették az uniót a politikaváltásról. Ezért nem kizárt, hogy a nem hivatalos bejelentés csak fenyegetés, és Ankara végül attól teszi függővé, változtat-e politikáján, hogy elégedett lesz-e a NATO-tól, illetve az EU-tól kapott segítséggel. Az sem mellékes, hogy a török kormány – főleg az utóbbi időben – rendszeresen fenyegetőzött azzal, hogy felrúgja az unióval még 2016 márciusában kötött megállapodást, amely alapján az EU támogatást nyújt a menekültek ellátásához, a törökök pedig nem engedik át a most már 3,7 milliósra becsült menekültközösség tagjait a határon. A mostani kijelentés azonban ennek felrúgását jelenti.

Európa is készül

Bulgária bejelentette, ezer katonát vezényel a görög-bolgár határra, hogy megállítsa az esetleg érkező migránsokat. A „frontvonalon” lévő görögök is készülnek, Athén megerősítette a szárazföldi és tengeri határok őrizetét, lapjelentések szerint a görög határőrök mintegy 300, a határ felé közeledő menekültek láttak.

Az NTV török hírtelevíziójának helyszíni tudósítója úgy tudja, a menekülteket afgán egyesületek buszokkal szállították Isztambulból a kapikulei határhoz, ahol legalább két órát várakoztak a fagyponthoz közeli hidegben. Egy törökül is beszélő afgán nő a riporternek azt mondta, hogy hajnali egykor érkezett hozzájuk a hír a határnyitásról, az autóbuszok pedig már várták őket, és ingyen elhozták a határra. A nő állítása szerint a török csendőrök azt mondták neki, hogy a tengeri átkelés engedélyezett.

A Demirören török hírügynökség ezzel párhuzamosan 300 olyan menekültről írt, aki Isztambulból jött és a pazarkulei határátkelőhöz tart. A Demirören úgy tudja, hogy szíriaiak, irániak, irakiak, marokkóiak és pakisztániak is vannak közöttük. Mindazonáltal hozzáteszik: folyamatosan nő a határhoz közeli Edirne városába érkezők száma. A hírügynökség továbbá jelentett arról is, hogy az Égei-tenger partján, a török Canakkale tartomány Ayvacik körzetében is gyülekezni kezdtek a menekültek, hogy átkeljenek a görög Leszbosz szigetére, valamint Izmir tartomány Dikili körzetében is 160 migráns sereglett össze a tengerparton.

Orosz-török-szír hármas konfliktus

Eközben az ankarai vezetés Washingtontól vár segítséget. A DW német hírportál szerint Recep Tayyip Erdogan török államfő a nap folyamán Donald Trump amerikai elnökkel is beszélt telefonon, s közölte vele, valódi, nem csak szóbeli támogatást vár. Ennek egyik eleme az lehet, hogy a nyugati hatalmak létrehoznak egy repülési tilalmi övezetet Idlibben – ez az utolsó szíriai tartomány, ahol még jelentős területek állnak a kormány ellen lázadó csoportok kezén –, s ezzel megakadályozhatják az ott élő polgári személyek tömeges menekülését. A török források szerint Idlibből mintegy egymillió ember menekülhet el, ha még inkább eldurvulnak a harcok.

A segítségre komoly szükség is lehet, hiszen az Asszad elnök csapatai ellen harcoló felkelők kezén lévő Idlibet támadó kormányhadsereg mögött az orosz haderő áll, s ha Törökország komolyan gondolja az ellentámadást – amelyben már legalább húsz szíriai kormánykatona vesztette életét –, akkor előbb-utóbb a törökök az orosz fegyveresekkel kerülnek szembe. Az orosz felsőház alelnöke, Vlagyimir Dzsabarov már meg is fenyegette a törököket, s közölte, Törökország húzza a rövidebbet, ha általános támadást indít Idlib térségében. S hogy Moszkva nem csak szavakban készül az esetleges összecsapásra az is mutatja, hogy pénteken két, manőverező robotrepülőgépek indítására alkalmas orosz hadihajó is kihajózott a Boszporuszon keresztül a Földközi-tengerre.

A török hadsereg konvoja Idlíbtől keletre 2020. február 28-án
©

A hivatalos orosz álláspont szerint a törökök felelősek katonáik haláláért, mert – legalábbis Moszkva szerint – nem tájékoztatták az orosz erőket arról, hol tartózkodnak a török egységek. A törökök viszont elutasították az orosz magyarázatot, és közölték, ők folyamatosan egyeztettek az orosz féllel. Egyelőre azt sem lehet pontosan tudni, hogy kik hajtották végre a törökök halálát okozó csapást: a szír kormányhadsereg is jelen van a térségben, ám a légteret az orosz vadászok ellenőrzik, s az utóbbi hetekben az orosz gépek bombázták az idlibi állásokat. Most viszont Moszkva cáfolta, hogy légiereje részt vett volna a legutóbbi összecsapásokban.

Személyes varázs

Erdogan pénteken megerősítette, nagyon rövid időn belül személyesen találkozik Vlagyimir Putyin orosz államfővel, és kísérletet tesznek a válság megoldására. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy megszületik az alku: a két politikus a közelmúltban már találkozott egymással, és az a találkozó – amelyet egy kevesebb török katona halálát hozó szíriai csapás után tartottak meg – kudarccal végződött. A katonai konfliktus kiszélesedésétől tart az EU is, Joseph Borrell Fontelles, az unió külügyi főképviselője azt hangsúlyozta, nagy a veszélye egy nemzetközi katonai konfliktus kitörésének.

Recep Tayyip Erdogan
©

Az orosz-török viszony az utóbbi években leginkább hullámvasútra emlékeztet, a korábbi mélypont 2015 végén volt, amikor egy török harci gép a szíriai-török határon lelőtt egy orosz katonai repülőt. Az incidens miatt megromlott a két ország viszonya, s miután Oroszország általános bojkottot hirdetett a törökök ellen – ennek legfájdalmasabb eleme az orosz turisták elmaradása volt – Erdogan néhány hónappal később Moszkvába utazott, hogy bocsánatot kérjen Putyintól. Ezt követően megjavult a viszony, ennek legfőbb jele az volt, hogy a NATO-tagállam Törökország végül úgy döntött, orosz gyártmányú légvédelmi rendszerrel, az Sz–400-assal szereli fel hadseregét. E miatt viszont az amerikai-török viszony romlott meg, s Ankarát kizárták a legmodernebb amerikai harci gép, az F–35-ös vásárlói közül.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Fehérbe öltözött a Lánchíd az egészségügyi dolgozók tiszteletére

Fehérbe öltözött a Lánchíd az egészségügyi dolgozók tiszteletére

Melyik bolt van nyitva a környéken a koronavírus-járvány idején? A Google Térkép megmondja

Melyik bolt van nyitva a környéken a koronavírus-járvány idején? A Google Térkép megmondja

Operatív Törzs: További korlátozások jöhetnek

Operatív Törzs: További korlátozások jöhetnek