Nagy Gábor
Nagy Gábor
Tetszett a cikk?

A józan ész győzedelmeskedett az amerikai gazdaságnak szánt, példátlanul nagy mentőcsomag összeállításánál, mert Washingtonban működött a fékek és ellensúlyok rendszere. Az erős ellenzékként viselkedő demokraták kompromisszumra kényszerítették a republikánusokat és Donald Trump elnököt. Egyik fél sem engedhette meg, hogy hónapokkal a választások előtt, a koronavírus-járvány gyors terjedése idején érzéketleneknek tűnjenek a szavazók megpróbáltatásai iránt.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

A tőzsde, ahogy büntet, úgy jutalmaz is, és mindkét esetben hajlamos a szélsőségekre. A koronavírus-járvány elszabadulása nyomán az USA-ban két durva hét alatt eltűnt az az árfolyamnyereség, ami Donald Trump elnök 2017. januári hivatalba lépése óta felhalmozódott. Majd kedden a harminc legfontosabb amerikai részvény mozgását követő Dow Jones ipari átlagindex 11 százalékkal kilőtt, hasonlóra a nagy gazdasági világválságból való kilábalás kezdete, 1933 óta nem volt példa. Az USA gazdaságát ért sokk miatt a részvényektől menekülő befektetők csapatostól tértek vissza arra a hírre, hogy közel a megállapodás a Fehér Ház és a szenátus, a republikánusok és a demokraták között arról, hogyan kerüljék el a teljes összeomlást.

©

Az eredmény Washingtonban helyi idő szerint szerda hajnalra – európai kora reggelre – meg is született: a kétpárti kompromisszummal létrejött mentőcsomagba gyűjtött intézkedések kétezer milliárd dollárt (Magyarország éves GDP-jének a tizenkétszeresét) jelentenek az amerikai gazdaság számára. Ez a legnagyobb ilyen intervenció az USA modern történetében, és békeidőben eddig elképzelhetetlen mértékű költségvetési szerepvállalás. Emellett a két és félszerese a 2009-ben, az előző évben kirobbant gazdasági válság kezelésére összeállított – akkor szintén történelmi rekordot jelentő –, 800 milliárd dolláros mentőakciónak.

Ahogy az USA vált a járvány újabb gócpontjává – a legtöbb fertőzöttet regisztráló New York most az életben néz ki olyan elhagyatottnak, mint hollywoodi filmek elképzelt zombiapokalipszise idején –, úgy nőtt a pánik, és vele együtt a válságkezelésre szánt összeg. A hónap elején a kongresszus még 8,3 milliárd dollárt fogadott el erre a célra, most viszont a kezdeti 1500 milliárdról úgy tornászták fel a szenátusban a végösszeget kétezer milliárd dollárra, hogy az intézkedések között több olyan szerepel, amit a Covid-19 betegség pusztítása előtt szocialista fantazmagóriának tekintettek a kapitalizmus fellegvárában.

©

Beindul a pénzhelikopter

Rögtön ilyen a felnőtteknek járó egyszeri 1200 dollár, amit évi 75 ezer dolláros jövedelemig – ez bőven a középosztály – mindenki megkap, az összeg 99 ezer dolláros keresetig folyamatosan csökken, és fölötte nem jár. Ezen kívül a családok gyerekenként további 500 dollárt kapnak. Bár ez egyszeri juttatás, már most is vannak, akik úgy vélik, nem kizárt az ismétlődése, ha a járvány miatti zárlat a most reméltnél tovább tart, és nagyobb gazdasági kárral fenyeget. Az amúgy egy költségvetési vitában minden centért elkeseredett küzdelmet folytató republikánusok és a demokraták által összhangban elfogadott intézkedés az eddigi legszélesebb körű tesztje az úgynevezett helikopterpénznek, amit a névadó Milton Friedman, a monetarizmus atyja szerint gazdasági szükséghelyzet idején a magasból szórnak a lakosság közé, csak hogy költse el.

De számíthatnak 350 milliárd dolláros mentőövre a kis- és közepes vállalkozások éppúgy, mint 50 milliárdra a légitársaságok, amelyeknek a szaporodó karanténintézkedések közepette a tengerentúlon sincs már kit szállítaniuk, és állami segítség híján csőd fenyegeti őket. A demokraták elérték, hogy az 500 milliárd dolláros hitelkeretet tartalmazó vállalati mentőalapot a kongresszus által kinevezett ötfős testület és a számvevőszék egy delegáltja által alkotott testület ellenőrizze. Azok a cégek, amelyek költségvetési pénzt fogadnak el, kötelesek vállalni, hogy az állami segítség ideje alatt, plusz egy évig nem vásárolnak vissza a részvényeikből. De a mentőövért cserébe különböző mértékű garanciákat is kérhetnek a foglalkoztatás minél szélesebb körű fenntartására, ami létfontosságú abban a helyzetben, amikor borúlátó közgazdászok szélsőséges esetben azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a munkanélküliség meg sem áll 30 százalékig a jelenlegi 3,5 százalékról. Ami valóban az 1929–1933-as éveket idézné.

©

A kétezer milliárd dolláros csomag tartalmaz egy olyan kitételt is, hogy a vállalati mentőalap hiteleiből nem részesülhetnek a Trumphoz vagy vezető beosztású kormánytagokhoz kötődő vállalkozások. (Az pedig költői kérdés, hogy Magyarországon ilyen kitétel bekerülhetne-e bármilyen költségvetési mentőakcióba.) A demokraták győzelemként értékelhetik azt is, hogy az eredetileg javasoltnál 55 milliárddal többet, 130 milliárd dollárt kapnak a kórházak, és 150 milliárd jut a szövetségi államoknak, illetve az alsóbb szintű önkormányzatoknak.

Nincs garancia arra, hogy elég

Az éles viták és a hétfői határidőhöz képest némi halasztás után nyélbe ütött megállapodást részleteit várhatóan gyorsan törvényben is rögzítik, amit Trump – mint jelezte – rögtön aláír, ahogy az íróasztalára kerül. A közgazdászok első értékelése szerint az intézkedések nagyszabásúak, és kiegyensúlyozottaknak tekinthetőek – igaz, arra nincs garancia, hogy elegendőnek bizonyulnak, ha a járvány durvább, a gazdasági sokk pedig brutálisabb lesz.

©

De addig is a Fehér Ház és a kongresszus, a demokraták és a republikánusok mind győztesként állítják be magukat. Amiben annyi igazság mindenképpen van, hogy a kölcsönös zsarolások és fenyegetőzések után olyan mentőcsomagot legóztak össze, amelyben mindkét párt szavazóbázisa megtalálja a róla gondoskodó részeket. Vagyis vészhelyzetben mégis működött a fékek és ellensúlyok rendszere, az egymással háborúzó szekértáborok egyezségre jutottak. Amihez persze az is kellett, hogy a 2018-as félidős választásokon az ellenzéki demokraták megszerezzék a többséget a képviselőházban, amelynek a legtöbb költségvetési kérdésben meghatározó szava van.

Még azt is sikerült elérni, hogy a vírusügyekben finoman szólva is sületlenségeket beszélő Trumpot távol tartsák az alkudozástól, s azt helyette Steven Mnuchin pénzügyminiszterre, korábbi befektetési bankárra bízták. A törvényhozók azt a kérést is kétpárti összhangban tagadták meg, hogy a járvány miatt március 13-án Trump által kihirdetett vészhelyzetre hivatkozva az igazságügy-minisztérium – és rajta keresztül a kormány – rendkívüli hatalmi eszközökhöz juthasson. Mike Lee konzervatív republikánus utahi szenátor azt üzente – hogy Trump is értse, csupa nagybetűvel – a Twitteren: „Over my dead body (Csak a holttestemen át)”. A szenátusi demokrata kisebbség vezetője, Chuck Schumer is világosan fogalmazott: „Two Words: Hell No (Két szó: tuti nem)”.

Steven Mnuchin
©

A kongresszus által összeállított történelmi mentőcsomag előtt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is all in-t mondott. Világossá tette, hogy az ismét zéróra levitt irányadó kamatláb mellett újraindított eszközvásárlási programnak nincs felső határa. Vagyis a Fed a vállalati és államkötvények felvásárlása révén addig önti a pénzt a gazdaságba, amíg csak szükségesnek látja, és hasonló útra látszik lépni az IMF éléről Frankfurtba költözött francia Christine Lagarde vezetésével az Európai Központi Bank is. A bankóprés az Atlanti-óceán mindkét partján zakatol, a közgazdasági szabálykönyvet széttépték, s úgy döntöttek, kerül, amibe kerül, megvédik a gazdaságot a koronavírus okozta sokktól.

Az összhang megteremtésében az USA-ban sokat segített, hogy november 3-án kongresszusi és elnökválasztást tartanak. Trump újabb négy évre elnök szeretne maradni, és a republikánusok visszaszereznék a képviselőházi többséget. A demokraták pedig a Fehér Házat és a szenátust akarják. Így egyik párt sem engedhette meg magának, hogy skarlát betűként égjen rájuk a bélyeg, hogy nem akartak segíteni az amerikai gazdaságon és az amerikai embereken. Így támogatták a republikánusok a szociális intézkedéseket, bólintottak rá a demokraták a – feltételekkel adott – vállalati mentőalapra. És maradt az alkudozási folyamat alatt önmagához képest csöndben Trump – aki persze kétségtelenül rövidesen a saját zsenialitása eredményének tulajdonítja majd a megállapodást. És máris úgy véli, húsvétkor fel lehet oldani a korlátozásokat.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!